Erzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.vox.com/2016/4/25/11501370/health-longevity-inequality-life-expectancy
Az utóbbi időben általában (Botswana, Belorusszia, Paraguay és néhány más kivételtől eltekintve) a világon mindenütt nőtt az emberek várható élettartama - ez azonban nem jelenti azt, hogy az utolsó éveiket egészségesen élnék le. Sőt. Az alábbi interaktív ábra azt mutatja meg, hogy mekkora különbség van az egyes országokban a várható élettartam és az egészségesen töltött évek között. Ez a különbség egyébként a legnagyobb Svájcban (majdnem 13 év) és a legkisebb Pápua Új-Guineában (6 év), míg egy átlagos magyar állampolgár várhatóan 75,8 évig fog élni - és ebből ismét csak átlagosan 66,2 éves koráig lesz egészséges (amivel persze valamivel jobbak vagyunk a világátlagnál). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint a dolláré mint bankóé. Itt is az az alapszabály, hogy ha gazdagabb (esetünkben több dollár) vagy, akkor tovább élsz: az egy dolláros papír pénz alig 22 hónapig húzza (= kevesebb, mint két év), mielőtt tönkremenne, míg a száz dolláros több, mint 7 évig. Nem különösebben meglepő módon az összes nyomtatott amerikai bankjegy közel felét az egy dollárosok teszik ki. További érdekességek itt: