Legalábbis az USA-ban úgy néz ki, hogy valóban az. 2009-ben majdnem 8 százalékot estek az eladások az előzőekhez képest, és a lejtmenet egészen 2015-ig tartott, 2016-ban viszont már tekintélyes pluszt tudtak felmutatni a könyvesboltok - bár az is igaz, hogy abszolút mércével mérve még mindig kevesebbet adnak el, mint a visszaesés kezdetén. Meg az is, hogy mint ahogyan az e-könyv előretörése (ami minden bizonnyal csak az egyik oka volt a papír alapú könyv visszaesésének) az eredeti várakozásokhoz képest nem hozott annyira drámai változásokat a könyvpiacon, ezt a felfutást sem szabad túlértékelni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5532/are-us-bookstores-finally-turning-the-page/

A szövetségesek a II. világháborúban mintegy 120 ezer km-nyi kereskedelmi útvonalat védtek folyamatosan a világtengereken a tengelyhatalmak ellen mintegy 3 ezer hajóval. Az alábbi kép azt mutatja meg (hajóról hajóra), hogy ez milyen veszteségekkel járt. A teljesség kedvéért mellékelem az I. világháború brit hajóveszteségeit bemutató ábrát is. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
http://longstreet.typepad.com/thesciencebookstore/2010/11/quiet-images-of-great-loss-and-heroismbritish-navy-losses-1945.html


Bár azért túlnyomó részben azok. A leggazdagabb, természetesen Bill Gates közel 80 milliárd dolláros vagyonával; Zuckenberg a Facebook-kal a harmadik helyet szerezte meg, míg a tizedik helyen álló Michael Dell-nek kb. négyszer kevesebb jutott, mint a Microsoft alapítójának. Ami pedig igazán érdekessé teszi ezt a listát: a top tíz közül ugyan nyolcan észak-amerikaiak, viszont két kínai is ott van a legnagyobb IT-milliárdosok között az Alibabával, illetve a Tencenttel (melyről talán nem is mindenki hallott). Értsd: Kína eléggé nagy piac ahhoz, hogy valaki ottani, "lokális" szolgáltatásokkal globális szupergazdaggá váljon.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5479/tech-billionaires-2016/

Mármint az alapján, hogy kik és milyen kötelékekben élnek együtt. Itt nem is annyira az az érdekes, hogy továbbra is a nukleáris család (anya, apa, gyerek vagy gyerekek) a legelterjedett, hanem az, hogy emellett hányféle kombináció létezik. A témával foglalkozó kutatók a nukleáris, az összetett és a kiterjesztett modelleken belül egészen pontosan 10 276 különböző fajtát különböztetnek meg. Az alábbi ábra csupán a top 50 megoldást mutatja be fentről lefelé és balról jobbra haladva a kevésbé gyakoriak felé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://flowingdata.com/2016/07/20/modern-family-structure/

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az idők folyamán melyik országok dominálták a vívást. Ahogy a New York Times fogalmaz: a vívás mindig is európai sport volt, és Olasz-, Francia- meg Magyarország volt a legsikeresebb, amióta csak van olimpiai vívás (bár az utóbbi évtizedekben azért kevésbé, mint korábban). Tekintettel a 2016-os Olimpiára, mellékelem azt a grafikont is, amely megmutatja, hogy miként változott a magyar úszok sikeressége 1896 óta. A vízszintes tengely értelemszerűen az időt jelöli; az egyes országoknál pedig az eredményességet az arany, ezüst és bronz érmek összességével mérik. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
http://www.nytimes.com/interactive/2016/08/08/sports/olympics/history-olympic-dominance-charts.html
vívás:

úszás:
Természetesen attól függ, hogy melyik ország színeiben indulunk. A briteknél ugyanis nem jár érte pénz, az amerikaiaknál pedig "alig' 25 ezer dollár - igaz, Németországban, Kanadában és Ausztráliában még ennél is kevesebbet fizetnek érte (az utóbbi két országban csak 15 ezer dollárt). A másik véglet Szingapúr, ahol az arany mellé több mint háromnegyed millió dollár is jár; de említhetnénk Indonéziát (383 ezer dollár) vagy Azerbajdzsánt is (255 ezer dollár). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5448/some-athletes-are-chasing-huge-gold-medal-bonuses/

Bár az utóbbi évtizedekben csökken az USA-ban elkövetett bűncselekmények száma, a bebörtönzötteké nőtt, és jelenleg arányaiban jóval többet költenek a börtönökre, mint az alap- és középfokú iskolákra. 1991-ben száz ezer emberre 1311 elkövetés jutott, míg 2013-ban csak 689, viszont mintegy 2,3 millió ember ült börtönben, és ez rabonként több mint 31 ezer dollárba került, bár államról államra erősen változik, hogy pontosan mennyibe. A legdrágább a New York-i börtönök fenntartása (60 ezer dollár/fő), míg a legolcsóbb Kentucky-ban bebörtönzöttnek lenni (valamivel több mint 14,5 ezer dollár). És még ez is több, mint amennyi egy átlagos iskolásra jut (ami egyébként államról államra kevésbé ingadozik, mint a börtön költségei). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://knoema.com/infographics/odgnikf/us-prison-costs-grossly-exceed-public-education-spending


Az utóbbi időben Német- és Franciaországban is terrortámadások történtek: miként köztudott, Nizzában például tragikus módon 84 embert öltek meg egy kamionnal.Érthető hát, hogy sokak számára fenyegetőnek tűnik a menekültek európai jelenléte - eközben azonban nem Német- és nem is Franciaországban félnek a legjobban attól, hogy terrorista támadásnak esnek áldozatul. Ezek a tíz vizsgált európai országból csupán a negyedik (Németországban az állampolgárok 61%-a fél), illetve a kilencedik (Franciaország, 46%) lett, míg a listát jelenleg Magyarország vezeti (76%), és a második helyen Lengyelország áll (71%), Spanyolország pedig az utolsó (40%). Röviden: nem biztos, hogy korreláció van a fenyegetettség-érzés meg a valódi fenyegetettség között. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5416/survey_-europeans-fear-refugees-will-heighten-terror-threat/

Igen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5376/us-elections-money-matters/

Ez a megállapítás persze közhely, de azért tanulságos megnézni azt, hogy az időben előre haladva miként változik a legnagyobb/legértékesebb cégek sorrendje. Ugyanis míg tíz évvel ezelőtt viszonylag diverz volt a mezőny, és volt benne olajcég csakúgy, mint pénzintézet - meg persze infokommunikációs óriás -, most az első hat helyből ötön IT-céget találunk (és a valaha legnagyobb, az ExxonMobil csak az ötödik helyre fért be). Az első pedig az Apple; a második az Alphabet (=Google), míg a harmadik a Microsoft - akárcsak 2006-ban. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez a kép mennyire fog megváltozni mondjuk 2026-ra, és vajon más típusú cégek lesznek-e addigra dominánsak. Mondjuk a biotechnológia? Valami más? Vagy ugyanez a trend fog folytatódni? Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5403/most-valuable-companies-2006-vs-2016/

Az alábbi térkép azt mutatja meg összesen 25 paraméter figyelembe véve, hogy mennyire innovatívak az egyes európai régiók. A lényeg pedig számunkra röviden az, hogy míg első sorban Németországban, de például Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is vannak az innováció szempontjából nagyon fejlett régiók, Magyarország még csak nem is az erősen, hanem a mérsékelten innovatív országok közé tartozik (bár van azért ennél lejjebb is...).Az összefoglaló magyarul is olvasható, továbbá van hozzá külön, Magyarországra lebontott értékelés is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://ec.europa.eu/growth/node/1378_de

Az utóbbi negyven évben háromszorosára nőtt annak a valószínűsége, hogy valaki kövér lesz (ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent). Az alábbi, animált, és interaktív térkép (melyről lekérdezhetjük az egyes területek adatait is) évről évre mutatja meg, hogy miként ölt már-már járványos méreteket a kövérség egyes országokban - legyenek bár fejlődők vagy fejlettek. Magyarországon például 1975-ben 13, 2014-ben a lakosság 22 százaléka volt elhízva . Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://metrocosm.com/map-world-obesity/


Ez valószínűleg olyan kérdés, ami magunktól nem jutna az eszünkbe, viszont még olyan is akad, aki a Föld összes országát az alapján állította sorrendbe egy program segítségével (amely egyébként szabadon letölthető), hogy az alakjuk mennyire közelít az ideális négszögletességhez. Ezen a listán az első helyre Egyiptom került, Magyarország a viszonylag előkelő 27. helyet szerezte meg, és az utolsó (208.) a Maldív-szigetek. Ha pedig valaki a leginkább körszerű országra kíváncsi (elvégre miért is ne lenne az:-), annak eláruljuk, hogy Sierra Leone az (és Magyarország a 97.). Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
Négyszögletes országok: http://pappubahry.com/misc/rectangles/

Körszerű országok: http://gciruelos.com/what-is-the-roundest-country.html

A top 100-as listán az első helyen jelenleg J. Michael Pearson áll (Valeant Pharmaceutical International) több mint 143 millió dollárral (ami átszámolva ugye több mint 40 milliárd (!) forintnak felel meg), míg a századik "csupán" kb. 20 millió dollárt kapott. A nagy számítástechnikai cégek közül az Oracle CEO-ja például kilencedik; a szórakoztató iparból a Walt Disney pedig a tizenegyedik helyet tudta megszerezni, míg az éppen a napokban eladásra kerülő Yahoo! vezetője a tizennyolcadik, de sem az Apple-t, sem a Microsoftot nem találjuk a legjobban fizetett CEO-k listáján.Amúgy pedig az USA-ban egy átlagos CEO átlagosan 331-szer keres jobban, mint egy átlagos alkalmazott.Az alábbi kép csak az első 20-at mutatja - további részletekért kattintson az alábbi linkre.
http://www.aflcio.org/Corporate-Watch/Paywatch-2014/100-Highest-Paid-CEOs

Ez a 3200 km hosszú amerikai - mexikói határon húzódna, és bár tekintettel a természetes akadályokra (Rio Grande), "csak" 1000 km-t kellene megvédeni a 12 m magas fallal, így sem lenne éppen olcsó. A beton és cement valamivel kevesebb mint 1 milliárd dollárba kerülne, illetve a munkadíjakkal, szállítási költségekkel stb. együtt az egész összesen 15 - 25 milliárd dollárba ahhoz képest, hogy Trump mintegy 10 milliárd dollárról beszélt (és azt is felvetette, hogy mexikói pénzen kellene megépíteni). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-16

Jelenleg több mint 320 millió internetes domain nevet tartanak nyilván, és ebből mintegy 30 milliót az utóbbi egy évben regisztráltak. A legnépszerűbb a .com végződés (kb. 126 millió), és persze az új domain nevek megjelenése mellett vannak olyanok is, melyek olyakor jó áron gazdát cserélnek. És ismét csak persze van egy top lista is, amely azt tünteti fel, hogy melyek minden idők legdrágább domain név vásárlásai. Az első helyen a sex.com áll (13 millió dollárért), de az első 25-be nem csak egyéb, szexualitással vagy éppen alkohollal kapcsolatos nevek fértek be, mint amilyen a whisky.com a 13. helyről, de pl. a fund.com is (ami rögtön a második, majdnem 10 millió dolláros áron). Vagy éppen ott van a we.com (5 hely, 8 millió dollár); a diamond.com (6. hely, 7,5 millió dollár) meg a z.com (7. hely, közel 6,8 dollár). További részletekért kattintson az alábbi linkre.
https://knoema.com/infographics/endbryb/million-dollar-domain-names

A recept valójában egyszerű: olyat, amire nagy a kereslet, és innentől kezdve nem mindegy, hogy milyen zsánerben alkotunk. 2014-ben ugyanis az USA-ban látványosan a legkevesebbet a westernből adták el, de, bár a fantasyból majdnem négyszer annyi fogyott, mint a vadnyugati történetekből, ez a zsáner sem érhet a nyomába a romantikus regényeknek, illetve a legsikeresebb kategóriának: az általában véve fikciónak (miközben még a képregények is kétszer olyan jól teljesítettek, mint a sci-fi). És ami talán még ennél is fontosabb: teljesen átrendezi a könyvpiacot, hogy a szerzők számára immár az a legjobb üzleti modell, ha önmaguk adják ki a művüket, majd pedig az Amazonon keresztül árulják. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
http://qz.com/711924/maverick-women-are-upending-the-book-industry-and-selling-millions-in-the-process/


Törökországban - ami ennek a bejegyzésnek az apropójául szolgál - 6 puccsot hajtottak végre, és ebből 3 volt sikeres, míg Bolíviában került sor a legtöbbre (23-ból 11 sikeres hatalomátvétel, miként átlagban is nagyjából ez az arány). Az alábbi térképen az a nem különösebben meglepő tény is jól látszik, hogy a puccs nem az ún. fejlett nyugati társadalmakra jellemző. Másutt viszont (Mauritania, Egyiptom, Burkina Faso, Mali, Guinea-Bissau, Thaiföld és Madagaszkár stb. majdhogynem menetrendszerűen kerül rájuk sor. Általánosságban véve egyfelől a szegénységtől és politikai instabilitástól sújtott harmadik világbeli országokban, másfelől viszont az utóbbi évtizedekben az ún. "új demokráciák" egy részében is. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/07/22/map-the-world-of-coups-since-1950/

A Brexit megszavazását követően a britek legfőbb aggodalma immár nem a migránsok, hanem Európa, illetve az Európával való kapcsolatuk (és ennek következményei). Majdnem 20 éve (egészen pontosan 1997 óta) nem fordult elő, hogy ez foglalkoztatta volna legjobban az embereket - az utóbbi időben maga mögé utasítva a gazdasággal és az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmakat is. Ami, ha jobban belegondolunk, nem is olyan meglepő... Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-12?fsrc=rss

Nem csak aktuális, de jól összefoglalja az amerikai történelem egy fontos vetületét is 1856-tól máig. Infografika a republikánusok és demokraták közötti küzdelmekről az aktuális elnöki pozíció megszerzéséért olyan, valószínűleg nem mindenki által ismert részletekkel, mint például, hogy ki és mikor használta először a fotót és a filmet széles körben a kampánya során (Harding, 1920-ban mint republikánus); és mikor jelenik meg az első, melegségét nyíltan vállaló ember a jelölő gyűlésen (1972-ben, a demokratáknál). És így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-11?fsrc=rss
