A különböző területek/nagyságok összehasonlítgatása mindig is népszerű téma volt, mert érzékletessé teszi, hogy mi mekkora. Ezúttal azonban még izgalmasabb a dolog, ugyanis az összehasonlítás azt is megmutatja, hogy mennyire félrevezető lehet az ilyesmi..Az alábbi ábrán az látható, hogy mekkora Texashoz képest (belülről kifelé haladva) a Ceres, a Plútó és a Hold - és első ránézésre, gondolom, kellőképpen meggyőző is. Csak éppen ne feledjük, hogy Texas gyakorlatilag kétdimenziós, míg a törpebolygók megközelítőleg gömb alakúak, tehát az előbbi esetében hozzávetőleg valóban látjuk a felületet (Texas: kb. 700 ezer km, vagyis kb. hét magyarországnyi), a törpe bolygók esetében viszont nem, és a képen szereplő legkisebb törpe bolygó, a Ceres felszíne is durván 2 millió 8 ezer négyzetkilométer. Azaz hozzávetőleg négyszer (!) nagyobb Texasnál. Bónuszként: a Merkúr és az Atlanti-óceán - ábra az 1950-es évekből.
http://blog.wolfram.com/2015/03/02/a-big-year-for-dwarf-planets/
https://nemfrog.tumblr.com/post/113034077767/fig-4-size-of-mercury-compared-to-the-atlantic
Ez a térkép többek között azért érdekes, mert jól megmutatja, hogy jelenleg az USA milyen erős - mint ahogy megmutatja azt is, hogy Európa némi kiegészítéssel (ld. Kanada) szintén az. Illetve az egyik ázsiai régió is az (leginkább Kínának, illetve Japánnak és Dél-Koreának köszönhetően). Persze lehetségesek lennének más olyan felosztások is, ahol mindegyik színre a világ GDP-jének egynegyede jutna, de valószínűleg ez tükrözi a legjobban kulturális, gazdasági és történeti kapcsolatokat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Miközben a volt keletnémeteknek a háromnegyed, aközben a volt nyugatnémeteknek csupán a fele gondolja úgy, hogy az egyesítés sikeres volt, és a különbségek sok szempontból nagyon is élesek még ma is a két rész között. Ilyen például a menekültekhez való viszony - a nyugati részek sokkal befogadóbbak. Mind a magasabb munkanélküliség, mind az alacsonyabb jövedelem továbbra is inkább a keleti részre jellemző; mint ahogy ismét csak a keleti rész, ahol kisebb a fiatalok aránya; de említhetnénk akár a szélsőjobboldali eszmék népszerűségét is a volt NDK területén vagy éppen azt, hogy a volt keletnémetek inkább sátorban, míg a volt nyugatnémetek inkább lakókocsiban kempingeznek... Miközben a keletnémetek inkább beoltatják magukat influenza ellen. További részletekért kattintson az alábbi linkre.
A jelenlegi tendenciák szerint évről évre mind idősebbek lesznek a Nobel-díjasok - az egyetlen Béke-Nobel kivételével. Közgazdasági Nobel-emlékdíjat például soha egyetlen, 50 évesnél fiatalabb sem kapott, és van egy olyan kitüntetett is, aki 90 éves korában nyerte el a díjat (Leonid Hurwicz). A 112 irodalmi Nobel közül mindössze 9 került 50 évesnél fiatalabbhoz. 2000 óta a fizika, kémia és orvostudomány díjazottjainak 8 százaléka volt 50 év alatti, míg száz évvel korábban 36 százalék - amiben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy ma sokkal tovább tanulnak az emberek a kutatás megkezdése előtt. Illetve az is, hogy ma az elméleti helyett a kísérleti eredmények díjazottjai dominálnak, és a Nobel-bizottság kivárja, hogy az eredményeik valóban forradalmasítják-e az adott területet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem pontosan ott, mint ahol valószínűleg gondolnánk. A listát ugyanis Izrael vezeti 28,5 százalékkal, és csak utána következik Törökország egészen kicsit lemaradva (28,4 százalék) és Mexikó (25,8 százalék). A felmérés készítői annak megállapításához, hogy a gyerek jól vagy rosszul él-e, azt nézték, hogy ki nő fel olyan családban, amely kevesebbet keres a populáció átlagjövedelmének felénél. A listát amúgy - nem különösebben meglepő módon - Nagy-Britannia, Németország és Dánia zárja. Nagyításért kattintson az alábbi képre.