Jelenleg így vagy úgy, de minden nyolcadik (!) ember magas vérnyomás következtében hal meg, eközben azonban - nemtől és helytől függően - komoly különbségek vannak még akkor is, ha nagyjából a férfiak negyedével, illetve a nők ötödével ez végez globálisan. Ugyanis Közép- és Nyugat-Európában a magas vérnyomás, mondhatni, férfibetegség, míg a szub-szaharai Afrikában jellemzően női. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/01/daily-chart-12

A 20. század egyik nagy egészségügyi áttörése volt az antibiotikumok megjelenése - a 21. századra pedig kiderült, hogy a kórokozók túlságosan gyorsan rezisztenssé válnak. Háromnegyed évszázaddal a penicillin megjelenése után évi 700 ezer ember hal meg bakteriális fertőzésektől, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-ben már évi 10 millióan fognak. Eközben az új antibiotikumok előállítása drasztikusan csökken az 1970-es évek óta. Többek között (de csak többek között, nem pedig kizárólagosan) azért, mert a gyártónak jobban megéri más gyógyszereket fejleszteni, ugyanis az antibiotikumot nem szedjük hosszú időn át, és így - más gyógyszerkehez viszonyítva - keveset lehet csak eladni belőle. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár az USA-ban is folyamatosan nő a várható élettartam, az arányokat tekintve az 1990-es évek óta egyre inkább a vidéken élő fehér, fiatal vagy középkorú nő hal meg a vele egykorú férfiakhoz, városiakhoz, illetve afroamerikaiakhoz képest. 60 éves kor körül a különbség már nem ilyen jelentős. Az okok között ott található (fiatal, fehér, vidéki nők esetében) a drog és az öngyilkosságok; illetve a szív- és a tüdőbetegségek a középkorúaknál. Az interaktív inforgrafikák eléréséhez kattintson az alábbi képek egyikére.


