Mi, magyarok jelenleg a 33-ok vagyunk. A listát amúgy Hong Kong vezeti a 100 lehetséges pontból 88,9-et begyűjtve, de Szingapúr is jól teljesít (84,2), míg a "nyugatiak" közül a leghatékonyabb egészségügyi rendszere Spanyolországnak van (72,2 ponttal). A legrosszabbul pedig a felmérésben szereplő országok közül Oroszország teljesített, miközben a besoroláshoz olyanokat vettek figyelembe, mint pl. a születéskor várható élettartam (ami természetesen a legfontosabb indikátor), illetve az, hogy a GDP hány százaléka megy az egészségügyre. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
https://knoema.com/infographics/opambfb/health-care-efficiency-around-the-world
Természetesen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk: míg Európán belül nem dicsekedhetünk, meglepő módon összességében még mindig több pontot kaptunk, mint Kanada az olyan szempontok alapján, mint pl. a költségek, hatékonyság, eredményesség (ami személy szerint meglep, de a 2010-es adatok szerint így van). Amúgy viszont a hollandok az elsők, a németek másodikok és az izlandiaknak jutott a harmadik, míg nekünk a 22. hely, és a volt szocialista országok közül többek között Csehország és Szlovénia is jócskán megelőzött minket. Szlovákia viszont látványosan rosszabbul teljesít nálunk, és Bulgáriában lehet a legrosszabb betegnek lenni. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Erzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi statisztika szerint szerencsére nem igazán, és ez már csak azért is fontos, mert az olyan, közismerten gyilkos betegségek, mint a szívinfarktus vagy a HIV mellett ott van a depresszió is a ranglistán. Illetve az adott betegség miatt elvesztegetett életévek ranglistáján is, és bár Kína pl. azért teljesít kiugróan jól depressziót tekintve (és azért nincsen sok depressziós betege), mert máshogy számolják az eseteket, mint mondjuk Európában, az azért megnyugtató, hogy mi erősen a lista vége felé vagyunk (hátulról a tizenegyedik). És meg a 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma sem igazán rossz nálunk (l. narancssárga oszlop). A legrosszabb helyzetben egyébként depresszió szempontjából Afganisztán van több min 20 százalék beteggel – ez kb. kétszer annyi arányait tekintve, mint a második helyre kerülő Líbia. És talán azt is érdemes észrevenni, hogy az „élmezőnyben” - Hollandia kivételével, akik a hetedikek – kizárólag fejlődő országok találhatóak. Részletekért kattintson az alábbi képrekre.