... elnöksége első két hetében. A Washington Post által összeállított térképen megtalálható Irán csakúgy, mint Kína vagy éppen Mexikó meg az egyik fő amerikai szövetségesnek számító Ausztrália, és persze ott vannak azok az iszlám államok is, ahonnét megtiltotta az USA-ba való beutazást. Vagyis az érintettek között akadnak hagyományosan amerikabarát; illetve hagyományosan Washingtonnal nem különösebben jó viszonyt ápoló kormányok csakúgy, mint európaiak, ázsiaiak, dél-amerikaiak - és így tovább. Legalábbis kérdéses hát, hogy a Trump elnöksége hosszabb távon milyen hatással lesz az amerikai külkapcsolatokra. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Persze nem mi, hanem az ott élők. Néhány nap alatt több, mint másfél millióan írták alá azt az online petíciót, amely azt akarja meggátolni, hogy Trump látogatást tehessen az Egyesült Királyságban, és Londonnak például van olyan része, ahol az emberek 7 százaléka kéri/támogatja ezt. Az alábbi térképen lekérdezhetjük a részleteket is kezdve azon, hogy honnét nem írta alá senki, és befejezve azon, hogy az adott körzet parlamenti képviselője melyik párthoz tartozik. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy mostanra az online petíció/véleménynyilvánítás ha nem is milyen hatékony, de legalább milyen látványos eszközzé vált. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A 2016-os választások után mintha csak két, különböző nemzet lenne az USA-ban azt tekintve, hogy hol, melyik elnökjelöltre szavaztak, írja a Washington Post. Trump megnyerte magának a földterületek 80 százalékát, míg Clintonra a "sziget nemzet" szavazott: azok a népességkoncentrációk (pl. nagyvárosok), amelyek mintegy beékelődtek Trump "szárazföldi birodalmába". Meg persze ott voltak a "partvidéki demokrata" régiók is, akik Trump ellen voksoltak. Mindent egybevetve Clinton alig 530 ezer négyzetmérföldjével szemben Trump három millió négyzetmérföldet szerzett meg. Ugyanekkor a populációt tekintve "Clinton szigetein" él a lakosság 54 százaléka (174 millió ember) Trump 148 millió állampolgárával szemben. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Igen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a 3200 km hosszú amerikai - mexikói határon húzódna, és bár tekintettel a természetes akadályokra (Rio Grande), "csak" 1000 km-t kellene megvédeni a 12 m magas fallal, így sem lenne éppen olcsó. A beton és cement valamivel kevesebb mint 1 milliárd dollárba kerülne, illetve a munkadíjakkal, szállítási költségekkel stb. együtt az egész összesen 15 - 25 milliárd dollárba ahhoz képest, hogy Trump mintegy 10 milliárd dollárról beszélt (és azt is felvetette, hogy mexikói pénzen kellene megépíteni). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem csak aktuális, de jól összefoglalja az amerikai történelem egy fontos vetületét is 1856-tól máig. Infografika a republikánusok és demokraták közötti küzdelmekről az aktuális elnöki pozíció megszerzéséért olyan, valószínűleg nem mindenki által ismert részletekkel, mint például, hogy ki és mikor használta először a fotót és a filmet széles körben a kampánya során (Harding, 1920-ban mint republikánus); és mikor jelenik meg az első, melegségét nyíltan vállaló ember a jelölő gyűlésen (1972-ben, a demokratáknál). És így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Valószínűleg nem az, akire gondolnánk, vagyis nem az alacsony képzettségű és jövedelmű amerikai. Floridában például, ahol az átlagjövedelem 48 ezer dollár, Trump szavazói átlagosan 70 ezer dollárt keresnek évente, és persze más államokban is az átlagosnál gazdagabbak állnak mögéje (bár Kasich támogatói például még magasabb jövedelműek voltak). És hogy még érdekesebb legyen: míg az amerikaiak kevesebb mint egyharmada (egészen pontosan 29 százalék) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Trump támogatói között ez az arány 44 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.