Ami persze nem jelenti azt, hogy az orosz-kazah határ környékére fog esni a világgazdaság középpontja is (még akkor sem, ha Novoszibirszknek azért 1,5 millió lakosa és 200 gyára van). A "világgazdaság gravitációs középpontja" ugyanis éppen az, mint amit a neve sugall: ha gazdasági fejlődésüknek megfelelően a különböző országokat nagy tömegű testeknek képzeljük el, akkor ez kirajzolja, hogy hová esik a centrum (egy hasonlattal élve: a Föld - Hold gravitációs középpont a Föld és a Hold közé esik). Vagyis önmagában az, hogy Novoszibirszk, nem különösebben izgalmas- az viszont már inkább, hogy ez az előrejelzés az IMF azon várakozásain alapul, melyek szerint a következő években a legnagyobb növekedést nem az európai/nyugati országok fogják produkálni, hanem olyanok, mint Mianmar, Elefántcsontpart, Szenegál, vagy éppen - hogy egy kevésbé meglepő nevet is említsünk - India. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://bigthink.com/strange-maps/novosibirsk-the-economic-centre-of-the-world
Az alábbi, interaktív alkalmazás gyorsan - és látványosan - mutatja meg, hogy évről évre miként változik a világ olajpiaca, és a kik a legnagyobb exportőrök, illetve importőrök. Ami az előbbit illeti, talán nem mindenki számára köztudott, hogy jelenleg nem (jelenleg sem) az arab világ, hanem Oroszország; ami pedig a legnagyobb kőolajvásárlókat, nekem például újdonságot jelentett, hogy Dél-Korea az ötödik legnagyobb. Mint ahogy azt is érdekes látni, hogy az öt legnagyobb importőrből immár négy ázsiai. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A 20. század eleje óta nem kevesebb, mint 125 jelentős földrengés volt Olaszországban; ebből a legerősebbre 1905-ben, Kalábriában került sor (7,2-es erősség; az áldozatok száma valahol 600 és 2500 között lehetett). A mostani, augusztus 24-i, 6,2-es erősségű és mint ilyen, a nyolcadik legerősebb volt - viszont a probléma természetesen nem csak az, hogy nagyok voltak a rengések, illetve, hogy lakott térségeket sújtottak. És még csak közvetlenül nem is az, hogy miként az alábbi térképből is látszik, Olaszországban - sajnálatos módon - azért elő szokott fordulni ilyesmi. Hanem az, hogy miként a témával foglalkozó szakirodalom mondja, az embereket nem a földrengések, hanem a leomló házak ölik meg. És ez viszont olyan, ami ellen lehetne tenni, Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nagyjából annyira indokolt "a világháló koráról" beszélni, mintha azt mondanánk, hogy az emberiség lényegében férfiakból (vagy nőkből) áll. Ugyanis a becsült 2016-ös adatok szerint míg Európában minden ötből négy embernek van internet hozzáférése, az arányok másutt korántsem ilyen jók. Észak- és Dél-Amerikában együttesen csak 65 százalék; Ázsiában pedig 10-ból 6 ember nincs fent a világhálón. Hogy Afrikát a maga alig 25 százalékos internet penetrációjával már ne is említsük. Összességében pedig jelenleg az emberiség kevesebb, mint fele fér hozzá a World Wide Webhez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egészen pontosan: az emberiség 93 százaléka, ha megfelelően elforgatjuk a földgömböt. Egyébként az is elmondható, hogy 88 százalék jut a nyugati féltekére; illetve 82 százalék a keletire. Ami, akárhogy is nézzük, azt jelenti, hogy a Föld egyik (leginkább vízzel borított) fele leginkább üres. Szóval nem feltétlenül kell a Marsig mennünk, ha kolonizálni akarunk - feltéve persze, hogy nem tesszük közben tönkre. Nagyításért kattintson az alábbi linkre.
Vagy, hogy pontosabban fogalmazzunk: inkább a háziállatok, mint a közlekedés. Jelenleg az üvegházhatás-gázok kibocsátásában az elektromos áram és a hő előállítása áll az első helyen (30 százalékkal), rögtön a másodikon viszont a háziállatok: az antropogén eredetű üvgházhatás-gázok15,5 százalékáért felelősek, míg a közlekedés "csak" 15 százalékért. Amúgy a háziállat-eredetű üvegházhatás-gázok közel kétharmadát a tehenek állítják elő (egy tehén ebből a szempontból károsabb, mint egy Ferrari), és mindebben az legelgondolkoztatóbb, hogy a modern civilizáció milyen nagy mértékben a környezetszennyezésre épül - vagyis nem lesz éppen könnyű változtatni rajta. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Illetve Európa egyes országaiban. Aki iskolába jár (vagy éppen van iskolás korú gyereke), az nagyon is a tudatában van annak, hogy a nyári szünet hamarosan véget ér. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy Európában hol és mennyi ideig tart a vakáció, és persze az is kiderül belőle, hogy Magyarország inkább a hosszú, mint a rövid nyári szünetek országa. Igaz ugyan, hogy ott van Olaszország is a maga 13 hetével, míg nálunk csak 11 hét jut a diákoknak, a másik véglet viszont Hollandia, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság, ahol a két tanév között a diákok csupán fele annyi ideig szabadok, mint nálunk. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Legalábbis az USA-ban úgy néz ki, hogy valóban az. 2009-ben majdnem 8 százalékot estek az eladások az előzőekhez képest, és a lejtmenet egészen 2015-ig tartott, 2016-ban viszont már tekintélyes pluszt tudtak felmutatni a könyvesboltok - bár az is igaz, hogy abszolút mércével mérve még mindig kevesebbet adnak el, mint a visszaesés kezdetén. Meg az is, hogy mint ahogyan az e-könyv előretörése (ami minden bizonnyal csak az egyik oka volt a papír alapú könyv visszaesésének) az eredeti várakozásokhoz képest nem hozott annyira drámai változásokat a könyvpiacon, ezt a felfutást sem szabad túlértékelni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A szövetségesek a II. világháborúban mintegy 120 ezer km-nyi kereskedelmi útvonalat védtek folyamatosan a világtengereken a tengelyhatalmak ellen mintegy 3 ezer hajóval. Az alábbi kép azt mutatja meg (hajóról hajóra), hogy ez milyen veszteségekkel járt. A teljesség kedvéért mellékelem az I. világháború brit hajóveszteségeit bemutató ábrát is. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Bár azért túlnyomó részben azok. A leggazdagabb, természetesen Bill Gates közel 80 milliárd dolláros vagyonával; Zuckenberg a Facebook-kal a harmadik helyet szerezte meg, míg a tizedik helyen álló Michael Dell-nek kb. négyszer kevesebb jutott, mint a Microsoft alapítójának. Ami pedig igazán érdekessé teszi ezt a listát: a top tíz közül ugyan nyolcan észak-amerikaiak, viszont két kínai is ott van a legnagyobb IT-milliárdosok között az Alibabával, illetve a Tencenttel (melyről talán nem is mindenki hallott). Értsd: Kína eléggé nagy piac ahhoz, hogy valaki ottani, "lokális" szolgáltatásokkal globális szupergazdaggá váljon.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mármint az alapján, hogy kik és milyen kötelékekben élnek együtt. Itt nem is annyira az az érdekes, hogy továbbra is a nukleáris család (anya, apa, gyerek vagy gyerekek) a legelterjedett, hanem az, hogy emellett hányféle kombináció létezik. A témával foglalkozó kutatók a nukleáris, az összetett és a kiterjesztett modelleken belül egészen pontosan 10 276 különböző fajtát különböztetnek meg. Az alábbi ábra csupán a top 50 megoldást mutatja be fentről lefelé és balról jobbra haladva a kevésbé gyakoriak felé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az idők folyamán melyik országok dominálták a vívást. Ahogy a New York Times fogalmaz: a vívás mindig is európai sport volt, és Olasz-, Francia- meg Magyarország volt a legsikeresebb, amióta csak van olimpiai vívás (bár az utóbbi évtizedekben azért kevésbé, mint korábban). Tekintettel a 2016-os Olimpiára, mellékelem azt a grafikont is, amely megmutatja, hogy miként változott a magyar úszok sikeressége 1896 óta. A vízszintes tengely értelemszerűen az időt jelöli; az egyes országoknál pedig az eredményességet az arany, ezüst és bronz érmek összességével mérik. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Természetesen attól függ, hogy melyik ország színeiben indulunk. A briteknél ugyanis nem jár érte pénz, az amerikaiaknál pedig "alig' 25 ezer dollár - igaz, Németországban, Kanadában és Ausztráliában még ennél is kevesebbet fizetnek érte (az utóbbi két országban csak 15 ezer dollárt). A másik véglet Szingapúr, ahol az arany mellé több mint háromnegyed millió dollár is jár; de említhetnénk Indonéziát (383 ezer dollár) vagy Azerbajdzsánt is (255 ezer dollár). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár az utóbbi évtizedekben csökken az USA-ban elkövetett bűncselekmények száma, a bebörtönzötteké nőtt, és jelenleg arányaiban jóval többet költenek a börtönökre, mint az alap- és középfokú iskolákra. 1991-ben száz ezer emberre 1311 elkövetés jutott, míg 2013-ban csak 689, viszont mintegy 2,3 millió ember ült börtönben, és ez rabonként több mint 31 ezer dollárba került, bár államról államra erősen változik, hogy pontosan mennyibe. A legdrágább a New York-i börtönök fenntartása (60 ezer dollár/fő), míg a legolcsóbb Kentucky-ban bebörtönzöttnek lenni (valamivel több mint 14,5 ezer dollár). És még ez is több, mint amennyi egy átlagos iskolásra jut (ami egyébként államról államra kevésbé ingadozik, mint a börtön költségei). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az utóbbi időben Német- és Franciaországban is terrortámadások történtek: miként köztudott, Nizzában például tragikus módon 84 embert öltek meg egy kamionnal.Érthető hát, hogy sokak számára fenyegetőnek tűnik a menekültek európai jelenléte - eközben azonban nem Német- és nem is Franciaországban félnek a legjobban attól, hogy terrorista támadásnak esnek áldozatul. Ezek a tíz vizsgált európai országból csupán a negyedik (Németországban az állampolgárok 61%-a fél), illetve a kilencedik (Franciaország, 46%) lett, míg a listát jelenleg Magyarország vezeti (76%), és a második helyen Lengyelország áll (71%), Spanyolország pedig az utolsó (40%). Röviden: nem biztos, hogy korreláció van a fenyegetettség-érzés meg a valódi fenyegetettség között. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Igen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a megállapítás persze közhely, de azért tanulságos megnézni azt, hogy az időben előre haladva miként változik a legnagyobb/legértékesebb cégek sorrendje. Ugyanis míg tíz évvel ezelőtt viszonylag diverz volt a mezőny, és volt benne olajcég csakúgy, mint pénzintézet - meg persze infokommunikációs óriás -, most az első hat helyből ötön IT-céget találunk (és a valaha legnagyobb, az ExxonMobil csak az ötödik helyre fért be). Az első pedig az Apple; a második az Alphabet (=Google), míg a harmadik a Microsoft - akárcsak 2006-ban. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez a kép mennyire fog megváltozni mondjuk 2026-ra, és vajon más típusú cégek lesznek-e addigra dominánsak. Mondjuk a biotechnológia? Valami más? Vagy ugyanez a trend fog folytatódni? Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg összesen 25 paraméter figyelembe véve, hogy mennyire innovatívak az egyes európai régiók. A lényeg pedig számunkra röviden az, hogy míg első sorban Németországban, de például Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is vannak az innováció szempontjából nagyon fejlett régiók, Magyarország még csak nem is az erősen, hanem a mérsékelten innovatív országok közé tartozik (bár van azért ennél lejjebb is...).Az összefoglaló 
Az utóbbi negyven évben háromszorosára nőtt annak a valószínűsége, hogy valaki kövér lesz (ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent). Az alábbi, animált, és interaktív térkép (melyről lekérdezhetjük az egyes területek adatait is) évről évre mutatja meg, hogy miként ölt már-már járványos méreteket a kövérség egyes országokban - legyenek bár fejlődők vagy fejlettek. Magyarországon például 1975-ben 13, 2014-ben a lakosság 22 százaléka volt elhízva . Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez valószínűleg olyan kérdés, ami magunktól nem jutna az eszünkbe, viszont még olyan is akad, aki a Föld összes országát az alapján állította sorrendbe egy program segítségével (amely egyébként szabadon 
