Igen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5376/us-elections-money-matters/
Ez a megállapítás persze közhely, de azért tanulságos megnézni azt, hogy az időben előre haladva miként változik a legnagyobb/legértékesebb cégek sorrendje. Ugyanis míg tíz évvel ezelőtt viszonylag diverz volt a mezőny, és volt benne olajcég csakúgy, mint pénzintézet - meg persze infokommunikációs óriás -, most az első hat helyből ötön IT-céget találunk (és a valaha legnagyobb, az ExxonMobil csak az ötödik helyre fért be). Az első pedig az Apple; a második az Alphabet (=Google), míg a harmadik a Microsoft - akárcsak 2006-ban. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez a kép mennyire fog megváltozni mondjuk 2026-ra, és vajon más típusú cégek lesznek-e addigra dominánsak. Mondjuk a biotechnológia? Valami más? Vagy ugyanez a trend fog folytatódni? Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg összesen 25 paraméter figyelembe véve, hogy mennyire innovatívak az egyes európai régiók. A lényeg pedig számunkra röviden az, hogy míg első sorban Németországban, de például Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is vannak az innováció szempontjából nagyon fejlett régiók, Magyarország még csak nem is az erősen, hanem a mérsékelten innovatív országok közé tartozik (bár van azért ennél lejjebb is...).Az összefoglaló 
Az utóbbi negyven évben háromszorosára nőtt annak a valószínűsége, hogy valaki kövér lesz (ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent). Az alábbi, animált, és interaktív térkép (melyről lekérdezhetjük az egyes területek adatait is) évről évre mutatja meg, hogy miként ölt már-már járványos méreteket a kövérség egyes országokban - legyenek bár fejlődők vagy fejlettek. Magyarországon például 1975-ben 13, 2014-ben a lakosság 22 százaléka volt elhízva . Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez valószínűleg olyan kérdés, ami magunktól nem jutna az eszünkbe, viszont még olyan is akad, aki a Föld összes országát az alapján állította sorrendbe egy program segítségével (amely egyébként szabadon 
