szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Mennyibe kerül megvédeni az USA határait?

2017. február 24. - zoltan galantai phd

border-passport.pngRöviden: egyre többe. Most, hogy Trump erősen tervez egy mexikói kerítést az illegális bevándorlók kívül tartására, a kérdés aktuálisabb, mint valaha, de az amerikai határvédelem költségei az utóbbi évtizedekben különben is egyre magasabbak lettek. 1990-ben 260 millió dollárba került - 25 évvel később pedig 3,650 millió dollárba (vagyis durván tizennégyszer annyiba), és a kiadások nagyjából egyenletesen nőnek az idő függvényében. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8206/enacted-border-patrol-program-budget-in-the-united-states/

border_patrol_program_budget_in_the_united_states.jpg

Hol okozza a legtöbb halálos balesetet az ittas vezetés?

drunk-icon.pngArányaiban valószínűleg nem ott, mint ahol gondolnánk, ugyanis Oroszországban csupán a halálos autóbalesetek kevesebb mint egytizedében játszik szerepet (ugyanannyiban, mint Németországban); és az USA-ban is "csak" az egyharmadában. Amúgy ez utóbbi, meg Ausztrália között mindössze 1 százaléknyi az eltérés - annál inkább van viszont Indiához és Kínához (ahol ez a szám alig 5, illetve 4 százalék), illetve Dél-Afrikához viszonyítva, ami a rekordot tartja 58 (!) százalékkal. Vegyük persze észre, hogy itt az ittas vezetés miatt bekövetkező halálozásokról beszélünk, és ha az utak (autók, vezetési stílusok) amúgy nagyon nem biztonságosak, akkor arányaiban kisebb lesz a részegség miatti tragédiák száma. Magyarország nem szerepelt a felmérésben, Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5504/the-worst-countries-in-the-world-for-drunk-driving/

worst_countries_in_the_world_for_drunk_driving.jpg

Milyen idős egy vezető IT-cég alkalmazottja?

Pontosabban: milyen fiatal

it-sector-icon.gifElég nagy különbségek vannak, de az azért biztos, hogy ezen a területen nem a nyugdíj előtt állók dominálnak. Marc Zuckerberg még 2007-ben azt jelentette ki, hogy "a fiatalabbak okosabbak" (szó szerint "smarter"), és talán nem meglepő, hogy a legfiatalabbak a Facebook-nál dolgoznak: az átlagéletkor itt mindössze 28 év; míg a Google-nél 30; az Amazonnál és az Apple-nél pedig 31. A Microsoftnál sem sokkal több (33), viszont az IBM-nél 38 és a HP-nél 39.Amúgy pedig a Business Insider által megkérdezett idősebbek (50 felettiek) a számítástechnikai cégeknél - nem különösebben meglepő módon - mindenütt "ageism"-re (életkor szerinti, hátrányos megkülönböztetésre) panaszkodtak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.businessinsider.com/stressful-lives-of-older-tech-workers-2015-11

how-old-tech-company.jpg

Régen nem szerették ennyien Sztálint Oroszországban

stalin-icon.pngAz orosz állampolgárok majdnem fele (egészen pontosan 46 százalék) viszonyul pozitívan Sztálinhoz, a szovjet korszak diktátorához. Ez a legmagasabb érték az utóbbi 16 évben (azóta, hogy a Levada nevű közvéleménykutató cég 2001-ben elkezdte ezzel kapcsolatban szondázni az emberek véleményét, és amikor egyébként szintén magas: 38 százalék volt az elfogadottsága). Jelenleg 32 százalék "respektálja" Sztálint; további 10 százalék "szimpatizál" vele és a kedvelők közül a maradék 4 százalék egyenesen "csodálja". Ugyanekkor 10 százalék nem válaszolt; 22 százalék pedig semlegesen állt a szovjet diktátorhoz (ami egyben ezt jelenti, hogy többeknek van pozitív, mint negatív véleménye róla). Gorbacsovot és Jelcint viszont csupán 8, illetve 16 százalék találta pozitívnak. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/15/positive-views-of-stalin-among-russians-reach-16-year-high-poll-shows/

stalin-graph.JPG

Amerikai különleges erők 2016: az országok 70 százalékában

soldier-1.pngBeleértve minket is. Amiből persze rögtön sejteni lehet, hogy jelentős részben "baráti tevékenységről" (pl. katonai képzésről), nem pedig éles bevetésről van szó: gondoljunk csak Izlandra, Kanadára vagy éppen Magyarországra. Másfelől Jementől Afganisztánig számos helyen harcolnak is az amerikai elit egységek, és eközben az esetek valamivel több, mint a felében a Közel-Keleten kapnak szerepet (2006-ban még öt esetből négyszer ott volt rájuk szükség). Eközben az afrikai bevetések száma 1600 (!) százalékkal nőtt. Mindenesetre - békés vagy nem békés katonai jelenlét- ezek a számok jól mutatják, hogy jelenleg mennyire egyedülálló szerepet játszik az USA a világpolitikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.statista.com/chart/7984/us-special-forces-deployed-to-70-of-the-world-in-2016/

us_special_forces_deployed_to_70percent_of_the_world_in_2016.jpg

süti beállítások módosítása