Egy most elkészült felmérésben amerikaiakat kérdeztek arról, hogy melyik ország számít "szövetségesnek", "barátinak", "nem barátinak", "ellenségesnek", illetve lehetett azt is válaszolni, hogy nem tudjuk megítélni. A legnépszerűtlenebb Észak-Korea lett (a megkérdezettek 57 százaléka tartotta ellenségnek), a második legnépszerűtlenebb Irán (41 százalék), a harmadik pedig Szíria (32 százalékkal). A szövetségesek kategóriájában Kanada volt a nyertes (55 százalékkal), a második helyen Ausztrália áll 10 százalékkal lemaradva, míg Izraelnek ennél egy százalékkal kevesebb jutott (=44 százalék). Oroszország 22 százalék szerint ellenség (ami azért eléggé sok: több, mint az amerikaiak egy ötöde, és ezzel rajta van az "ellenségek" top 10-es listáján is) és csak 3 százalék szerint szövetséges. Ami pedig Magyarországot illeti, mi 2 százalék szerint vagyunk ellenség - és 14 százalék szerint szövetséges. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/156935308856/who-americans-considers-their-allies-and-their
https://today.yougov.com/news/2017/02/02/americas-friends-and-enemies/
... elnöksége első két hetében. A Washington Post által összeállított térképen megtalálható Irán csakúgy, mint Kína vagy éppen Mexikó meg az egyik fő amerikai szövetségesnek számító Ausztrália, és persze ott vannak azok az iszlám államok is, ahonnét megtiltotta az USA-ba való beutazást. Vagyis az érintettek között akadnak hagyományosan amerikabarát; illetve hagyományosan Washingtonnal nem különösebben jó viszonyt ápoló kormányok csakúgy, mint európaiak, ázsiaiak, dél-amerikaiak - és így tovább. Legalábbis kérdéses hát, hogy a Trump elnöksége hosszabb távon milyen hatással lesz az amerikai külkapcsolatokra. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
És mint ilyen, kimondottan szórakoztató, ugyanis azt mutatja meg, hogy az egyes országokban éppen mik a vezető hírek a Google News szerint, miközben az adott szóra kattintva az oldalsávban rögtön megjelennek a hozzá kapcsolódó részletek is. Magyarország esetén e sorok írásának pillanatában olyanok jöttek fel, mint pl. "Meghalt Kovács Kálmán"; "Lottó" (mármint a nyerőszámok); "Budapest"; "Szeged"; "tenisz" - és így tovább. Természetesen rákereshetünk más országra is, és ezzel - bizonyos határok között - beleláthatunk, ha nem is abba, hogy éppen mi foglalkoztatja az embereket, de abba igen, hogy mik jelennek meg hangsúlyosan az elektronikus sajtóban. Illetve az is gyorsan áttekinthető, hogy mondjuk Magyarországgal kapcsolatban mit írnak Oroszországban vagy éppen Vietnamban. Az automatikus fordítás persze hagy kívánnivalót maga után, de aki akarja, az ugyanerről a felületről választhatja az eredeti híreket is. Részletekért kattintson az alábbi linkre, nagyításért pedig a képekre.
Egészen pontosan a korrupciópercepció világtérképén, amely nem azt tünteti fel, hogy mennyire vagyunk korruptak, hanem azt, hogy mennyire érezzük annak magunkat (esetünkben értelemszerűen a magyar rendszert). A helyzet világviszonylatban a legjobb Dániában, Új-Zélandon meg Finnországban, de például Szingapúrnak sincs sok oka panaszra, míg a sereghajtó Szomália (közvetlenül előtte pedig Szíria, Dél-Szudán és Észak-Korea található). Ami pedig minket illet, előttünk Horvátország és Malajzia, velünk együtt Jordánia és Románia van, és ezzel a 176, a listán szereplő országból az 57. helyen állunk - viszont az utóbbi években egyre rosszabbul teljesítünk. A térképen minél pirosabb, annál rosszabb - nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Értsd: milyen kritériumoknak kell annak megfelelnie, aki azt szeretné, hogy egy nemzet tagjának tekintsék az adott nemzet többi tagjai (esetünkben Magyarország). A kérdést különösen aktuálissá teszi, hogy a jelek szerint a világ számos országban előretörőben van a populizmus és az ehhez kapcsolódó ideológiák. Az alábbi ábra egy 15 országra kiterjedő, nemzetközi felmérés keretében készült, és arra kérdez rá, hogy mennyire kritériuma az adott nemzethez való tartozásnak, hogy az ember:
Nem, nem az észak-koreaiaknak, bár éppenséggel ők sem sok helyet kereshetnek fel külön engedély nélkül, hanem az afganisztániaknak. Ők ugyanis mindössze 4 országba léphetnek be vízum anélkül, illetve további 21ország esetén belépéskor kell megszerezniük a vízumot, és ezzel az utolsók a világranglistán Az érdekesség kedvéért említsük meg, hogy az a négy ország, ahová minden további nélkül beléphetnek: Domikai Köztársaság, Haiti, Mikronézia, valamint a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (melyek egyébként az észak-koreaiak belépését is ugyanilyen megengedően kezelik). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mármint az USA-ban és pénzben kifejezve, mint ahogy ez az amerikai állások háromnegyedénél szokás. Tehát ha a pénzjutalom a lényeg, akkor messze leginkább a bankszektor ajánlott, és azon belül is a befektetési ágazat: ennek megbecsült munkatársaként akár száz ezer dollárt is kaphatunk pluszban. A második és harmadik helyen orvosi állások találhatóak, majd pedig ismét a leginkább a pénzszakma következik, és még a tizedik hely is plusz 30 ezer dollárra elég - amihez nem árt tudni, hogy éves az amerikai átlagjövedelem ennek valamivel több, mint másfélszerese. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Persze nem mi, hanem az ott élők. Néhány nap alatt több, mint másfél millióan írták alá azt az online petíciót, amely azt akarja meggátolni, hogy Trump látogatást tehessen az Egyesült Királyságban, és Londonnak például van olyan része, ahol az emberek 7 százaléka kéri/támogatja ezt. Az alábbi térképen lekérdezhetjük a részleteket is kezdve azon, hogy honnét nem írta alá senki, és befejezve azon, hogy az adott körzet parlamenti képviselője melyik párthoz tartozik. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy mostanra az online petíció/véleménynyilvánítás ha nem is milyen hatékony, de legalább milyen látványos eszközzé vált. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Miután Trump jó néhány ország állampolgárainak beutazását felfüggesztette az USA-ba, érdekes lehet, hogy mások hová és milyen feltételek mellett utazhatnak - így például az észak-koreaiak. A válasz pedig az, hogy összesen kilenc olyan hely van, ahová egyáltalán nem kell nekik vízum, míg kb. két tucat országban érkezéskor kell vízumot szerezniük. További kilenc esetben "elektronikus vízumhoz" van kötve a belépésük, és a fennmaradó országokba persze hagyományos vízum kell - így többek között az USA-ba is. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Immár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
Nos, többet, mint 2015-ben - annak ellenére is, hogy Obamát az a vád érte, hogy nem lép fel elég határozottan külföldön. A célpont elsődlegesen Szíria (ezen valószínűleg senki sem csodálkozik) és Iraq volt (e viszont mintha kevésbé lenne benne a köztudatban). De bombáztak Afganisztánban is, Jemenben... és így tovább. Összesen pedig 3 ezerrel több bombát dobtak le, mint az előző évben. Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
A WHO becslései szerint míg tíz évvel korábban az emberiség egynegyede, 2015-ben már csak az emberiség egyötöde dohányzott, de Indonéziában például még ma is emberek több, mint háromnegyede rendszeresen rágyújt.Afrikában és a mediterrán térségben egyelőre egyre többen és többen dohányoznak, és a számuk (bár arányaiban kisebb) abszolút mértékben nagyobb, mint 2005-ben - ez ma majdnem 950 millió dohányost jelent. Úgyhogy a dohányzásból származó bevételek is majdnem 30 százalékkal nőttel egy évtized alatt. Az alábbi ábra azt is megmutatja, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint mire számíthatunk 2025-ig. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Mostanában kimondottan népszerűek az olyan térképek, melyek azt mutatják meg, hogy ha az USA egyes államait feleltetnék meg mondjuk GDP vagy éppen a lakosság nagyságát tekintve egyes országoknak, akkor mi lenne a végeredmény. Esetünkben az látható, hogy nem az USA, hanem az egyes indiai államok összlakossága melyik országok összlakosságával egyenlő - és az is, hogy Brazíliától Olaszországon keresztül Törökországig és Mexikóig számos államnak megvan a párja. A végeredmény vitathatatlanul tanulságos - különösen, ha ki akarunk mozdulni egyfajta "nyugatcentrikus" felfogásból. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A jelek szerint nem nagyon, és ez egy új felmérés szerint jól beleillik abba a tendenciába, mely szerint világszerte egyre szkeptikusabbak vagyunk az üzleti élettel szemben csakúgy, mint a különböző intézményekkel vagy éppen civil szervezetekkel. A helyzet persze országonként nagyon eltérő lehet, és ami a CEO-kat illeti, Indiában például (amely ebből a szempontból listavezető) az emberek 70 százaléka szavaz nekik bizalmat, míg már a második helyen álló Brazíliában is csak kevesebb, mint a felük- a lista alján található Japánban csupán kevesebb, mint az emberek egyötöde. És Nagy-Britanniának vagy éppen Németországnak sincs mire büszkének lennie 28 százalékos bizalom mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
1965 és 1975 között az amerikaiak több, mint 7,5 millió tonna bombát dobtak le Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára. Ezzel különböző céljaik voltak: az Operation Steel Tiger például a Ho Si Minh utánpótlásellátó útvonalat akarta tönkre tenni (lényegében eredménytelenül), az Operation Rolling Thunder (ez is érdekes név) pedig demoralizálni akarta a kormányt és az embereket - és ismét csak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Érdemes megfigyelni, hogy miközben ez alatt a tíz év alatt zajlott minden idők legnagyobb bombázása, aközben 1973 után a korábbiakhoz képest elhanyagolhatóvá vált az amerikai légi tevékenység (ide értve pl. a helikoptertámadásokat is). Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Természetesen a mai értelemben vett "Európa" fogalma sem szilárdult meg a reformációig, amikor az emberek nem annyira "keresztényként" mint inkább "európaiként" kezdték magukat megkülönböztetni a környező világtól, de azért tanulságos végignézni, hogy az idők folyamán mikor hol húzódott a képzeletbeli választó vonal. A történet ott kezdődik, ahol a "görögök" szembeállították magukat a perzsákkal - és a római rendszeren meg az iszlám előretörésén, illetve az ottomán hódításokon valamint a hidegháború kelet-nyugati szembenállásán keresztül egészen máig tart, amikor kevésbé egyértelműek a határok, mint eddig. Mindenesetre tanulságos észrevenni, hogy az időben mennyire változóak az efféle értelmezések. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Természetesen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk: míg Európán belül nem dicsekedhetünk, meglepő módon összességében még mindig több pontot kaptunk, mint Kanada az olyan szempontok alapján, mint pl. a költségek, hatékonyság, eredményesség (ami személy szerint meglep, de a 2010-es adatok szerint így van). Amúgy viszont a hollandok az elsők, a németek másodikok és az izlandiaknak jutott a harmadik, míg nekünk a 22. hely, és a volt szocialista országok közül többek között Csehország és Szlovénia is jócskán megelőzött minket. Szlovákia viszont látványosan rosszabbul teljesít nálunk, és Bulgáriában lehet a legrosszabb betegnek lenni. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Jelenleg így vagy úgy, de minden nyolcadik (!) ember magas vérnyomás következtében hal meg, eközben azonban - nemtől és helytől függően - komoly különbségek vannak még akkor is, ha nagyjából a férfiak negyedével, illetve a nők ötödével ez végez globálisan. Ugyanis Közép- és Nyugat-Európában a magas vérnyomás, mondhatni, férfibetegség, míg a szub-szaharai Afrikában jellemzően női. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Egy 60 európai városra kiterjedő felmérés szerint a kokain inkább a nyugat-európai nagyvárosokban népszerű (és azon belül is első sorban Belgiumban és Nagy-Britanniában, illetve egyes északi városokban), a metamfetamin pedig Norvégiában, illetve a cseh és szlovák városokban meg a cseh határhoz közeli Drezdában. És mi is a metamfetamin-zónába esünk. És persze - nem különösebben meglepő módon - erősen eltérő a hétköznapi, illetve hétvégi kábítószer-fogyasztás is - részletek az alábbi térképeken. 
