szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Meddig juthatott egy bombázó Angliából a II. világháborúban?

2017. január 12. - zoltan galantai phd

bomb-on-target.jpgAz alábbi, amúgy nem éppen jó minőségű (viszont eredeti) ábra megmutatja, hogy a II. világháború során miként nőtt az angol földről felszálló bombázók hatótávolsága (viszonyítási pontként: jobbra alul München látható), és miként vártak elérhetővé újabb és újabb célpontok. A különböző bombázók természetesen nem egyforma ideig voltak képesek a levegőben maradni, és eközben olyan újítások is segítették a mind nagyobb távok megtételét, mint a ledobható (adott esetben laminált papírból (!) készült) üzemanyag-tartály. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153683513408/a-map-of-the-various-distances-that-wwii-escort

wwii-distance.jpg

ditsance-map.jpg

Kórházi ágyak száma Európában: nem állunk rosszul

hospital-icon.pngA kérdés rendkívül szenzitív, és - meglepő vagy sem - Magyarország egyáltalán nem áll rosszul a százezer főre jutó kórházi ágyakat számában. A listát Németország vezeti (823 ágy százezer emberre), míg leghátul Svédország áll 254-gyel (ami kb. a német ágykapacitás egyharmada). Vagyis miközben az egyes országokban nyilván van egy hozzávetőleges becslés arra vonatkozóan, hogy egy adott időpontban a lakosság mekkora része szorulhat kórházi ápolásra (és ez még Németországban is 1 százalék alatt van), az egészségügyi ellátás színvonala és a kórházi ágyak száma között nincs közvetlen korreláció. Nálunk egyébként százezer emberből egyszerre 698-nak van helye (ezzel a negyedikek vagyunk Németország, Litvánia és Bulgária mögött), az európai átlag pedig ennél jelentősen kisebb: 521. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7495/germany-leads-europe-in-hospital-bed-capacity

hospital_bed_capacity.jpg

Mennyire tudja majd megoldani Trump a felmerülő problémákat?

trump.pngA Gallup legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy az amerikaiak eléggé szkeptikusak a kérdéssel kapcsolatban. Az alábbi ábra ezt mutatja meg, hogy a várakozások szerint Trump egyfelől mennyire lesz képes megbirkózni a különböző nehézségekkel - másfelől pedig azt, hogy az előtte regnáló elnökök (Obama és Bush) megítélése milyen volt hozzá képest (röviden: sokkal jobb). Az emberek még leginkább abban bíznak, hogy Trump boldogulni fog a gazdasággal, illetve a Kongresszussal kapcsolatos kérdésekkel, de míg az előzővel kapcsolatban nincsenek korábbi adatok, még az utóbbinál is (ahol a legjobban teljesít) látványosan sokkal kevésbé voltak optimisták a válaszadók, mint az előző elnökök esetében. Vagyis az összkép korántsem biztató. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7394/will-trump-get-a-handle-on-things/

trump_get_a_handle_on_thing.jpg

A kereszténység és az iszlám Kínában

chinese-pagoda.pngA különböző felmérések különböző számokat adnak meg a kínai kereszténység nagyságával kapcsolatban (hozzávetőleg 2 - 3 százalék), míg Kínán belül egyes keleti részeken, ahol a legnagyobb a koncentrációjuk,  az emberek akár 6 - 7 százaléka keresztény. Ehhez képest az iszlám inkább a nyugati területeken dominál (van olyan tartomány, ahol majdnem 60 százalék), és a különböző felmérések szerint a kínaiak 1,5 - 4 százaléka iszlám hitű (hát igen, a pontos érték itt is elég bizonytalan). Érdemes megfigyelni, hogy egyes, középső területek a leginkább érintetlenek a keresztény, illetve az iszlám vallástól. Nagyításért kattintson az alábbi térképekre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155569426713/christianity-by-province-in-china-2010

keresztények Kínában:

china-christianity.png

 

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155522047905/prevalence-of-islam-by-chinese-province

az iszlám Kínában:

china-islam.png

Hogyan csökkent a gyermekszám 1955 és 2015 között globálisan

mother-icon.pngA termékenység mérőszáma a nő/gyerek; az alábbi térképek azt mutatják meg, hogy ez miként változott az utóbbi évtizedekben. 1955-ben egyedül Luxemburgban lehetett arra számítani, hogy egy nőnek kevesebb, mint két gyerek fog születni, miközben Ruandában, Kenyában, a Fülöp-szigeteken és néhány más helyen a fertilitás több, mint 7 volt. Ugyanez Kínában valamivel több, míg Indiában valamivel kevesebb, mint 6-ra jött ki. 2005 után viszont már az emberiség 80 százaléka olyan országokban élt, ahol kevesebb, mint 3 gyerek született egy nőtőli.Ma pedig ez globálisan 2,3, ami éppen csak több a populáció fenntartásához szükségesnél. És hogy néhány konkrét példát is hozzunk: Iránban az 1980-as évek 6,3-e mostanra a svédek fertilitásával azonos, vagyis 1,9. Thaiföld esetében a fertilitás az 50-es években több, mint 6; harminc évvel később kevesebb, mint 4 volt és ma alig 1,5. Magyarországon pedig mára ennél is kevesebb. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://ourworldindata.org/fertility/

fertility-1955.JPGfertility-1985.JPGfertility-2015s.JPGfertility-hungary.JPG 

A világ vallásai 2050-ben

prayer.pngEgy felmérés szerint előreláthatóan az iszlám fog a legsikeresebben híveket szerezni (és az egyetlen vallás lesz, amely gyorsabban növekszik, mint a populáció), míg a leginkább a vallástalanok fognak arányaikat, illetve abszolút számaikat  tekintve visszaesni. Mindez nem jelenti azt, hogy 2050-ben nem a keresztények lesznek létszámfölényben - azt viszont igen, hogy az eddigi keresztény előny igencsak lecsökken. Viszont 2050-ben is a hindu lesz a harmadik legnagyobb vallási csoport - azt pedig, hogy ezt követően hogyan fognak alakulni az arányok, még akkor is nehéz lenne megmondani, ha addig úgy változnának, ahogyan most feltételezzük. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://www.pewforum.org/files/2015/03/PF_15.04.02_ProjectionsFullReport.pdf

novekvo-vallasok.png

future-religions.JPG

religions-table-future.JPG

Jó dolog-e a globalizáció?

globalization-icon.pngAttól függ, hogy kit kérdezünk. Egy 2016 végi felmérés szerint például az USA, Nagy-Britannia és Franciaország lakosainak kevesebb, mint a fele gondolja azt, hogy igen, és az utóbbi esetében például több mint az állampolgárok fele (egészen pontosan 52 százalék) szerint nem szerencsés, ha az importtól függenek, miközben alig 13 százalék hiszi, hogy a migrációnak (ami így vagy úgy, de összefonódik a globalizációval) pozitív hatásai vannak az országra.Természetesen akadnak életkori különbségek is: az USA-ban például a 18 - 34 éves válaszadók 46 százaléka tekinti a bevándorlást pozitív hatásúnak, míg az 55 éves vagy idősebb válaszadóknak csak a 35 százaléka, és Nagy-Britanniában még nagyobb a generációs szakadék (53 vs 22 százalék). Általában véve pedig - nem különösebben meglepő módon - a gyorsabban növekvő gazdaságok hozzáállása pozitívabb a globalizációhoz, mint a többieké. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/11/daily-chart-12

globalization-tendencies.png

Újév: mi tenne boldoggá egy amerikait?

new_year.pngAz "újévi vágyak" között első helyen a "jobb embernek lenni" szerepel 16 százalékkal, és 10 százalékuk szeretne leadni a súlyából (holtversenyben a több mozgással/tornával). A lista harmadik helyezettje a kevesebb pénzköltés és több megtakarítás (7 százalék), miközben 6 százalék szeretne a dohányzásról leszokni, 5 százalék pedig jobb munkahelyre vágyik. Az "élet élvezete" csak a tizedik lett - ez minden huszonöt emberből egynek a legfontosabb. Mindent egybevetve pedig valószínűnek biztató jelnek tekinthető, hogy a jövedelemmel, munkával, anyagi jóléttel kapcsolatos kérdések nem tartoznak a legfontosabbak közé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7368/americans-top-new-years-resolutions-for-2017/

americans_top_new_year_s_resolutions_for_2017.jpg

USA: egy nagyvárosi körzet GDP-je akkora, mint egy országé

usa-icon.pngAz valószínűleg senkit sem lep meg, hogy Kalifornia GDP-je akkora, mint Franciaországé - viszont azt is eljátszhatjuk, hogy az USA egyes nagyvárosait állítjuk párba egyes országokkal.És ebből az derül ki, hogy ha az első 19 amerikai nagyvárosi körzet önálló állam lenne, akkor mindegyikük felférne a világ top 50-es gazdasági listájára (és az első 20 a top 60-asra). Amúgy pedig 23 amerikai nagyváros termeli ki az ország GDP-jének felét (az élen New York, Los Angeles, Chicago, Houston és Washington áll).

https://www.weforum.org/agenda/2016/11/america-states-world-largest-economies/

amerikai-varosok-orszagok.pngamerikai-varosi-teruletek.png

 

A Föld út nélküli részei

road-icon.pngJelenleg a Föld felszínének még a 80 (!) százalékán nincs út, viszont az utak még így is mintegy 600 ezer különálló részre osztják fel. Ökológiailag persze azok a legértékesebbek, amelynek a környékén egy sincs. Ugyanis ezeken a legnagyobb a biodiverzitás (kb. az életformák gazdagsága) - viszont miként az alábbi térképekből is kiderül, az "úttalanság" csupán szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel. Mivel az utak hatása (zaj, környezetszennyezés stb.) nem csak a közvetlen közelükben érvényesül, ezért az alábbi térkép készítői úgy számoltak, hogy egy terület akkor "úttalan", ha egy km-es körzetében nem vezet út. Ami egyben azt is jelenti, hogy ma még a szárazföldek 132 millió négyzetkilométeréből nem kevesebb, mint 105 millió ilyen. A nagy kérdés persze az, hogy ez a jövőben hogyan fog változni - és milyen hatással lesz a biodiverzitásra. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://news.nationalgeographic.com/2016/12/map-roadless-development-conservation/

roadless-areas1.jpgroadless-areas2.jpg

A világ 61 megaegyeteme

university-icon.jpgMármint a hallgatói létszámot tekintve mega. Az első helyen az Indira Gandhi National Open University áll - ez a távoktatásnak köszönhetően 3,5 millió (!) hallgatóval rendelkezik, míg a második legnagyobb, a Bangladesh National University 2 millióval (itt valójában intézmények egész sora tartozik a névhez, tehát ezt sem úgy kell elképzelni, mint egy Budapest méretű kampuszt). Majdnem ugyanennyi hallgatója van a török Anadolu University-nek is, és az első, nyugati országban működő egyetem, a City University of New York a maga félmillió diákjával csak a 13. harmadik helyet tudta megszerezni. A 61., vagyis esetünkben utolsó helyen a University of Bologna áll - ide 80 ezren járnak (ami magyar szemmel nézve még mindig elképzelhetetlenül nagy). Mindenesetre érdemes elgondolkozni rajta, hogy a mennyire más modellek is lehetségesek az általunk természetesnek tekintett, általában földrajzilag koncentrált és viszonylag (de csak viszonylag) kis lélekszámú egyetem mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154978630154/the-top-61-universities-by-student

(a szabad szemmel megkülönböztethetetlen klasztereket kör jelöli)

legnagyobb-egyetemek.png

Ahol több a keresztény, ott többet járnak iskolába

school-icon_1.pngA világ átlagát tekintve egy keresztény 9,3 évet tölt iskola padban, míg azokban az országokban, ahol a keresztény vallás kisebbségben van, csupán 7,3 év az átlag, de helytől függően persze elég nagyok az ingadozások. Az USA-ban, ahol a 2010-es 267 millióról 250-re 287 millióra fog emelkedni a kereszténység híveinek száma, ez majdnem 13 év tanulást jelent (a keresztény többséggel rendelkező országok közül egyébként Németország a listavezető 13,6 évvel). Ugyanekkor a szub-szaharai Afrikában, ahol a néhány évvel ezelőtti 510 millió helyett a század közepére várhatóan 1,1 milliárd keresztény lesz, átlagosan alig 6 évig tanulnak. De természetesen óvatosan kell bánni az afféle közvetlen és direkt összefüggések feltételezésével a tanulás és a vallás között, mint mondjuk: a sok oktatás kereszténnyé tesz (vagy fordítva), mert attól, hogy együtt jelennek meg, nem szükségszerű, hogy az egyik a másik oka legyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://pewresearch.tumblr.com/post/154722203933/globally-christians-have-spent-93-years-in

vallas-es-iskola.JPG

Nekünk Szovjetunió kell

communist_star.pngDecember 26-án volt 25 éve, hogy a Szovjetunió hivatalosan megszűnt/felbomlott, és egy most decemberi felmérés szerint az ottaniak közel kétharmadának (egészen pontosan 63 százalékának) még mindig "negatív", és ezen belül is 32 százaléknak "nagyon negatív" érzései vannak ezzel kapcsolatban, míg alig 15 százalék találja "pozitívnak". Ami két szempontból is elgondolkoztató: egyfelől - természetesen - amiatt, hogy ezek szerint három emberből kettő nem örül neki, hogy a Szovjetunió megszűnt. Másfelől azért, mert ismét csak ezek szerint a volt szovjetek többsége számára a "kapitalizmusba való átmenet" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7322/25-years-soviet-union-collapse-ussr/

25_years_soviet_union_collapse_ussr.jpg

Oroszország népszerűsége: mintha megint hidegháború lenne

cold_war.pngMármint az amerikaiak szerint. 1986-ban, a hidegháború idején az USA-ban egy maximum 100-as listán 31-re értékelték az oroszokat abból a szempontból, hogy mit éreznek irántuk (igaz, korábban volt ez 25 is), de aztán 1990-re: még a Szovjetunió széthullása előtt ez az érték egészen 59-ig emelkedett. Azóta viszont nagy általánosságban folyamatosan romlik, és miközben nyáron még 40 volt, most már csak 32. Ugyanekkor Kína 41, Dél-Korea 53, Mexikó 55, Japán 60 és Kanada 76 pontot kapott (igaz, Észak-Korea csak 20-at). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/12/21/russias-popularity-hits-30-year-low-in-u-s-new-poll-finds/

america-russia-poll-30.gif

america-other-countries-poll.png

Több, mint hat helyett kevesebb, mint három gyerek: mikortól?

new-born-baby-icon.pngA különböző országokban és különböző időpontokban eltérő hosszúságú időt vett igénybe a családonként sok (esetünkben több, mint hat) gyerek születéséről, ami többek között a magas csecsemőhalandóságot volt hivatott ellensúlyozni, a kevés (esetünkben kevesebb, mint három) gyerekszülésre áttérni. Nagy-Britanniában a folyamat (1815-től kezdődően) még majdnem száz évet vett igénybe; és Lengyelországban is (1870-től kezdődően) kilencven évet. A másik véglet Kína (tizenegy ev, az 1960-as évektől) meg az ebben az értelemben rekordernek számító Irán: itt alig tíz évig tartott az átállás (az 1980-as évek közepétől). A tendencia jól látható: minél később kezdődik a folyamat, annál gyorsabban végbe megy. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 https://ourworldindata.org/fertility/

fertility-to-fall-from-6-to-below-3.png

Kevesebb gyerek keres jobban a szüleinél az USA-ban

middle-class.pngAki a II. Világháború környékén született, annak 90 százalékos esélye volt arra, hogy jobban keressen, mint a szülei, az 1985 körül született, mostani harmincasoknak viszont csak 50 százalékos, ami egyes álláspontok szerint sokat elárul a mai amerikai középosztály helyzetéről. Másfelől viszont azt se felejtsük el, hogy a Nagy Gazdasági Válság után születetteknek azért nem volt olyan nehéz több pénzt hazavinniük, mint az előző generációnak, vagyis ezek az eredmények csak az általános életszínvonallal/jóléttel együtt értelmezhetőek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7184/income-middle-class-america-salaries/

income_middle_class_america_salaries_n.jpg

Nevezzük át Budapestet Seattle-nek

latitude.pngMármint annak a gondolati játéknak a keretében, ahol azt nézzük meg, hogy milyen városok esnek ugyanarra a földrajzi szélességi körre (ahol a 0. szélességi kör az Egyenlítő), ahová az egyes európai fővárosok. A többi európai országok fővárosai pedig olyan neveket viselnének, mint Uálnbátor (Pozsony helyett); Vancouver (Prága helyett); Volgográd (Párizs helyett). Az alábbi térképről még annyit érdemes tudni, hogy a feketével írt nevek az északi, a kékkel írottak a déli féltekéhez tartoznak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154202124916/european-capitals-as-cities-with-the-same

atnevezett-fovarosok.jpg

Kik hisznek a legjobban a híreknek?

television-icon.pngEz már csak azért is aktuális kérdés, mert egyre nagyobb problémát jelentenek a hamis hírek (fake news), melyek ellen például a Facebook most meg is próbál fellépni. A statisztikákból pedig az derül ki, hogy - nem különösebben meglepő módon - a leginkább azok a nyugat-európaiak hajlamosak azt gondolni, hogy egy, a médiában megjelenő beszámoló, állítás, statisztika stb. igaz, akiknél nagy és állami pénzből jól finanszírozott műsorszórók vannak. És közülük is leginkább a finnek: náluk az emberek közel kétharmada "hisz a híreknek". Az persze más kérdés, hogy még itt is bizalmatlan minden harmadik ember (és azt mindenki maga döntse el, hogy ez sok-e vagy kevés). A másik végletet Görögország képviseli, ahol tízből nyolc (!) ember nem bízik benne, hogy igaz lenne, amit a hírcsatornák mondanak neki. Persze érdekes lenne tudni a magyar arányokat is, de az sajnos nem szerepel a felmérésben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7248/where-people-trust-the-news-most-and-least/

trust-fake-newsn.jpg

Gini-együttható: a gazdasági egyenlőtlenség világtérképe

income-icon.pngA Gini-együttható azt méri, hogy mekkora a gazdasági egyenlőtlenség egy adott társadalom tagjai (ország állampolgárai) között. Tehát nem azt, hogy mennyire demokratikus, igazságos stb. a rendszer. Értelemszerűen minél nagyobb a Gini-index (az alábbi képen: minél pirosabb), annál nagyobbak a jövedelmi/vagyoni különbségek (és ha mindenki szegény, akkor ismét csak értelemszerűen kicsi). A 2013-2014-es adatok szerint a Comore-szigeteknek a legnagyobb a Gini-együtthatója (64,30), míg a második és harmadik helyen Namíbiát (63,90) és Dél-Afrikát találjuk (63,90)..Az ilyen értelemben vett egyenlőtlenség Ukrajnában a legkisebb (24,09); Izlandon ez 24,4 és a harmadik Svédország (25). Magyarországé ugyanekkor 31,20. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://davkett.com/en/inequality-gini-coefficient/

gini-egyutthatos.JPG

gini_coefficient_map.png

lowest_gini.png

highest_gini.png

Osszuk az USA-t ergyenlő GDP-nagyságú területekre

gdp-icon.pngAz infografikák egyik népszerű fajtája a "hogyan osszunk fel" egy országot (földrészt, régiót stb.) valamilyen szempontból (legyen az populáció vagy bármi más) egyenlő nagyságú területekre. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet öt, egyenlő területre osztani a GDP szempontjából az USA államait. Természetesen lehetne máshogy is, de az így kirajzolódó kép is tanulságos, és eközben a GDP/fő is meglehetősen ingadozó: hogy a két szélsőséget említsük, kb 50 ezer dollár délkeleten, míg majdnem 65 ezer dollár északkeleten. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154469821337/5-regions-in-the-usa-with-equal-gdp

usa-gdp-regions.png

süti beállítások módosítása