szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Hogyan csökkent a gyermekszám 1955 és 2015 között globálisan

2017. január 06. - zoltan galantai phd

mother-icon.pngA termékenység mérőszáma a nő/gyerek; az alábbi térképek azt mutatják meg, hogy ez miként változott az utóbbi évtizedekben. 1955-ben egyedül Luxemburgban lehetett arra számítani, hogy egy nőnek kevesebb, mint két gyerek fog születni, miközben Ruandában, Kenyában, a Fülöp-szigeteken és néhány más helyen a fertilitás több, mint 7 volt. Ugyanez Kínában valamivel több, míg Indiában valamivel kevesebb, mint 6-ra jött ki. 2005 után viszont már az emberiség 80 százaléka olyan országokban élt, ahol kevesebb, mint 3 gyerek született egy nőtőli.Ma pedig ez globálisan 2,3, ami éppen csak több a populáció fenntartásához szükségesnél. És hogy néhány konkrét példát is hozzunk: Iránban az 1980-as évek 6,3-e mostanra a svédek fertilitásával azonos, vagyis 1,9. Thaiföld esetében a fertilitás az 50-es években több, mint 6; harminc évvel később kevesebb, mint 4 volt és ma alig 1,5. Magyarországon pedig mára ennél is kevesebb. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://ourworldindata.org/fertility/

fertility-1955.JPGfertility-1985.JPGfertility-2015s.JPGfertility-hungary.JPG 

A világ vallásai 2050-ben

prayer.pngEgy felmérés szerint előreláthatóan az iszlám fog a legsikeresebben híveket szerezni (és az egyetlen vallás lesz, amely gyorsabban növekszik, mint a populáció), míg a leginkább a vallástalanok fognak arányaikat, illetve abszolút számaikat  tekintve visszaesni. Mindez nem jelenti azt, hogy 2050-ben nem a keresztények lesznek létszámfölényben - azt viszont igen, hogy az eddigi keresztény előny igencsak lecsökken. Viszont 2050-ben is a hindu lesz a harmadik legnagyobb vallási csoport - azt pedig, hogy ezt követően hogyan fognak alakulni az arányok, még akkor is nehéz lenne megmondani, ha addig úgy változnának, ahogyan most feltételezzük. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://www.pewforum.org/files/2015/03/PF_15.04.02_ProjectionsFullReport.pdf

novekvo-vallasok.png

future-religions.JPG

religions-table-future.JPG

Jó dolog-e a globalizáció?

globalization-icon.pngAttól függ, hogy kit kérdezünk. Egy 2016 végi felmérés szerint például az USA, Nagy-Britannia és Franciaország lakosainak kevesebb, mint a fele gondolja azt, hogy igen, és az utóbbi esetében például több mint az állampolgárok fele (egészen pontosan 52 százalék) szerint nem szerencsés, ha az importtól függenek, miközben alig 13 százalék hiszi, hogy a migrációnak (ami így vagy úgy, de összefonódik a globalizációval) pozitív hatásai vannak az országra.Természetesen akadnak életkori különbségek is: az USA-ban például a 18 - 34 éves válaszadók 46 százaléka tekinti a bevándorlást pozitív hatásúnak, míg az 55 éves vagy idősebb válaszadóknak csak a 35 százaléka, és Nagy-Britanniában még nagyobb a generációs szakadék (53 vs 22 százalék). Általában véve pedig - nem különösebben meglepő módon - a gyorsabban növekvő gazdaságok hozzáállása pozitívabb a globalizációhoz, mint a többieké. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/11/daily-chart-12

globalization-tendencies.png

Újév: mi tenne boldoggá egy amerikait?

new_year.pngAz "újévi vágyak" között első helyen a "jobb embernek lenni" szerepel 16 százalékkal, és 10 százalékuk szeretne leadni a súlyából (holtversenyben a több mozgással/tornával). A lista harmadik helyezettje a kevesebb pénzköltés és több megtakarítás (7 százalék), miközben 6 százalék szeretne a dohányzásról leszokni, 5 százalék pedig jobb munkahelyre vágyik. Az "élet élvezete" csak a tizedik lett - ez minden huszonöt emberből egynek a legfontosabb. Mindent egybevetve pedig valószínűnek biztató jelnek tekinthető, hogy a jövedelemmel, munkával, anyagi jóléttel kapcsolatos kérdések nem tartoznak a legfontosabbak közé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7368/americans-top-new-years-resolutions-for-2017/

americans_top_new_year_s_resolutions_for_2017.jpg

USA: egy nagyvárosi körzet GDP-je akkora, mint egy országé

usa-icon.pngAz valószínűleg senkit sem lep meg, hogy Kalifornia GDP-je akkora, mint Franciaországé - viszont azt is eljátszhatjuk, hogy az USA egyes nagyvárosait állítjuk párba egyes országokkal.És ebből az derül ki, hogy ha az első 19 amerikai nagyvárosi körzet önálló állam lenne, akkor mindegyikük felférne a világ top 50-es gazdasági listájára (és az első 20 a top 60-asra). Amúgy pedig 23 amerikai nagyváros termeli ki az ország GDP-jének felét (az élen New York, Los Angeles, Chicago, Houston és Washington áll).

https://www.weforum.org/agenda/2016/11/america-states-world-largest-economies/

amerikai-varosok-orszagok.pngamerikai-varosi-teruletek.png

 

süti beállítások módosítása