Miután annyit lehet hallani a magyarok elvándorlásából fakadó problémákról, talán meglepő, hogy a mi esetünkben például 6 százalék él huzamosabb ideig külföldön - és ez kevesebb, mint bármelyik, minket határoló országé. Szlovákiában például 6,3, míg Ausztriában 6,7 százalékról beszélhetünk - de ott van Románia is a 17,5 meg Horvátország a maga 20,4 százalékával - és akkor Bosznia-Hercegovina bízvást mellbevágónak nevezhető 43,3 százalékát még nem is említettük... A másik véglet persze Spanyolország, ahol alig 2,8 százalék nem él otthon. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://mapsontheweb.zoom-maps.com/image/157015156136

Mostanában kimondottan népszerűek az olyan térképek, melyek azt mutatják meg, hogy ha az USA egyes államait feleltetnék meg mondjuk GDP vagy éppen a lakosság nagyságát tekintve egyes országoknak, akkor mi lenne a végeredmény. Esetünkben az látható, hogy nem az USA, hanem az egyes indiai államok összlakossága melyik országok összlakosságával egyenlő - és az is, hogy Brazíliától Olaszországon keresztül Törökországig és Mexikóig számos államnak megvan a párja. A végeredmény vitathatatlanul tanulságos - különösen, ha ki akarunk mozdulni egyfajta "nyugatcentrikus" felfogásból. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

Két ország akkor ekvipopulációs (=equipopolous), ha azonos méretű a lakosságuk. A dolgot továbbgondolva miért is ne osztanánk fel az Európai Uniót ekvipopulációs zónákra? Ezzel el lehetne kerülni az abból fakadó problémákat, hogy bizonyos esetekben egy-egy országnak - a lakossága nagyságától függetlenül - egy-egy szavazata van (és persze újabb problémákat lehetne generálni). Mindenesetre kreatív elképzelés, és mivel a jelenlegi 28 Eu-s tagállam 506 millió embert jelent, ezért logikusnak látszik az EU-ban 28 különböző,18 millió lakosú egységet kialakítani (gondolati játékként), és még azzal is eljátszhatnánk, hogy melyik területet hogyan nevezzük. Az alábbi térképen pl. olyanok találhatóak, mint Adriatica (értelemszerűen az Adriai-tenger környéke); Danovia (ide tartoznánk mi is) vagy éppen Saxonia és a Mediterrán Unió. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

A téma lehet, hogy nem új (sőt, biztosan nem az), a megjelenítés miatt mégis megérhet egy pillantást. Ugyanis áramlatokként mutatja a világ összes migrációját 2010 és 2015 között (1 sárga pont = 1000 ember), és amennyiben rákattintunk egy országra (mondjuk Magyarországra), akkor az adatok csak erre vonatkoztatva jelennek meg, tehát egyszerűen megnézhetjük, hogy honnét érkeznek hozzánk; illetve tőlünk hová migrálnak az emberek. A piros azt jelenti, hogy a "migrációmérleg" negatív; míg a kék a népességgyarapodást. Szintén egy kattintással a számszerű adatokat is lekérdezhetjük: a mi esetünkben a "net migráció": -30665, vagyis összességében ennyivel lettünk az elvándorlás miatt kevesebben. Összehasonlításképpen: ugyanez mind Lengyelország, mind Ukrajna esetében több mint 300 ezres csökkenést jelent, míg Spanyolország esetén ennek majdnem a dupláját. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

Hamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.



Hanem a mai, úgynevezett fejlődő világ is. Az, hogy a nyugati társadalmak rohamosan elöregszenek és ez a legkülönbözőbb területeken jelent problémát az egészségügytől a nyugdíjrendszerig, természetesen köztudott (és leginkább megoldatlan) probléma.Ez a spanyol nyelvű infografika azonban azt is megmutatja, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy másutt is alapvetően át fog alakulni az életkori megoszlás - és ennek minden bizonnyal messzire ható következményei lesznek. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

Valentin-nap környékén kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy ki van egyedül, és ki nincs. Az alábbi térkép meglehetősen nagy felbontásban azt ábrázolja, hogy Franciaországon belül hol él több férfi; illetve hol él több nő szingliként, de valójában nem ez az igazán érdekes, hanem az, hogy le tudjuk kérdezni, hogy egy adott életkorban melyikükből van több magányos. És ami azt illeti, nagyon is markáns tendenciák figyelhetőek meg (ami persze részben azzal is összefüggésben van, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek a nőknél). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

Vagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.

Az interaktív modell kezelése nagyon egyszerű: kiválasztjuk a menüből a minket érdeklő országot (mondjuk Magyarországot vagy Izlandot), és rákattintunk, hogy a befelé vagy a kifelé történő migrációt mutassa - aztán csak ülünk, és nézzük az animációt:-) Az adatok az ENSZ-től származnak, és 1990-es, 2010-es meg 2013-as számokon alapulnak, tehát a mostani válság nem szerepel köztük, viszont ennek ellenére is határozottan elgondolkoztató a dolgot a populációk ki- és beáramlásaként látni. Részleteket kattintson az alábbi képre.
A slum/nyomornegyed nem új jelenség: a fogalom már a 19. század elején megjelent. Új viszont, hogy hányan laknak benne. Röviden: az abszolút számokat tekintve egyre többen, és persze első sorban az ún. fejlődő világban: 1990-ben 650 millióan éltek olyan körülmények között, ahol a legalapvetőbb feltételek (pl. iható víz) sem volt meg; tíz évvel később 760 millióan; és ez a szám 2012-re 863 millióra nőtt. A szub-szaharai Afrikában a városlakók közel kétharmada slumlakó; és vannak olyan afrikai országok is, ahol a 90 százalékuk.Ugyanakkor jó hír, hogy a fejlődő országok slumlakóinak száma abszolút mértékben nő ugyan, arányaiban viszont csökken: 1990-ben 46, ma viszont "csak" 33 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a becsélesek szerint 1979 óta kb 400 millió gyerek születésének vette elejét, miközben Kínában így is 1 milliárd 360 millióan vannak. Viszont jelenleg már a lakosság közel egyharmada 50 év feletti (mivel az "egy gyerek" politika azt jelenti, hogy a két szülőre csupán egy aktív dolgozó jut, mire ők megöregszenek, ezértaz idő előrehaladtával az elöregedő társadalom egyre nagyobb problémát jelent). Korábban aki megsértette ez "egy gyerek" előírást, az a pénzbüntetéstől a kényszerabortuszig a legkülönbözőbb retorziókra számíthatott, bár egyes tartományokban demográfiai megfontolásokból már korábban lazítottak a szabályozáson. Az alábbi ábra,mondhatni, önmagáért beszél. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mármint globálisan és a World Bank adatai szerint, melyekből az derül ki, hogy míg 

A legtöbb embert - a lakossághoz viszonyítva - az Indiai-óceánon található Seychelle-szigeteken tartják fogva: az alig 90 ezer lakos mellett 100 ezerre számítva közel 800 ül börtönben. A második helyen az USA áll - ez átszámolva több mint 2 millió embert jelent, és ezen a listán (a bebörtönzöttek abszolút száma) az első helyet foglalja el, míg Kína a második (több mint 1,6 millióval). Ami viszont, tekintve, hogy mennyivel többen élnek itt, mint az USA-ban, azt jelenti, hogy a százalékos mezőnyben csak a 126-dik (Magyarország amúgy a 80-dik). Leghátul pedig (ismét csak a 100 ezer lakoshoz viszonyított listán) olyanok találhatóak, mint a Feröer-szigetek, a Közép-Afrikai Köztársaság és San Marino. A kép természetesen nagyon árnyalt, de talán ennyiből is kiderül, hogy nincs feltétlenül közvetlen összefüggés a bebörtönzöttek száma és aközött, hogy mennyire demokratikus (vagy sem) egy adott ország. Részletekért kattintson az alábbi képre (ahol különböző szempontok szerint lekérdezni az adatokat).

Az EU-n belül természetesen Német- és Franciaországban vannak a legtöbben - azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy míg az európai országok közül Oroszország vezet a létszámot illetően (14 millió), addig százalékosan Ciprus után (több, mint 25 százalék) Bulgária áll a második helyen (majdnem 14 százalékkal). Az előrejelzések szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra Európa lakosságának 8 százalékát fogják adni. Magyarországon viszont jelenleg - 

Egyes helyeken nincs elég férfi vagy nő, aminek persze az a következménye, hogy az egyik nem képviselőiből jó néhányan nem találnak párt maguknak. Az már legalább a 90-es évek óta tudott, hogy Ázsia bizonyos részein "nőhiány" van, és pl. Kínában több, mint 106, míg Indiában több, mint 107 férfira jut 100 nő, de az alábbi interaktív térképről az is kiderül, hogy Szaúdi-Arábiában az arány több, mint 130 (!) férfi 100 nőhöz képest. Izlandon viszont gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott a nemek aránya, míg az USA-ban valamivel több, mint 98 férfira jut 100 nő. Érdekes módon a szub-szaharai Afrika dél felé eső részére az jellemző, hogy a nők vannak egy kicsivel többen, míg az északi részeken a férfiak. Részletekeért kattintson az alábbi interaktív térképre.