Hanem jelenleg már a svájci ETH Zürich vezeti a ranglistát, ahol a top 100-ba csak 37 angol vagy amerikai jutott be - bár ez a "csak" azt jelenti, hogy az egyharmadot azért még mindig ők adják. Érdekes módon az angol és amerikai felsőoktatási intézmények minden egyéb területen jobban teljesítenek ennél. Mint ahogy az is érdekes, hogy a svájciak mellett 23 más ország is ott van a 100-as listán, és míg a franciák a nyolcadik, addig a németek a kilencedik helyet tudták megszerezni (és előttük - Svájc kivételével - csak angolszászok vannak). Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
https://knoema.com/vqqofbe/world-s-best-universities-in-computer-science
Méghozzá interaktív térképen, ahol az egyes "esettanulmányokkal" kapcsolatban lekérdezhetjük pl. a hajók GPS-koordinátáit is. Jelenleg több, mint 1 millió négyzet km tengeralatti területre van beadva bányászati igény, A bányászati mélység kb. 1,5 és 4 km közötti, és aranyat, rezet, mangánt, kobaltot stb. hoznak fel a valahai hidrotermális kürtőkből - eközben persze súlyosan károsítva az óceáni ökoszisztémát is, úgyhogy a Greenpeace meg a Deep Sea Mining Campaign meg is próbál fellépni ez ellen. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Kétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Amikor nem régiben Erdogan felvetette a visszaállítását, akkor ismét előtérbe került a halálbüntetés kérdése. Az EU egyértelműen nem támogatja, ami viszont nem jelenti azt, hogy egyesi országok lakossága szükségképpen egyetért ezzel, és ami azt illeti, Törökországban például szinte mindenki (92 százalék) a halálbüntetés mellett lenne. De Romániában is majdnem ugyanannyian (91 százalék), míg nálunk a szavazók kétharmada. Nyugat-Európában viszont általában inkább ellene vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból sikertelenség. Amióta szeptember 11-re válaszul az USA megtámadta Afganisztánt, mintegy 100 milliárd dollár költöttek különböző külföldi kormányok a béke és biztonság megteremtésére/fenntartására. Az USA-nak pedig eddig mintegy 700 milliárd dollárjába került a dolog, és volt olyan időszak, amikor 130 ezer külföldi katona állomásozott az országban. Az eredmény azonban - sajnos - nem meggyőző: mostanra 1,2 millió afgán menekült el, jelenleg itt a világon a negyedik legalacsonyabb a várható élettartam, és míg 2005-ben a halálozások 0,6, addig 2015-ben a 10 százaléka következett be háborús cselekmények miatt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.