szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Ha Budapestre dobnának atombombát...

2015. október 16. - zoltan galantai phd



radiation1.jpg... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://nuclearsecrecy.com/nukemap/

Egy "csupán" hirosimai méretű bomba hatása Budapestre:

snap_2015-10-16_at_11_32_43.png

A Cárbomba hatása:

snap_2015-10-16_at_11_37_23.png

Merre mozog világgazdaság gravitációs középpontja?

globe_1.pngAz ötlet tulajdonképpen nagyon egyszerű: kezeljük úgy az egyes országok GDP-jét, mintha azok fizikailag létező tömeget jelentenének, és számoljuk ki, hogy a térképen hová esik a "gravitációs középpont". A London School of Economics kutatói éppen ezt tették, és bár meglehetősen sok a kisebb -  nagyobb bizonytalanság és hozzávetőlegesség (elvégre ki tudná pontosan megmondani, hogy mennyi lehetett egy ország (birodalom GDP-je) ötszáz vagy éppen ezer éve, az így kirajzolódó kép azért legalábbis elgondolkoztató. Ugyanis miután a 20. században ez a bizonyos világgazdasági gravitációs központ eljutott az Atlanti-óceánig, most nagy sebességgel visszafelé tart, és ha minden igaz, 2025-re mélyen Ázsiában fog járni. Nagyításért  kattintson az alábbi képre.

http://financialnerd.com/global-economic-center-gravity-moving/

economy-gravitacios-kozpont.jpg

 

Globális erdőfigyelő: fák Magyarországon és a világban

tree2.pngHa fontos a környezet megóvása (márpedig az), akkor ugye a fák is fontosak, és miközben a legutóbbi számítások szerint 422 darab jut minden emberre, aközben a Földön ma kb. fele annyi annyi van, mint a civilizáció kezdetén (ami még rosszabbul hangzik, ha elkezdjük kiszámolni, hogy amikor még csupán néhány száz millióan voltunk, akkor milyen volt az ember/fa arány). Magyarország felszínének az ötödét borítja erdő a 2013-as adatok szerint, de a fafogyási listán szerencsére csak a 81. helyen állunk. Az első Oroszország; a második Brazília; majd pedig Kanada és az USA következik. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.globalforestwatch.org/country/HUN

snap_2015-10-13_at_23_32_59.png

 Budapest fái:

snap_2015-10-13_at_23_48_50.png

Térképen a 2015-ös kalóztámadások

pirate.jpgEz a térkép feltüntetni, hogy hol történtek idén kalóztámadások (és pl. elrabolták-e a hajót). Emellett nem csupán az egyes esetek adatait kérdezhetjük le, de az oldalon naprakész adatbázist is találunk, illetve azzal kapcsolatos információkat (figyelmeztetéseket), hogy hol számíthatunk támadásra; a potenciális támadók mennyire lehetnek felfegyverezve, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.icc-ccs.org/piracy-reporting-centre/live-piracy-map

piracy-2015.png

 

Ez pedig a 2014-es kalózkodási térkép:

piracy-2014.png

 

A legveszélyesebb munkák az EU-ban

worker.pngA legfrissebb (vagyis 2012-es) adatok szerint  és egyáltalán nem meglepő módon a legtöbb halálos baleset az építőiparban történik (több mint 20 százalék), míg ha valaki a lehető legbiztonságosabb munkával akarj leélni az életét, akkor válassza mondjuk az oktatást vagy a pénzügyi szektort. Vagy szinte bármi mást az első hat helyezetten kívül, mivel ezek az összes 80 százalékát adják, és a maradék több mint egy tucat foglalkozás/tevékenységi kör osztozik a maradék kevesebb mint 20 százalékon.

http://www.statista.com/chart/3544/europes-most-dangerous-jobs/

 most_dangerous_jobs.jpg

 

süti beállítások módosítása