Talán azt gondolnánk, hogy ez a kettő szükségképpen együtt jár, de nem. Ami azért fontos, mert a különböző nemzetek és kultúrák közötti kommunikációban, például egy menedzser számára, komoly problémát jelenthet, hogy a tárgyaló partnere teljesen máshogy nyilvánul meg, mint ahogyan ő számítana rá. És adott esetben az egész tárgyalást is máshogy értékeli: amit mi mondjuk támadónak és már-már ellenséges hangulatúnak érzékelünk, az a számára teljesen természetes lehet - viszont esetleg azon lesz megdöbbenve, hogy mi milyen zárkózottak és érzéketlenek vagyunk. Vagy fordítva - a Harward Business Review alábbi grafikonja két tengely: az érzelemkifejezés és a konfrontáció (vagy konfrontációkerülés) mentén csoportosítja a különböző országok képviselőit. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://hbr.org/2015/12/getting-to-si-ja-oui-hai-and-da
Miután Trump jó néhány ország állampolgárainak beutazását felfüggesztette az USA-ba, érdekes lehet, hogy mások hová és milyen feltételek mellett utazhatnak - így például az észak-koreaiak. A válasz pedig az, hogy összesen kilenc olyan hely van, ahová egyáltalán nem kell nekik vízum, míg kb. két tucat országban érkezéskor kell vízumot szerezniük. További kilenc esetben "elektronikus vízumhoz" van kötve a belépésük, és a fennmaradó országokba persze hagyományos vízum kell - így többek között az USA-ba is. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Mármint annak a gondolati játéknak a keretében, ahol azt nézzük meg, hogy milyen városok esnek ugyanarra a földrajzi szélességi körre (ahol a 0. szélességi kör az Egyenlítő), ahová az egyes európai fővárosok. A többi európai országok fővárosai pedig olyan neveket viselnének, mint Uálnbátor (Pozsony helyett); Vancouver (Prága helyett); Volgográd (Párizs helyett). Az alábbi térképről még annyit érdemes tudni, hogy a feketével írt nevek az északi, a kékkel írottak a déli féltekéhez tartoznak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Tillerson egyfelől az Amerikai Egyesült Államok első olyan újkori külügyminisztere lesz, akinek az ipari szektorból érkezve nincs tapasztalata a közszférában.Másfelől Tillerson cége, az ExxonMobil "nem egyszerűen egy cég - egy óriás", írja a Washington Post, amely ugyan "csak" a második legnagyobb amerikai üzleti vállalkozás (az első a Wallmart kb. 480 milliárd dollárral), ám az éves jövedelme még így is közel 270 milliárd dollár volt tavaly, és ennek megfelelően a Világbank adatai szerint a Föld 41. legnagyobb országa lenne, eközben és olyanokat is megelőzne, mint Írország, Finnország vagy Csehország.
Az amerikaiak közül vannak a legtöbben (41 százalék), aki ezt gondolja, míg az indiaiak 36 százaléka van meggyőződve róla, hogy a lehető legjobb országban él. A skála közepén olyan országokat találhatunk, mint például a Fülöp-szigetek (15 százalék) és Nagy-Britannia (14 százalék), míg a legkevesebb olyan, aki a lehető legjobb helynek tartja az országát, Németországban (7 százalék), Vietnamban (6 százalék) és Franciaországban (5 százalék) él. Érdekes lenne tudni, hogy nálunk az emberek miként vélekednek, de sok mással együtt Magyarország sem szerepelt a megvizsgált országok listáján. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Két ország akkor ekvipopulációs (=equipopolous), ha azonos méretű a lakosságuk. A dolgot továbbgondolva miért is ne osztanánk fel az Európai Uniót ekvipopulációs zónákra? Ezzel el lehetne kerülni az abból fakadó problémákat, hogy bizonyos esetekben egy-egy országnak - a lakossága nagyságától függetlenül - egy-egy szavazata van (és persze újabb problémákat lehetne generálni). Mindenesetre kreatív elképzelés, és mivel a jelenlegi 28 Eu-s tagállam 506 millió embert jelent, ezért logikusnak látszik az EU-ban 28 különböző,18 millió lakosú egységet kialakítani (gondolati játékként), és még azzal is eljátszhatnánk, hogy melyik területet hogyan nevezzük. Az alábbi térképen pl. olyanok találhatóak, mint Adriatica (értelemszerűen az Adriai-tenger környéke); Danovia (ide tartoznánk mi is) vagy éppen Saxonia és a Mediterrán Unió. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az utóbbi negyven évben háromszorosára nőtt annak a valószínűsége, hogy valaki kövér lesz (ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent). Az alábbi, animált, és interaktív térkép (melyről lekérdezhetjük az egyes területek adatait is) évről évre mutatja meg, hogy miként ölt már-már járványos méreteket a kövérség egyes országokban - legyenek bár fejlődők vagy fejlettek. Magyarországon például 1975-ben 13, 2014-ben a lakosság 22 százaléka volt elhízva . Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez valószínűleg olyan kérdés, ami magunktól nem jutna az eszünkbe, viszont még olyan is akad, aki a Föld összes országát az alapján állította sorrendbe egy program segítségével (amely egyébként szabadon 
A téma lehet, hogy nem új (sőt, biztosan nem az), a megjelenítés miatt mégis megérhet egy pillantást. Ugyanis áramlatokként mutatja a világ összes migrációját 2010 és 2015 között (1 sárga pont = 1000 ember), és amennyiben rákattintunk egy országra (mondjuk Magyarországra), akkor az adatok csak erre vonatkoztatva jelennek meg, tehát egyszerűen megnézhetjük, hogy honnét érkeznek hozzánk; illetve tőlünk hová migrálnak az emberek. A piros azt jelenti, hogy a "migrációmérleg" negatív; míg a kék a népességgyarapodást. Szintén egy kattintással a számszerű adatokat is lekérdezhetjük: a mi esetünkben a "net migráció": -30665, vagyis összességében ennyivel lettünk az elvándorlás miatt kevesebben. Összehasonlításképpen: ugyanez mind Lengyelország, mind Ukrajna esetében több mint 300 ezres csökkenést jelent, míg Spanyolország esetén ennek majdnem a dupláját. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.
A drágaságot tekintve a városok közül ugyan Szingapúr (Singapore City) áll az élen, de rögtön utána európaiak következnek: Párizs, Oslo és Zürich, és csak az ötödik helyre fért be egy nem európai (Sydney), de az első tízből is öt található az Óvilágban. A drágaságindex (ahol 100-nak a New-York-i árak számítanak) persze különböző komponensekből állnak össze, és a márkás cigarettáért például az ausztrál városokban kérik a legtöbbet (átszámítva majdnem 19 dollár: Melbourne, Sydney) . A legolcsóbb városok listáját eközben Karacsi vezeti (Pakisztán); a második az indiai Bangalore; a harmadik pedig Mumbai. És persze egyetlen európai (vagy "nyugati") város sem tartozik ide. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A kérdés ez esetben nem az, hogy melyik nyelvet beszélik a legtöbben, hanem az, hogy az adott országban hányféle nyelv van jelen. Illetve: melyek azok a nyelvek, amelyeket (a beszélők számától függetlenül) a legtöbb országban beszélnek, és ha így nézzük, akkor érdekesen alakul a lista: egyáltalán nem biztos például, hogy hallottunk már a domari nyelvről - márpedig ezt nem kevesebb, mint 13 országban használják. És hasonlóképpen: az alábbi, interaktív térképről azt is megtudhatjuk, hogy a legtöbb nyelvet (összesen 839-et) Pápua Új-Guineában beszélik, míg több mint 60 olyan ország van, amelynek nincs olyan nyelve, amely egyedül nála található meg: a Magyarországon nyilvántartott 15 nyelvből mindegyiket beszélik valahol máshol is (az összeállítás kitér a jelnyelvekre is, melyekből szintén jó néhány van). Elgondolkoztató ebből a kevésbé szokványos szempontból is szemügyre venni a nyelveket - részletekért kattintson az alábbi képre.
Természetesen nem mi vagyunk, és még csak nem is valamelyik úgynevezett fejlett ország. Hanem mindenki mást messze megelőzve Kína; a második helyen pedig Indonézia áll, míg a felmérésben az első európai (Svédország) csak a hatodik helyet tudta megszerezni. Amiben nem csak az az elgondolkodtató, hogy a jólét a jelek szerint nem feltétlenül jár együtt az optimizmussal, hanem az is, hogy ismét csak a jelek szerint, ha egyetlen szóval akarnánk jellemezni az emberiséget, akkor az nem az optimista, hanem a pesszimista lenne. Jó kérdés persze, hogy miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi, intaraktív grafikán azt kérdezhetjük le, hogy egy ország - mondjuk Magyarország - mennyire teljesít jól a közpoktatását vagy éppen a közintézményeit tekintve; hányadik a világon a bankjai megbízhatóságát illetően - és így tovább. Mi leginkább a középmezőnybe tartozunk, és eközben a különböző területeken kutatott teljesítményünk erősen szór: az pl. nem is olyan rossz, hogy az internetet tekintve a világon a 31. helyet szereztünk meg; és az például nem is olyan jó, hogy az "innovációra való képességben" a 131-dikek vagyunk. Összesítésben pedig: 63-dikok vagyunk. A legversenyképesebbek egyébként Svájc, Szingapur, USA és Németország (ebben a sorrendben); míg a legrosszabbul Sierra Leone (138. hely); Mauritánia, Csád és Guinea teljesítettek (mely ezen a listán az utolsó). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nem, nem az USA - az csak a negyedik lett azon a világranglsitán, amelyet mintegy egy tucatnyi paraméter figyelembe vételével (melyek között a vállalkozó szellem és az életminőség mellett a GDP is szerepel), illetve 16 ezer ember megkérdezésével állítottak össze. Az első Németország; a második Kanada, de a top 20-ban olyan országokat is megtalálunk, mint Ausztria vagy éppen Kína (ami engem azért kissé meglepett). Magyarország amúgy a 44. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
A párizsi tragédia és a Brüsszelben a terrorizmusveszély miatt kihirdetett szükségállapotot követően az az érzésünk támadhat, hogy Európa a terrortámadások elsődleges célpontja. Elvileg persze elképzelhető, hogy a helyzet valóban változni fog, az utóbbi tíz év azonban arról szólt, hogy a legtöbb terrorista akcióra nem Európában került sor - miként az alábbi, interaktív térkép is évről évre megmutatja; illetve az alábbi linken külön térképet találunk például a Közel-Keletről vagy Afrikáról is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Néhány éve még valószínűleg azt kellett volna válaszolni, hogy kínaiak, mára viszont változott a helyzet, és jelenleg a világ legszennyezettebb levegőjű városa Delhi, de kilenc további indiai város is szerepel a negatív top listán. Ezek mellett egyébként három pakisztáni; egy iráni (Khormabad) és egy katari (Doha) is helyet kapott. Miként látható, az első tíz helyen kizárólag ázsiaiak vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ha lehetőségünk van eldönteni, hogy hol szeretnénk élni, az alábbi interaktív oldal kapóra jöhet, ugyanis néhány feltétel megadása után (pl. legyen alacsony az erőszak aránya; az emberek keressenek jól; legyen alacsony a munkanélküliség-ráta) azonnal megmutatja, hogy melyek lehetnek a potenciális célországok. Meg azt is, hogy Magyarország mennyire felel meg a megadott elvárásoknak. De külön is lekérdezhetjük a kritériumoknak megfelelő top 10-et. Részletekért kattintson az alábbi képre.