A kézenfekvő válasznak természetesen az tűnik, hogy "learn English", de nagyon is számításba jöhetnek más nyelvek, bár ma az angol az, amelyet a legtöbb országban beszélnek/megértenek. Egészen pontosan 101-ben, és az ebből a szempontból második legsikeresebb nyelv, az arab csak 60 országban válna be. Másfelől viszont- bár megtévesztő módon veszített a népszerűségéből Európában a 20. század folyamán - egyes előrejelzések szerint a francia lesz 2050-re a legelterjedetbb nyelv. Ugyanis az afrikai populációrobbanás azzá fogja tenni (és nekem személy szerint ez a nyelvsikerességi értelmezés tetszik a legjobban). De nézhetjük úgy is a kérdést, hogy a leggyorsabban növekvő gazdaságokban mi az alapnyelv, és akkor viszont a kínai mellett a hindi kerül az élre, a bengáli pedig a harmadik lesz. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Mivel éppen nőnap van, a The Economist ötödik alkalommal tette közzé, hogy hol a legjobb/legrosszabb nőként munkavállalónak lenni a férfiakhoz képesti átlagfizetést, a különböző, gyerekeknek járó állami támogatásokat és hasonlókat figyelembe véve. Még mindig az északi országok vezetnek: náluk például a nők 30 - 44 százaléka vesz részt a cégvezetésben - ez az OECD országokban 20 százalék körül szokott lenni. Hasonlóképpen: Izlandon a parlamenti helyek közel a fele az övék (egészen pontosan 48 százalék). Ami Magyarországot illeti, mi az összesített rangsorban kilencedikek vagyunk - megelőzve például Kanadát és Új-Zélandot is, a sor végén pedig Dél-Korea kullog. Persze még a világon mindenütt van hová fejlődni, mert az egyenlőség sehol sem éri el a 100 százalékot. Részletekért lásd az alábbi képet.
Mi, magyarok jelenleg a 33-ok vagyunk. A listát amúgy Hong Kong vezeti a 100 lehetséges pontból 88,9-et begyűjtve, de Szingapúr is jól teljesít (84,2), míg a "nyugatiak" közül a leghatékonyabb egészségügyi rendszere Spanyolországnak van (72,2 ponttal). A legrosszabbul pedig a felmérésben szereplő országok közül Oroszország teljesített, miközben a besoroláshoz olyanokat vettek figyelembe, mint pl. a születéskor várható élettartam (ami természetesen a legfontosabb indikátor), illetve az, hogy a GDP hány százaléka megy az egészségügyre. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
Azt persze mindenki tudja, hogy mivel a Föld három dimenziós, nem lehet torzulás mentesen két dimenzióban ábrázolni, de azért tanulságos, ha megnézzük az alábbi, 1912-ből származó ábrát. Ez ugyanis érzékletesen mutatja meg, hogy a népszerű térképészeti vetületek hogyan/mennyire torzítják el a valóságot. Ezen vetületek között ugyanúgy ott van a globuláris projekció (ami ma már kevésbé ismert), mint a Mercator-féle, ami mindmáig a legismertebbnek számít, és amelynek nem is az a célja, hogy arányosan ábrázolja a területet, hanem az, hogy szögtartó legyen, és így megkönnyítse a hajózást. Mindenesetre érdekes belegondolni, hogy egy hagyományos "földrajzi atlasz" ezek után mennyire tükrözi a valóságot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nyilván azokban az országokban, ahol - miként pl. az USA-ban - az a hivatalos álláspont, hogy "a fogyasztónak mindig igaza van". A másik véglet persze az, hogy a vásárlót láthatatlan (és enyhén bosszantó) elemnek tekintik - nos, az ilyenek nem is kerültek fel arra a 10-es top listára, amelyet a 2015-ös adatok szerint az USA vezet, és amelyen azért nem csak nyugati demokráciák találhatóak meg, hanem például Kína és az Egyesült Arab Emirátusok is. Szokás szerint érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon, de erről sajnos nem szól a felmérés. Íme, a további részletek:
Talán azt gondolnánk, hogy ez a kettő szükségképpen együtt jár, de nem. Ami azért fontos, mert a különböző nemzetek és kultúrák közötti kommunikációban, például egy menedzser számára, komoly problémát jelenthet, hogy a tárgyaló partnere teljesen máshogy nyilvánul meg, mint ahogyan ő számítana rá. És adott esetben az egész tárgyalást is máshogy értékeli: amit mi mondjuk támadónak és már-már ellenséges hangulatúnak érzékelünk, az a számára teljesen természetes lehet - viszont esetleg azon lesz megdöbbenve, hogy mi milyen zárkózottak és érzéketlenek vagyunk. Vagy fordítva - a Harward Business Review alábbi grafikonja két tengely: az érzelemkifejezés és a konfrontáció (vagy konfrontációkerülés) mentén csoportosítja a különböző országok képviselőit. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a 2016-os adatokat tartalmazó térkép azt mutatja meg, hogy hol és mekkora a vásárlóerő millió euróban számolva és egy négyzetkilométeres felbontásban. A történet első ránézésre nagyon egyszerű: a kéktől a zöldön és a sárgán keresztül a pirosig terjedő színek azt jelzik (növekvő sorrendben), hogy egy térség mennyit költhet a különböző vásárlásokra, és Európa közepén Nagy-Britanniától kiindulva és Hollandián, Luxemburgon, Németországon keresztül Olaszországig húzódva többé-kevésbé kirajzolódni is látszik egy "jóléti tengely". Viszont azt se felejtsük el, hogy minél kisebb a népsűrűség, annál kisebb a vásárlóerő (ld. skandináv országok, és az például sejthető, hogy Spanyolországban nagy és ritkán lakott területek vannak). Magyarország leginkább a középkategóriába tartozik. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.