Mármint azért, mert a körülötted lévők átlagosan öregebbek nálad. Vagyis: a kérdés az, hogy melyik országban mennyi az átlagéletkor. Ez nálunk majdnem pontosan annyi, mint a svédeknél (nekünk, 41,1, nekik 41,2 év), és nem különösebben meglepő módon az európai "korelnökök" a németek a maguk 46,1 évével. De azt is érdemes észrevenni, hogy az észak- és közép-amerikai térségben mennyire csökken az átlagéletkor északról dél felé haladva (Kanadától Mexikóig több mint 14 évvel), és azt is, hogy Közép-Afrikában egy magyar egyetemista is idősebb lenne az átlagnál. A világ legfiatalabb országában, Nigerben az átlag alig több, mint 15 év... úgyhogy itt már egy magyar érettségiző is az idősebbek közé tartozna. Részletekért kattintson az alábbi képre:
Eddig majdnem tíz ezer szíriai menekült regisztrált a Liberland Köztársaság nevű, valójában nem létező országba. Ez azért nem létezik, mert egy ún. "micronation", amelyet az ENSZ egyetlen tagországa sem ismer el. Amúgy Horvátország és Szerbia között, egy vitatott hovatartozású, kevesebb mint három négyzetmérföldes területen fekszik (vagy inkább feküdne), és Vit Jedlicka cseh politikus hozta létre még 2015. áprilisában. Bárki, aki akar, "állampolgárságért" folyamodhat, az pedig más kérdés, hogy ennek az "állampolgárságnak" nincs súlya még akkor sem, ha a szíriai menekülteknek a számok alapján valamivel vonzóbbnak tűnik, mint az USA -- és sokkal vonzóbbnak, mint Kanada (ahová csupán ötöd annyian regisztráltak).
A Gini-index azt méri, hogy mekkora a társadalmi egyenlőtlenség egy országon belül - leginkább a jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőtlenségeit tekintve. A KSH által 2014-ben közzétett ábra azt mutatja, hogy Magyarország ebből a szempontból jobb az EU-s átlagnál, ami 30,5, míg a miénk csak 28 (és persze minél kisebb, annál jobb). Szlovákia, Szlovénia, Csehország viszont jócskán megelőz minket. Az első helyen álló Norvégia pedig 22,7-et mutat, míg az ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő Bulgáriánál 35,4 a Gini-index. Perzsze a Gini-index nem a jólétet méri: egy egyenletesen szegény országban is jó eredményt adna.Az alábbi kép forrása:
Az ötlet kézenfekvő, az eredmény pedig kimondottan szórakoztató: Oroszország helyére Kína kerülne (ezzel egyben európai nagyhatlommá is válva), Ausztrália Pakisztáné lenne Kanadába pedig India költözne át, míg Magyarország helyére Dánia (azt, ha valakinek van türelme hozzá, keresse ki maga a térképen, hogy mi melyik mai országot kapnánk). Az USA viszont a jelek szerint éppen jó ott, ahol most van, mert maradna (akárcsak Jemen, Brazília és Írország is).Részletek: 
A történelem foylamán a brit csapatok vagy éppen fegyveres kalóz-kereskedők a Föld országainak mintegy 90 százalékában - eufemisztikusan fogalmazva - olykor fegyveres jelenléttel is próbálták képviselni önnön érdekeiket. A számos ismert példa mellett ott van például az, amikor 1940-ben Izlandon szállt partra 745 brit katona, mert a semleges ország nem akart a Szövetségesek oldalán belépni a háborúba. Az eredmény: erőteljes izlandi tiltakozás fegyveres ellenállás nélkül. Vagy említhetnénk Vietnámot, ahol 1945 - 1946-ban harcoltak a britek a kommunisták ellen - és így tovább.
A Washington Post kérdezi, és háromból kettőt nem is olyan nehéz kitalálni (a harmadikat viszont igen). A térképen a megfelelő országokra kell rákattintani, és a dolog annyiban becsapós, hogy alapértelmezésben csak a Föld egy részét látjuk, tehát ha azt gondoljuk, hogy valahol máshol kell az egyiket vagy a másikat keresnünk, akkor a térképet is mozgatni kell. A játékhoz kattintson az alábbi képre.