... mindenki azon az életszínvonalon akarna élni, mint egyes, iparilag fejlett társadalmak? A válasz meglehetősen látványos, maga a kérdés pedig lényegében arra vonatkozik, hogy mekkora az egyes országok ökológiai lábnyoma, és nem csak az az elgondolkoztató, hogy túlságosan is nagy. Hanem az is. hogy mindet egybevetve már most is kevés számunkra a Föld. Emellett ott van pl. a más bolygók (=Mars) terraformációja, vagyis földszerűvé alakítása és lakhatóvá tétele is - ezzel az elképzeléssel kapcsolatban azt érdemes észrevenni, hogy mivel a Mars felszíne kb. ugyanakkora, mint aktuálisan a szárazföldjeink, ezért azt sem tartana sokáig kinőni. Vagyis: ezek szerint alapvetően nem a terjeszkedés, hanem a környezettudatosság a megoldás. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.ecoclimax.com/2016/08/how-many-earth-do-we-need-if-worlds.html
Bár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ha a felmelegedés elleni eszközként kívánjuk használni, akkor attól függ - ugyanis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy például az akkumulátorok előállítása mennyire járul hozzá a környezetszennyezéshez/felmelegedéshez. Hanem azt is - és ezen fordul meg minden -, hogy az elektromos energia előállítása mennyire környezetbarát. Az alábbi térképen az látható, hogy a különböző európai országokban végső soron több, kevesebb vagy nagyjából ugyanannyi üvegházhatás-gázt eredményez-e az autókhoz felhasznált elektromosság, mintha fosszilis tüzelőanyagot használnánk, ugyanis ha mondjuk olajat vagy éppen szenet égetünk el ahhoz, hogy maga a jármű aztán környezetbarát legyen, akkor nem vagyunk előrébb. Nagyításért kattintson a képre.
Magyarország abból a szempontból, hogy mennyi egy 2015-ben született gyerek várható élettartama, nagyjából az európai középmezőnyben van a maga 75 évével: vannak országok (elsősorban kelet felé), ahol 4-5 évvel kevesebbre lehet számítani, míg a nyugatabbra eső, illetve északi országokban akár 5 - 8 évvel is tovább élhetnek az emberek. Ebből a szempontból Görögország persze kivétel a 81 évvel, és persze akadnakolyan anomáliák is, mint amilyen Galsgow, ami persze nem ország, hanem csak város: itt az átlagéletkor évtizedekkel kisebb, mint a környező részeken - ki tudja, miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Például mi. A különböző OECD-országok olykor látványosan eltérő nagyságú támogatást nyújtanak az újonnan született gyerekek családjának (=az apának és anyának). Van, ahol hosszabb időtartamú, de nem teljes fizetést biztosítanak, ha az anya (vagy apa) otthon akar maradni; másutt rövidebb időre ugyan, de teljes fizetést kaphat a szülő. Észtországban vagy éppen, hogy haza beszéljünk, Magyarországon akár három évig otthon maradhatunk, és eközben kb. a fizetésünk felét megkapjuk, és általában véve is a közép-, illetve kelet-európai országok a legnagyvonalúbbak, míg a skála másik végén az USA található nulla kedvezménnyel, és ezzel az egyetlen ilyen OECD-ország. Nagyításért kattintson az alábbi képre.