szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Mennyire (nem) bízunk a CEO-kban világszerte?

2017. január 20. - zoltan galantai phd

ceo-icon.pngA jelek szerint nem nagyon, és ez egy új felmérés szerint jól beleillik abba a tendenciába, mely szerint világszerte egyre szkeptikusabbak vagyunk az üzleti élettel szemben csakúgy, mint a különböző intézményekkel vagy éppen civil szervezetekkel. A helyzet persze országonként nagyon eltérő lehet, és ami a CEO-kat illeti, Indiában például (amely ebből a szempontból listavezető) az emberek 70 százaléka szavaz nekik bizalmat, míg már a második helyen álló Brazíliában is csak kevesebb, mint a felük- a lista alján található Japánban csupán kevesebb, mint az emberek egyötöde. És Nagy-Britanniának vagy éppen Németországnak sincs mire büszkének lennie 28 százalékos bizalom mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7661/global-trust-in-ceos-has-evaporated/

trust_in_ceos.jpg

Térképen a történelem legnagyobb bombázása: Vietnam

bomb_512x512.png1965 és 1975 között az amerikaiak több, mint 7,5 millió tonna bombát dobtak le Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára. Ezzel különböző céljaik voltak: az Operation Steel Tiger például a Ho Si Minh utánpótlásellátó útvonalat akarta tönkre tenni (lényegében eredménytelenül), az Operation Rolling Thunder (ez is érdekes név) pedig demoralizálni akarta a kormányt és az embereket - és ismét csak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Érdemes megfigyelni, hogy miközben ez alatt a tíz év alatt zajlott minden idők legnagyobb bombázása, aközben 1973 után a korábbiakhoz képest elhanyagolhatóvá vált az amerikai légi tevékenység (ide értve pl. a helikoptertámadásokat is). Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://cooper-thomas.com/portfolio/vietnam-bombing/

vietnam-bombing.jpg

Európa és a kelet-nyugat felosztás: történetileg változó határvonal

compass-b.pngTermészetesen a mai értelemben vett "Európa" fogalma sem szilárdult meg a reformációig, amikor az emberek nem annyira "keresztényként" mint inkább "európaiként" kezdték magukat megkülönböztetni a környező világtól, de azért tanulságos végignézni, hogy az idők folyamán mikor hol húzódott a képzeletbeli választó vonal. A történet ott kezdődik, ahol a "görögök" szembeállították magukat a perzsákkal - és a római rendszeren meg az iszlám előretörésén, illetve az ottomán hódításokon valamint a hidegháború kelet-nyugati szembenállásán keresztül egészen máig tart, amikor kevésbé egyértelműek a határok, mint eddig. Mindenesetre tanulságos észrevenni, hogy az időben mennyire változóak az efféle értelmezések. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://www.midafternoonmap.com/2014/09/east-and-west-through-ages.html

kelet-nyugat.png

Mennyire rossz a magyar egészségügyi rendszer?

health-care-icon.pngTermészetesen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk: míg Európán belül nem dicsekedhetünk, meglepő módon összességében még mindig több pontot kaptunk, mint Kanada az olyan szempontok alapján, mint pl. a költségek, hatékonyság, eredményesség (ami személy szerint meglep, de a 2010-es adatok szerint így van). Amúgy viszont a hollandok az elsők, a németek másodikok és az izlandiaknak jutott a harmadik, míg nekünk a 22. hely, és a volt szocialista országok közül többek között Csehország és Szlovénia is jócskán megelőzött minket. Szlovákia viszont látványosan rosszabbul teljesít nálunk, és Bulgáriában lehet a legrosszabb betegnek lenni. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155804215843/european-healthcare-system-ranking

healt-care-system.jpghelalth-care-map.png

Magyas vérnyomás: férfiaknak és nőknek

blood-icon.pngJelenleg így vagy úgy, de minden nyolcadik (!) ember magas vérnyomás következtében hal meg, eközben azonban - nemtől és helytől függően - komoly különbségek vannak még akkor is, ha nagyjából a férfiak negyedével, illetve a nők ötödével ez végez globálisan. Ugyanis Közép- és Nyugat-Európában a magas vérnyomás, mondhatni, férfibetegség, míg a szub-szaharai Afrikában jellemzően női. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/01/daily-chart-12

magas-vernyomas.png

süti beállítások módosítása