A drágaságot tekintve a városok közül ugyan Szingapúr (Singapore City) áll az élen, de rögtön utána európaiak következnek: Párizs, Oslo és Zürich, és csak az ötödik helyre fért be egy nem európai (Sydney), de az első tízből is öt található az Óvilágban. A drágaságindex (ahol 100-nak a New-York-i árak számítanak) persze különböző komponensekből állnak össze, és a márkás cigarettáért például az ausztrál városokban kérik a legtöbbet (átszámítva majdnem 19 dollár: Melbourne, Sydney) . A legolcsóbb városok listáját eközben Karacsi vezeti (Pakisztán); a második az indiai Bangalore; a harmadik pedig Mumbai. És persze egyetlen európai (vagy "nyugati") város sem tartozik ide. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
https://knoema.com/infographics/lkzuurc/eiu-worldwide-cost-of-living-report-2015
Persze mindenki tudja, hogy az USA listavezető a fejlett országok között a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságokat tekintve - az alábbi ábra azonban megmutatja, hogy mennyire az.Itt ugyanis az látható, hogy hány embert ölnének meg lőfegyverrel Norvégiában, Kanadában, Görögországban stb. naponta (!), ha ugyanakkora lenne a népességük, mint az USA-nak. És természetesen nem csak az elgondolkodtató, hogy az esetükben az USA-hoz képest milyen keveset; hanem az is, hogy az USA-ban milyen sokat. Nagyításért kattintson a képre.
Bár Észak-Korea a világ egyik legizoláltabb országa, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek például különböző európai országokban is nagykövetségei, illetve nincsenek olyan országok, melyeknek van nagykövetsége Észak-Koreában - noha a kettő nem feltétlenül fedi egymást. Mindenesetre ha valamiért egy észak-koreai nagykövetségre szeretnénk menni, akkor ezt legközelebb Romániában Cseh- vagy Németországban tehetjük meg (de például Svédországban is van észak-korai nagykövetség, hogy az olyan, nem európai országokról, mint Brazília, India, vagy éppen Kuba, már ne is beszéljünk). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Természetesen a külső kibertámadások veszélyét sem szabad lebecsülni, de azért 2015-ben az IBM szerint csupán 40 százalék volt ilyen - 60 százalék pedig belülről érkezett (ide értve az alkalmazottak mellett az üzleti partnereket, beszállítókat stb. is, vagyis mindazokat, akiknek más/jobb hozzáférése van a számítógépes rendszerhez, mintha csak úgy az interneten keresztül próbálkozna). A képet persze árnyaltabbá teszi, ha a "belső támadók" között megkülönböztetjük a szándékos meg a szándéktalan károkozókat (ez utóbbi több mint 15 százalékot tesz ki), de még így is egyértelmű az a (viszonylag triviális) tanulság, hogy minél inkább hozzáférhet valaki, annál veszélyesebb lehet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Népszerűbb nevén a Tejutat. Ez természetesen a fényszennyezés miatt van, és bár a legtöbben nem figyelnek fel rá (elvégre éjszaka az ember leginkább alszik ahelyett, hogy felfelé nézne), a dolog két szempontból is érdekes/fontos. Egyfelől, mert a Föld egyes részeinek "kifényesedése" jó indikátora a gazdasági/technológiai fejlődésnek. Másfelől, mert a kifényesedésnek hatása van az élővilágra: az emberre és a többi élőlényre egyaránt, miközben a mostanában terjedni kezdő, amúgy energiatakarékosabb LED-világítás következtében az éjszaki égbolt akár háromszor fényesebb lehet majd a jövőben (az ezzel járó következményekkel együtt). Az alábbi, 3D-s földgömb jól mutatja a jelenséget - részletekért kattintson rá.
