A természetes gyémánt ugyanúgy csak véges mennyiségben áll a rendelkezésünkre, mint az olaj vagy a földgáz, és az egyik alapkérdés az, hogy meddig tartható fent a kitermelés a most várható ütem mellett. A rövid válasz pedig az, hogy eddig 5,4 milliárd karátot dolgoztunk fel a történelem kezdetei óta (ami valamivel több mint 1 millió kg gyémántot jelent). 2004 és 2008 között volt egy kitermelési csúcs (évi 160 - 170 millió karát), majd pedig visszaesés következett, de a jelenlegi tempó mellett a következő két évtizedben még nem várható visszaesés - sőt, a 2009-es 118 millió karáthoz képest 2025-ben több mint 140 millió karátra lehet számítani. Az alábbi ábrákon (interaktív módon) többek kötött az is megnézhetjük, hogy kik a legnagyobb gyémánttermelők, de azt persze más kérdés, hogy mi lesz ötven vagy száz év múlva. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Vagyis: hol mennyiért kapjuk meg dollárra átszámítva. A listán szereplő városok közül Krakkóban, illetve Kijevben a legkedvezőbb az ára; és csak fillérekkel (centekkel) kerül többe) mondjuk Pozsonyban, Mexico Cityben vagy Bangkokban legurítani egyet. Genfben viszont majdnem négyszer több. Budapest amúgy a 75-ös listán az 58-dik (nagyobb szám = kedvezőbb ár). Az alábbi, interaktív infografikán azt is lekérdezhetjük, hogy hol a legolcsóbb közértben venni egy dobozzal. Részletekért kattintson a képekre.
A téma aktualitását többek között az adja, hogy a szélsőjobb alig néhány tízezer szavazattal maradt le a mostani (május 22-i) választásokon Ausztriában, és ha győzött volna, akkor 1945 óta most először győzött volna ilyen politikai irányzat. Vagyis mintha fordulóponthoz érkezne az európai politika, miközben a szélsőjobbot egyre kevésbé lehet marginális jelenségnek tekinteni - különösen, hogy többé vagy kevésbé szélsőségesen, bevándorlás-ellenesen stb. ott vannak Lengyelországtól és Görögországtól Dániáig, Finnországig és Magyarországig sok helyen. Ráadásul több országban is sokkal népszerűbbé váltak 2013 óta, mint nálunk, és csupán egyetlen helyen: Görögországban estek vissza látványosan. Másfelől persze az is igaz, hogy vannak európai országok, ahol gyakorlatilag nincs támogatottságuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem azok a nagy és/vagy közismert nevek, akikre talán gondolnánk, ugyanis (immár második alkalommal) a lettországi airBaltic végzett a dobogó első helyén, de a második helyezett, panamai Copa Airlines és harmadik helyezett brazil Azul mellett az első tízben többek között egy hawaii-i és egy lengyel légitársaság is ott van - feltűnően hiányoznak viszont mind az ismert fapados, mind a nagy európai/amerikai cégek. Egyébként minden évben hirdetnek legpontosabb repülőteret is: idén ezt a címet a Haneda (Tokió) nyerte el. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az orosz milliárdosokat szokás a 19. század végi, 20. század eleji amerikai rablóbárókhoz hasonlítani, Alig valamivel több mint 10 év alatt az 1996-os nulla helyett már 87-en voltak, és összesen 500 milliárd dollár vagyonra tettek szert. A létszámuk egy időben elég jól követte a világ Forbes által jegyzett milliárdosai számának ingadozását - ami viszont nem jelenti azt, hogy ne kb. kétszer annyian lettek volna, mint az Oroszország különböző paramétereit tekintve várható lenne; és azt sem jelenti, hogy ne változna az idők folyamán, hogy miből halmozzák fel a vagyonukat. A fosszilis tüzelőanyag- és fémmilliárdosok például jelenleg visszaszorulóban vannak, míg a kemikáliák (vagy éppen a bank szektor) jól teljesítenek. És hogy miért "nyomorúság"? Mert ha az utóbbi időben viszont a világ milliárdosaihoz viszonyítva határozottan visszaesőben van a számuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.