Annak, hogy Kína importja 2015-ben majdnem 15 százalékot csökkent, a legkülönbözőbb országok gazdaságára (és GDP-jére) van hatással. Az alábbi, interaktív grafika azt mutatja meg, hogy ez kit és milyen mértékben érint. Az USA GDP-jét például 0,1 százalékban, de a "nagy érintettek" között ott van Japán, Német- és Franciaország, Nagy-Britannia meg jó néhány más gazdaság is, és ez jól érzékelteti egyfelől Kína egyre inkább központivá váló szerepét a világgazdaságban. Meg persze azt is, hogy immár milyen szinten integrálódott a rendszer. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.theguardian.com/world/ng-interactive/2015/aug/26/china-economic-slowdown-world-imports

Ezen az infografikán egyetlen szempillantás alatt átlátható az űrkutatás (vagy inkább űrtevékenység) lényege 2010-ig, az űrsikló nyugalomba vonulásáig. Ugyanis 1957-től, a kezdetektől mutatja meg, hogy mikor, mennyi és milyen célú terhet juttattunk fel a világűrbe: katonait, tudományosat vagy kereskedelmit.Nagyon jól megfigyelhető például, hogy melyik évben hogyan arányul egymáshoz a szovjet/orosz űrtevékenység meg az amerikai; mikor kap nagyobb vagy éppen kisebb prioritást a békés célú űrtevékenység - és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.

Néhány napja felröppent a hír, hogy egy indiait meteorbecsapódás ölt volna meg (ez lett volna az első ilyen, dokumentált eset), és bár azóta úgy tűnik, hogy nem, azért a Föld tele van ilyen (csak éppen az állítólagos indiainál mérhetetlenül nagyobb) becsapódások nyomaival. Külföldön akár meteorkárter-túrát is tehetünk, ha kedvünk van hozzá. Összesen 180 nagyobb szárazföldi és 24 tenger alatti becsapódást tartunk nyilván, és a két legnagyobb 20. századi a Tunguzka-metor volt1908-ból, illetve a kevésbé ismert, 1930-as, brazíliai - ez utóbbi 1 km átmérűjű lyukat ütött a földbe. De voltak becsapódásuk a közelünkben is, például Ukrajnában és Németországban jó néhánym több km-es kráter található. Abba jobb bele sem gondolni, hogy ezeknek ma milyen kövtkezményei lennének. Továbbiakért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://impact.scaredycatfilms.com/

Vagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://imgur.com/r/MapFans/gt49YN8

Bár a legtöbb helyen igen, azért vannak országok is, ahol valamelyik másik social network a legnépszerűbb (és köztük olyanok is akadnak, amelyekről eddig valószínűleg nem nagyon hallottunk). Oroszországban például a VK a legsikeresebb: ez ráadásul a világ második legsikeresebb FB-típusú site-ja is. De ott van például a QZone is (Kínában); meg az Odnoklassniki (ami szintén orosz alapítású); az egyes, volt szovjet tagköztársaságokban listavezető Facenama (Iránban), illetve az Észak-Koreai Bulletin Board... A Google Plus minden bizonnyal azért nem szerepel a listán, mert más jellegű. De a "nem a Facebook a legfontosabb közösségi háló" kategóriába még így is másfél milliárd ember tartozik. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://imgur.com/Dkh9Bf2