Észak-Korea február 12-i nukleáris rakétatesztjéről a japán miniszterelnök azt mondta, hogy "teljességgel elfogadhatatlan"; Trump pedig azt, hogy az USA 100 százalékig Japán szövetségese mellett áll. A kilőtt rakétáról a szakértők eredetileg azt gondolták, hogy Musudan volt (3500 km hatótávval, amely így képes lehet az amerikai Guamot elérni); a jelenlegi álláspont szerint viszont egy szilárd hajtóanyagú Pukguksong-2 volt, amely fejlettebb technológiát képvisel, és bár egyes részletek még nem világosak, az azért egyértelműnek látszik, hogy Észak-Korea célja olyan nukleáris technológia kifejlesztése, amely fenyegetést jelent az USA-ra nézve, és - miként a The Economist fogalmaz - "kínai nyomásgyakorlás nélkül valószínűtlen, hogy Észak-Korea abbahagyja" a fejlesztéseket/kísérleteteket. Ma ugyan hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nukleáris csapásmérő eszközökre/nukleáris fenyegetésekre, mint amik nem játszanak szerepet a világpolitikában (mondhatni, kimentek a divatból), de ez természetesen megváltozhat, és - ismét csak természetesen - nem hangzik éppen jól. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-8
Miután Trump jó néhány ország állampolgárainak beutazását felfüggesztette az USA-ba, érdekes lehet, hogy mások hová és milyen feltételek mellett utazhatnak - így például az észak-koreaiak. A válasz pedig az, hogy összesen kilenc olyan hely van, ahová egyáltalán nem kell nekik vízum, míg kb. két tucat országban érkezéskor kell vízumot szerezniük. További kilenc esetben "elektronikus vízumhoz" van kötve a belépésük, és a fennmaradó országokba persze hagyományos vízum kell - így többek között az USA-ba is. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Immár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
A világ hagyományos boldogságindexei mellett (amelyek azt mutatják be különböző mérőszámok alapján, hogy mely országok lakói a legboldogabbak), van egy észak-koreai boldogságindex is - amely azt mutatja be, hogy szerintük kik/melyik országok lakói a legelégedettebbek. Erről viszonylag keveset lehet tudni (azt például nem, hogy milyen paramétereket vettek figyelembe az összeállításánál). Az viszont biztos, hogy e szerint a maximálisan megszerezhető 100 pontból a 2011-es adatok szerint a legboldogabb Kína (100 ponttal), míg maga Észak-Korea csak a második (98 pont). Harmadik helyen Kuba végzett (93 pont), Iránnak (4. hely) 88 és Venezuelának (5. hely) 85 pontja van - Dél-Korea viszont csupán 18, míg az "Amerikai Birodalom" alig 3 pontot mondhat a magának. Az ENSz által összeállított boldogságindexekkel ez természetesen egyáltalán nem korrelál - nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Észak-Korea felrobbantotta az ötödik atombombáját (ez földalatti robbantás volt, és állítólag készülnek a hatodikra is), Jelenleg leginkább úgy szokás gondolni, hogy az atomfegyverkezés/atomfenyegetés kora lezárult - legalábbis az iparilag fejlett nagyhatalmak között. Az pedig más kérdés, hogy Dél-Korea például egy esetleges észak-koreai atomtámadással kapcsolatban hagyományos rakétákon alapuló ellencsapást helyezett kilátásba. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy eddig hány atomrobbantásról tudunk biztosan, és persze az a nem különösebben meglepő dolog is kiderül belőle, hogy messze a legtöbbet az USA hajtotta végre, míg a második helyen a volt Szovjetunió/Oroszország áll több, mint háromszor annyi robbantással, mint a harmadik helyezett franciák. Talán mondanom sem kell, hogy igyekszem mindig érdekes, aktuális vagy éppen fontos témákat választani ebbe a blogba - és azt sem, hogy nagyon remélem, hogy ez a mostani távlatilag nem fog fontosnak bizonyulni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá kimondottan látványosan. Az USA a II. Világháború befejeződése óta például 64 országgal kötött megállapodást (ez a Föld lakosságának kb. a negyedét jelenti). Az alábbi, interaktív térképen országra lebontva is lekérdezhető, hogy ki és kivel (nekünk pl. van egy csatlakozási pontunk az USA mellett Kanadához is), a diagrammos forma pedig talán még könnyebben áttekinthetővé teszi a dolgokat addig bezárólag, hogy Kínának jelenleg kizárólag Észak-Koreával van ilyen megállapodása. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bár Észak-Korea a világ egyik legizoláltabb országa, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek például különböző európai országokban is nagykövetségei, illetve nincsenek olyan országok, melyeknek van nagykövetsége Észak-Koreában - noha a kettő nem feltétlenül fedi egymást. Mindenesetre ha valamiért egy észak-koreai nagykövetségre szeretnénk menni, akkor ezt legközelebb Romániában Cseh- vagy Németországban tehetjük meg (de például Svédországban is van észak-korai nagykövetség, hogy az olyan, nem európai országokról, mint Brazília, India, vagy éppen Kuba, már ne is beszéljünk). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Jó kérdés: azóta, hogy 1959-ben Alaszka és Hawaii elnyerte a 49., illetve az 50. tagállam címét, egy újabb sem jött létre - márpedig az USA történetében még sosem volt ilyen hosszú szünet ebben a tekintetben. A legesélyesebbnek Puerto Rico látszik, de számításba jöhet például Washington, D.C. is, amely jelenlegi állapotában nem választhat kongresszusi képviselőt. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a Google szerint az "51. tagállam" milyen országokkal együtt jelent meg az utóbbi bő évtized kereséseiben. Furcsa módon ott van közöttük Alaszka és Hawaii - meg még furcsább módon Irak és Észak-Korea is (ez utóbbiak talán azért, mert az amerikai internetezők úgy gondolták, hogy mivel az adott ország biztonsági kockázatot jelent az USA számára, ezért annektálni fogja). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár a legtöbb helyen igen, azért vannak országok is, ahol valamelyik másik social network a legnépszerűbb (és köztük olyanok is akadnak, amelyekről eddig valószínűleg nem nagyon hallottunk). Oroszországban például a 
Jelenleg (nem különösebben meglepő módon) az USA a legnagyobb katonai hatalom, viszont a második helyen Oroszország áll, és Kína csak a harmadik. Az első tízben ott van többek között India, Dél-Korea és Törökország is. Ami a védelmi kiadásokat illeti, itt is az Amerikai Egyesült államok vezet, és Kína a második; a rendelkezésre álló katonák számát tekintve az az USA a harmadik Kína és India mögött, a levegőben viszont a legerősebbnek számít. De Vízen nem: itt Észak-Korea az első. Az interaktív lista természetesen az egyes országokra lebontva is lekérdezhető. További részletekért kattintson az alábbi képre.