És mint ilyen, kimondottan szórakoztató, ugyanis azt mutatja meg, hogy az egyes országokban éppen mik a vezető hírek a Google News szerint, miközben az adott szóra kattintva az oldalsávban rögtön megjelennek a hozzá kapcsolódó részletek is. Magyarország esetén e sorok írásának pillanatában olyanok jöttek fel, mint pl. "Meghalt Kovács Kálmán"; "Lottó" (mármint a nyerőszámok); "Budapest"; "Szeged"; "tenisz" - és így tovább. Természetesen rákereshetünk más országra is, és ezzel - bizonyos határok között - beleláthatunk, ha nem is abba, hogy éppen mi foglalkoztatja az embereket, de abba igen, hogy mik jelennek meg hangsúlyosan az elektronikus sajtóban. Illetve az is gyorsan áttekinthető, hogy mondjuk Magyarországgal kapcsolatban mit írnak Oroszországban vagy éppen Vietnamban. Az automatikus fordítás persze hagy kívánnivalót maga után, de aki akarja, az ugyanerről a felületről választhatja az eredeti híreket is. Részletekért kattintson az alábbi linkre, nagyításért pedig a képekre.
Egészen pontosan a korrupciópercepció világtérképén, amely nem azt tünteti fel, hogy mennyire vagyunk korruptak, hanem azt, hogy mennyire érezzük annak magunkat (esetünkben értelemszerűen a magyar rendszert). A helyzet világviszonylatban a legjobb Dániában, Új-Zélandon meg Finnországban, de például Szingapúrnak sincs sok oka panaszra, míg a sereghajtó Szomália (közvetlenül előtte pedig Szíria, Dél-Szudán és Észak-Korea található). Ami pedig minket illet, előttünk Horvátország és Malajzia, velünk együtt Jordánia és Románia van, és ezzel a 176, a listán szereplő országból az 57. helyen állunk - viszont az utóbbi években egyre rosszabbul teljesítünk. A térképen minél pirosabb, annál rosszabb - nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Persze nem mi, hanem az ott élők. Néhány nap alatt több, mint másfél millióan írták alá azt az online petíciót, amely azt akarja meggátolni, hogy Trump látogatást tehessen az Egyesült Királyságban, és Londonnak például van olyan része, ahol az emberek 7 százaléka kéri/támogatja ezt. Az alábbi térképen lekérdezhetjük a részleteket is kezdve azon, hogy honnét nem írta alá senki, és befejezve azon, hogy az adott körzet parlamenti képviselője melyik párthoz tartozik. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy mostanra az online petíció/véleménynyilvánítás ha nem is milyen hatékony, de legalább milyen látványos eszközzé vált. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Immár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
Az utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy valóban - és valóban sokféle módon - összekapcsolt Földön élünk. Ott vannak például a gyorsvasutak, az olajvezetékek, folyók, magasfeszültségű vezetékek stb., és persze nem csak azt nézhetjük meg, hogy jelenleg milyen kapcsolatok vannak az egyes országok/területek között, de azt is, hogy pl. a tervek szerint hol fog új kőolajvezeték vagy csatorna épülni. Az összhatás lenyűgöző - nagyításért kattintson az alábbi képekre; további részletekért az alábbi linkre.
Nos,ez bármikor megtörténhet. Egy felmérés, mely során hét különböző tudományterületet vizsgáltak a biológiától és a közgazdaságtanig bezárólag, azt az eredményt adta, hogy akár rögtön a pálya elején előállhatunk egy, az egész diszciplínát forradalmasító eredménnyel; akár középkorú, immár befutott kutatóként, akár pedig a végén, idős korunkban. Mármint ha nem klasszikus "humán" tudományokról van szó, ahol - mondjuk a történelem vagy az irodalomtudomány esetében - elengedhetetlen, hogy viszonylag hosszú idő alatt, óriási mennyiségű információt halmozzunk fel. További, interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képre.
A kérdésnek még a felvetése is ostobaságnak hangzik, pedig valójában nem az. Ugyanis arról szól, hogy ha lenne egy zombitámadás (ami ugye nem lesz:-), akkor hol lenne a legkoncentráltabb a katonai ellenállás; a legjobb az élelmiszer-utánpótlás és egészségügyi ellátás meg a mérnöki háttér. Az eredmény pedig az, hogy Boston, Baltimore, Kansas City, Salt Lake City és San Diego a legjobbak ebből a szempontból. De például Miami vagy Los Angeles nem ajánlott. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Röviden: nem nagyon (sőt). A felmérés arra kérdezett rá, hogy az egyes európai országok lakosai mennyire gondolják úgy, hogy a legfontosabb vagy második legfontosabb csoport, amihez tartoznak, az "európai", a válasz pedig az, hogy nálunk például az emberek 0 - 5 százaléka (és ez persze nem csak ránk jellemző). Párizs környéke vagy például Németország egyes részei ebből a szempontból ugyan jobban teljesítenek (akár 10 - 13 százalék), és akad olyan régió is, ahol a lakosságnak akár az egyötöde, de mindent egybevetve az "európaiság" a jelek szerint ma nem számít erős hívó szónak. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.
Hanem jelenleg már a svájci ETH Zürich vezeti a ranglistát, ahol a top 100-ba csak 37 angol vagy amerikai jutott be - bár ez a "csak" azt jelenti, hogy az egyharmadot azért még mindig ők adják. Érdekes módon az angol és amerikai felsőoktatási intézmények minden egyéb területen jobban teljesítenek ennél. Mint ahogy az is érdekes, hogy a svájciak mellett 23 más ország is ott van a 100-as listán, és míg a franciák a nyolcadik, addig a németek a kilencedik helyet tudták megszerezni (és előttük - Svájc kivételével - csak angolszászok vannak). Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
Méghozzá interaktív térképen, ahol az egyes "esettanulmányokkal" kapcsolatban lekérdezhetjük pl. a hajók GPS-koordinátáit is. Jelenleg több, mint 1 millió négyzet km tengeralatti területre van beadva bányászati igény, A bányászati mélység kb. 1,5 és 4 km közötti, és aranyat, rezet, mangánt, kobaltot stb. hoznak fel a valahai hidrotermális kürtőkből - eközben persze súlyosan károsítva az óceáni ökoszisztémát is, úgyhogy a Greenpeace meg a Deep Sea Mining Campaign meg is próbál fellépni ez ellen. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Kína 2005 és 2013 közötti külföldi beruházásai azt eredményezték, hogy immár nem az USA vagy Európa a vezető pénzügyi hatalom számos fejlődő országban. És persze jelen van a fejlett országokban is: Magyarországon például a külföldi befektetések 6 százaléka volt kínai eredetű, míg az USA-ban 3 (Ausztráliában pedig 16). De ott van a skála másik végén például Észak-Korea (93), Afganisztán (79) és Zimbabwe is (82 százalék). A térképen látható jelek nem abszolút értéket (pl. millió v milliárd dollár) jelölnek, hanem azt, hogy Kína mekkora részét teszi ki az adott országban a külföldi befektetéseknek. Az egyes adatok interaktív módon lekérdezhetőek a térképről - részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi, interaktív alkalmazás gyorsan - és látványosan - mutatja meg, hogy évről évre miként változik a világ olajpiaca, és a kik a legnagyobb exportőrök, illetve importőrök. Ami az előbbit illeti, talán nem mindenki számára köztudott, hogy jelenleg nem (jelenleg sem) az arab világ, hanem Oroszország; ami pedig a legnagyobb kőolajvásárlókat, nekem például újdonságot jelentett, hogy Dél-Korea az ötödik legnagyobb. Mint ahogy azt is érdekes látni, hogy az öt legnagyobb importőrből immár négy ázsiai. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az utóbbi negyven évben háromszorosára nőtt annak a valószínűsége, hogy valaki kövér lesz (ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent). Az alábbi, animált, és interaktív térkép (melyről lekérdezhetjük az egyes területek adatait is) évről évre mutatja meg, hogy miként ölt már-már járványos méreteket a kövérség egyes országokban - legyenek bár fejlődők vagy fejlettek. Magyarországon például 1975-ben 13, 2014-ben a lakosság 22 százaléka volt elhízva . Részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagy legalábbis a 70-dik helyről az 53. helyre lépett előre a nemzetközi repülőtérrel rendelkező városok ranglistáján (ezekből egyébként több mint 1200-at tartanak nyilván). Ma London az első és a második Párizs; a velünk szomszédos országok közül pedig Ausztria (Bécs) található a legelőkelőbb (11.) helyen. Mi Velencével és Athénnal vagyunk egy szinten; amúgy pedig az ázsiai városok közül Isztambul az 5. helyen áll ; míg a legjobban teljesítő afrikai város Casablanca (64.). Észak-Amerikában Toronto az első (17), míg New Yorknak csak a 25. helyet sikerült megszereznie világviszonylatban. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
A Föld nagyjából 6-7 ezer nyelvéből 3 ezret fenyeget a kihalás a 21. században. Természetesen különböző fokozatok vannak a "veszélyeztetettől" a már valóban "kihaltig" - itt egy 
A téma lehet, hogy nem új (sőt, biztosan nem az), a megjelenítés miatt mégis megérhet egy pillantást. Ugyanis áramlatokként mutatja a világ összes migrációját 2010 és 2015 között (1 sárga pont = 1000 ember), és amennyiben rákattintunk egy országra (mondjuk Magyarországra), akkor az adatok csak erre vonatkoztatva jelennek meg, tehát egyszerűen megnézhetjük, hogy honnét érkeznek hozzánk; illetve tőlünk hová migrálnak az emberek. A piros azt jelenti, hogy a "migrációmérleg" negatív; míg a kék a népességgyarapodást. Szintén egy kattintással a számszerű adatokat is lekérdezhetjük: a mi esetünkben a "net migráció": -30665, vagyis összességében ennyivel lettünk az elvándorlás miatt kevesebben. Összehasonlításképpen: ugyanez mind Lengyelország, mind Ukrajna esetében több mint 300 ezres csökkenést jelent, míg Spanyolország esetén ennek majdnem a dupláját. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ezt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.
Sokak várakozásával ellentétben a Brexit azzal zárult, hogy Nagy-Britannia kilép. Az alábbi, interaktív térkép megmutatja, hogy hol és milyen arányban szavaztak az igenre/nemre, és kiderül belőle, hogy Londonban például közel 60 százalék volt a maradás mellett), de Birmingham környéke például a kiválás mellett voksolt.Illetve azt is, hogy míg Skócia és Észak-Írország nem akart kiválni az EU-ból, addig Wells és Anglia igen. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.
