Lehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
http://www.statista.com/chart/4205/netflixs-global-expansion/
Az USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Az 1960-as évek eleje óta világviszonylatban napi 2200-ról majdnem napi 2900-ra nőtt az egy emberre eső, naponta elfogyasztott kalória mennyisége. Ennek közel a fele gabonafélékből származik; egyötöde pedig zsírból és cukorból – és minden más osztozik a maradékon. Az alábbi, interaktív infografikán egyébként azt is lekérdezhetjük, hogy mondjuk Indiában, Kínában; az USA-ban vagy éppen Szomáliában pontosan milyenek az arányok (ez utóbbiban egy lakosnak átlagosan kevesebb, mint 1700 kalória jut – ellentétben mondjuk az USA-val, ahol több mint kétszer annyi: kb. 3600). További részletekért kattintson az alábbi képre.
Meg a madarak, kígyók, patkányok, majmok és nagyjából minden más, ami él és mozog. Az alábbi térkép azokat az eseteket mutatja, amikor a különböző állatok rövidzárlatot, áramkimaradást stb. okoztak (mint ahogy egyes esetekben egyes nemzetek állampolgárai is). Például amikor egy hód kidöntött egy Németországban, akkor annak magasfeszültségű vezetékek is kárát látták; Srí Lankán katonák haltak meg, amikor a teherautóra egy mókus tevékenysége nyomán kábel zuhant; Ausztráliában egy sas által elejtett bárányfej okozott áramszünetet; és így tovább. A site (ahol egyébként nem csak hely, hanem dátum szerint is rákereshetünk az incidensekre) Magyarországról nem említ ilyen típusú, "állattámadást", de szinte biztos vagyok benne, hogy nálunk is előfordult már (még ha nem is hódokkal vagy sasokkal). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az enyémet remélhetőleg nem. Az alábbi, interaktív web oldalon elég egy listáról kiválasztani a foglalkozásunkat (esetleg be is pöytöghetjük), és már meg is van a válasz, hogy a következő húsz évben - egyes kutatók szerint - mekkora esély van rá, hogy a robotok kiszorítsanak minket. Az, hogy a valóságban majd hogyan alakul a dolog, más kérdés - egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy művésznek lenni például meglehetősen robotbiztos lesz; mezőgazdasági gépvezetőnek lenni viszont sokkal kockázatosabb. De addig is. amíg ki nem derül, hogy tényleg így lesz-e (meg addigi s, amíg még mi végezzük az ilyen jellegű tevékenységeket:-): kattintson az alábbi képre az interaktív oldal eléréséhez. 