Érdekes megfigyelni, hogy nem csak nálunk változik (olykor meglehetősen vadul) az ingatlanok ára. Görög vagy Oroszországban, illetve Szingapúrban (ki gondolta volna) például az utóbbi időben jóval kevesebbet kell fizetnünk azért, hogy tető legyen a fejünk felett, mint korábban, míg Ausztráliában, Kanadában vagy éppen Angliában és Németországban többet. Az alábbi, interaktív grafikonról egyébként lekérdezhetjük (különböző időszakokra is), hogy mindez hogy viszonyul a helyi átlagjövedelemhez. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
http://www.economist.com/blogs/dailychart/2011/11/global-house-prices?fsrc=rss
A kérdés ez esetben nem az, hogy melyik nyelvet beszélik a legtöbben, hanem az, hogy az adott országban hányféle nyelv van jelen. Illetve: melyek azok a nyelvek, amelyeket (a beszélők számától függetlenül) a legtöbb országban beszélnek, és ha így nézzük, akkor érdekesen alakul a lista: egyáltalán nem biztos például, hogy hallottunk már a domari nyelvről - márpedig ezt nem kevesebb, mint 13 országban használják. És hasonlóképpen: az alábbi, interaktív térképről azt is megtudhatjuk, hogy a legtöbb nyelvet (összesen 839-et) Pápua Új-Guineában beszélik, míg több mint 60 olyan ország van, amelynek nincs olyan nyelve, amely egyedül nála található meg: a Magyarországon nyilvántartott 15 nyelvből mindegyiket beszélik valahol máshol is (az összeállítás kitér a jelnyelvekre is, melyekből szintén jó néhány van). Elgondolkoztató ebből a kevésbé szokványos szempontból is szemügyre venni a nyelveket - részletekért kattintson az alábbi képre.
A tervek szerint több mint száz országnak összesen több mint 33 milliárd dollár értékben jövőre. A listán mi is ott szereplünk 1 millió dollárral ("security and peace"), mindent egybevetve pedig a legtöbbet egészségügyre (majdnem 9,3 milliárd dollár) és a fentebbi, minket is érintő kategóriára (8,3 milliárd dollár) fognak kiadni. De a humanitárius segítség is közel 6 milliárd dollár, míg a demokráciára, emberi jogokra, kormányzásra kb. 2,7 milliárd dollár jut (míg a környezetvédelemre fele ennyi). Természetesen az is nagyon tanulságos, hogy mely országok nem kapnak semmit. Az interaktív térképről 2010-ig visszamenőleg és országonként is le lehet kérdezni az adatokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mit gondolnak az egyes országok egymásról, és ez mennyire van összhangban azzal, hogy mit gondolnak magáról az illető országról a lakosai (mármint, hogy mennyire jó ott élni). Az olaszok például jobbnak ítélik a szomszéd országok helyzetét, mint a szomszéd országok a sajátjukat, és a 70 százalékuk irigyli Franciaországot, míg a franciák kevesebb mint fele van csak meggyőződve róla, hogy nekik jobb, mint az olaszoknak. Általában véve pedig a felmérésben részt vevők túlértékelték Franciaország mellett Német- és Olaszországot, Svédországot és Svájcot is. Magyarország nem vett részt a felmérésben (pedig biztosan az is érdekes eredményeket hozott volna). Nagyításért kattintson az alábbi képre.