Egy 2016-os Gallup-felmérés szerint a legtöbb amerikai a legjobban a katonaságban bízik, de a kisvállalkozások és a rendőrség is relatíve jó eredményeket ért el. Mármint a többi kategóriához képest: a szervezett vallások például kevésbé élvezik az adófizetők bizalmát, a Legfelsőbb Bíróság még annyira sem, és akkor még nem is beszéltünk az utolsó helyen álló Kongresszusról (az USA törvényhozó testületéről): ez még az újságokhoz és a nem éppen bizalomra méltónak tekintett "big business"-hez képest is rosszul szerepel. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.gallup.com/poll/1597/confidence-institutions.aspx

Összesen évi 5,9 milliárd dollárról van szó, és a támogatott top 10 országok közül mindössze kettő kapja a háromnegyedét. Az egyik Izrael (3,1 milliárd dollár); a másik Egyiptom (1,3 milliárd dollár). A harmadik helyen álló Iraknak pedig 300 millió dollár jut; és általában véve a támogatás közel kétharmadának a Közel-Kelet a címzettje, míg Európa alig 1 százalékot kap, és ebből a legnagyobb összeg (14 millió dollár) Lengyelországé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://twitter.com/howmuch_net/status/665099734407708672?ref_src=twsrc^tfw

Sok helyen nem az (és például nálunk sem), de azért érhetnek minket a témával kapcsolatban meglepetések, és most nem is arra gondolok, hogy számos demokráciában Brazíliától Izraelen át Svájcig kötelező a katonai szolgálat ilyen vagy olyan formája. És nem is Indiára, ahol nem kötelező, hanem inkább Kínára, ahol elvileg ugyan kötelező (lenne), de az óriási lélekszámból kifolyólag mindig annyi önkéntes van, hogy nincs szükség nem önkéntesek behívására. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3907/the-state-of-military-conscription-around-the-world/

A történelem foylamán a brit csapatok vagy éppen fegyveres kalóz-kereskedők a Föld országainak mintegy 90 százalékában - eufemisztikusan fogalmazva - olykor fegyveres jelenléttel is próbálták képviselni önnön érdekeiket. A számos ismert példa mellett ott van például az, amikor 1940-ben Izlandon szállt partra 745 brit katona, mert a semleges ország nem akart a Szövetségesek oldalán belépni a háborúba. Az eredmény: erőteljes izlandi tiltakozás fegyveres ellenállás nélkül. Vagy említhetnénk Vietnámot, ahol 1945 - 1946-ban harcoltak a britek a kommunisták ellen - és így tovább.

Végül a következő országok maradtak ki: Andorra, Belarusszia, Bolívia, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Guatemalai Köztársaság,  Kirgizisztán, Kongó, Középafrikai Köztársaság, Liechtenstein, Luxemburg, Mali, Marshall-szigetek, Monaco, Mongólia, Paraguay, Sao Tome és Principe, Svédország, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Vatican City.
Megjegyzés: az alábbi térképről pedig, ki tudja miért, kimaradt az egyik - de melyik is az?

http://www.telegraph.co.uk/history/9653497/British-have-invaded-nine-out-of-ten-countries-so-look-out-Luxembourg.html