A téma aktualitását többek között az adja, hogy a szélsőjobb alig néhány tízezer szavazattal maradt le a mostani (május 22-i) választásokon Ausztriában, és ha győzött volna, akkor 1945 óta most először győzött volna ilyen politikai irányzat. Vagyis mintha fordulóponthoz érkezne az európai politika, miközben a szélsőjobbot egyre kevésbé lehet marginális jelenségnek tekinteni - különösen, hogy többé vagy kevésbé szélsőségesen, bevándorlás-ellenesen stb. ott vannak Lengyelországtól és Görögországtól Dániáig, Finnországig és Magyarországig sok helyen. Ráadásul több országban is sokkal népszerűbbé váltak 2013 óta, mint nálunk, és csupán egyetlen helyen: Görögországban estek vissza látványosan. Másfelől persze az is igaz, hogy vannak európai országok, ahol gyakorlatilag nincs támogatottságuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-18?fsrc
Nem azok a nagy és/vagy közismert nevek, akikre talán gondolnánk, ugyanis (immár második alkalommal) a lettországi airBaltic végzett a dobogó első helyén, de a második helyezett, panamai Copa Airlines és harmadik helyezett brazil Azul mellett az első tízben többek között egy hawaii-i és egy lengyel légitársaság is ott van - feltűnően hiányoznak viszont mind az ismert fapados, mind a nagy európai/amerikai cégek. Egyébként minden évben hirdetnek legpontosabb repülőteret is: idén ezt a címet a Haneda (Tokió) nyerte el. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az orosz milliárdosokat szokás a 19. század végi, 20. század eleji amerikai rablóbárókhoz hasonlítani, Alig valamivel több mint 10 év alatt az 1996-os nulla helyett már 87-en voltak, és összesen 500 milliárd dollár vagyonra tettek szert. A létszámuk egy időben elég jól követte a világ Forbes által jegyzett milliárdosai számának ingadozását - ami viszont nem jelenti azt, hogy ne kb. kétszer annyian lettek volna, mint az Oroszország különböző paramétereit tekintve várható lenne; és azt sem jelenti, hogy ne változna az idők folyamán, hogy miből halmozzák fel a vagyonukat. A fosszilis tüzelőanyag- és fémmilliárdosok például jelenleg visszaszorulóban vannak, míg a kemikáliák (vagy éppen a bank szektor) jól teljesítenek. És hogy miért "nyomorúság"? Mert ha az utóbbi időben viszont a világ milliárdosaihoz viszonyítva határozottan visszaesőben van a számuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A legutóbbi nemzetközi felmérés szerint a különböző országok lakosai különböző mértékben ugyan, de fogadókészek. Arra a kérdésre például, hogy a kormánynak többet kellene-e tennie a menekültekért (ha azok háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elhagyni az országukat), a kínaiak 86 százaléka válaszolta azt, hogy "igen", míg az ebből a szempontból legbefogadóbb európai ország Németország volt (76 százalék); a lista végén pedig Oroszország áll (26 százalék). Ami önmagában nem meglepő; annál meglepőbb viszont, hogy arra a kérdésre, hogy "személy szerint elfogadná-e, hogy háború vagy üldöztetés miatt idegenek érkezzenek az országunkba", a spanyolok 97 százaléka válaszolt igennel (és a németek 96 százaléka). Ismét csak Oroszországban viszont az emberek 2/3-a a nemre szavazna. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.
Hamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg éppen nem nagyon, de ez persze ingadozik. A Gallup által feltett kérdés az volt, hogy "általánosságban véve Ön elégedett vagy elégedetlen azzal, ahogyan a dolgok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban történnek?". Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy 1979 és 2016 között hogyan változott az "általános közérzet", és hogy a csúcspontot (71 százalékos elégedettséggel) az 1990-es évek végén érték el, míg a mélypont (7 százalékkal) a 2008 válság kitörése utáni időszakra esett. Ma pedig egy átlagos amerikai átlagosan annyira elégedett (vagy inkább elégedetlen), mint 1979-ben volt - ami 26 százalékos elégedettséget jelent. Mindenesetre elgondolkoztató, ha a világ vezető hatalmának állampolgárai így érzik magukat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Maga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Valószínűleg nem az, akire gondolnánk, vagyis nem az alacsony képzettségű és jövedelmű amerikai. Floridában például, ahol az átlagjövedelem 48 ezer dollár, Trump szavazói átlagosan 70 ezer dollárt keresnek évente, és persze más államokban is az átlagosnál gazdagabbak állnak mögéje (bár Kasich támogatói például még magasabb jövedelműek voltak). És hogy még érdekesebb legyen: míg az amerikaiak kevesebb mint egyharmada (egészen pontosan 29 százalék) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Trump támogatói között ez az arány 44 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt a nem kevesebb mint 1,100 célpontot mutatja meg, amely az amerikai National Security Archives most nyilvánosságra hozott adatai szerint hidegháborús atombomba-célpont lett volna. Természetesen Magyarország sem maradt volna ki, és az interaktív térképen nem csak azt nézhetjük meg, hogy melyik települések (magyarok vagy nem magyarok) szerepeltek a listán Tököltől Ferihegyen át Veszprémig, de azt is, hogy mekkora kárt okozna ez emberéletben. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bostonban az ember a fizetése közel harmadát költi lakbérre; Mexico Cityben viszont, bár az élet általában véve olcsóbb, az átlagjövedelemhez képest majdnem kétszer annyiba kerül lakni. Vagyis még London is olcsóbb, ha helyi fizetésből élsz (kb. 50 százalék). Egyáltalán nem olcsóbb viszont Peking, ahol az átlagjövedelem 120 (!) százaléka kell a lakásbérléshez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Úgy tűnik, hogy az utóbbi öt évben radikálisan csökkent a szomáliai kalózok fogságába esett emberek (túszok, akikért váltságdíjat kérnek) száma. Az adatok, mondhatni, önmagukért beszélnek: 2010-ben 1090; 2011-ben 555; 2012-ben 349; 2013-ban 60; 2014-ben alig 17, majd pedig 2015-ben 108 ember került a kezeik közé. Ami persze több mint ötszörös emelkedést jelent az előző évhez képest, de összességében még így is az ötödére csökkent a túszejtések száma. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Hivatalosan kronizmusnak (cronysm) nevezik, és az a lényege, hogy a hozzánk közel állóknak juttatjuk a zsíros falatokat, és az utóbbi 20 évben Mexikótól Malajziáig egyre meghatározóbbá vált. Ami nem igazán jó hír: eközben a megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező urambátyám kapitalisták vagyona közel négyszeresére nőtt - és ma mintegy 2 trillió (!) dollárt tesz ki. Természetesen megvannak azok a szektorok, ahol kimondottan könnyű a "személyes kapcsolatokból" meggazdagodni: ilyenek például a kaszinók, a védelmi szolgáltatások, az olaj és a pálma olaj- és így tovább. A kronizmussal kapcsolatban jelenleg a legjobban Németország, a legrosszabbul Oroszország teljesít (itt a GDP közel egyötödét teszik ki a mutyigazdagságok). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Van, amit valószínűleg kitalálnánk belőle, és van, amit nem. Arra például nem biztos, hogy gondolnánk, hogy a leggyakoribb a Washington (32 találat) mellett holtversenyben Greenville, míg a második helyen Franklin áll (alig eggyel lemaradva), a harmadik leggyakoribb városnév pedig Springfield. De ott találjuk a listán Franklint, Clintont, Salemet és Bristolt is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Természetesen nem valami pontos, mert senki sem képes pontosan előre látni, hogy milyen következményei lennének, ha a hőmérséklet nem nőne, hanem csökkenne. Mindenesetre egy csúszka segítségével hidegebbre fordíthatjuk az éghajlatot, és megnézhetjük például azt, hogy milyen volt a világ az utolsó jégkorszak idején;és közben különböző információkat kapunk például arról is, hogy a mezőgazdaság milyen lehűlés mellett válna lehetetlenné vagy éppen az emberi élet mikor tűnne el végleg.Bár a közeljövőben minden bizonnyal nem ez vár ránk, azért tanulságos szemügyre venni ezt a forgatókönyvet is. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
A válasz nagyon egyszerű: közel a kétharmaduk Kínában, és a második helyen álló Törökország kevesebb mint huszadannyit hoz forgalomba. A hamisítványok között a Rolexek mellett Louis Vuitton termékeket csakúgy találunk, mint számítógépeket, játékokat vagy éppen gyógyszereket - de legtöbbet mégiscsak a cipőket hamisítják. A 2013-as adatok szerint ez a piac ugyanakkora, mint az illegális drogkereskedés (több mint 450 milliárd dollár, ami a 
Már egy 2013-as felmérésből is az derült ki, hogy számos európai nem csupán úgy gondolja, hogy az iszlám hit összeegyeztethetetlen az "európaisággal", de tart is a jelenlététől. És ez persze befolyásolja, hogy hány százalékra becsüljük az iszlám hitűek jelenlétét az országunkban. Egy 2014-es felmérés szerint például az átlagos belga válaszoló véli úgy, hogy náluk a lakosok 29 százaléka az iszlámot követi - miközben ez a valóságban inkább a 6 százalékhoz van közel.Mi pedig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországon 7 százalék, noha valójában 0,1. Az alábbi ábra a terrortámadások adatait is feltünteti (2015-ig) - nagyításért kattintson rá.
Az alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
MÁrmint az OECD-országokban. Japánban és Dél-Koreában például jól keresnek, de nagy különbségek vannak a munka mennyiségében (az előbbiben 37, míg az utóbbiban 54 óra hetente). A legrosszabbul fizetett tanárok (Észtország) diákjai eközben jobban teljesítenek a PISA-felmérésben, mint a (munkaórára lebontva) ötször annyit kereső hollandoké.Az OECD-országok kétharmadában egy tanár, ha több pénzt szeretne, akkor érdemes lenne Hollandiába költöznie - vagy pedig többet kell dolgoznia .Az infografikából az is kiolvasható, hogy hol mennyi egy tanár jövedelme;heti hány órát tölt munkával, és mennyire számít az eredményesnek. Kár, hogy Magyarország nem szerepel rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Erzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.