Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy 1790 és 2010 között miként tolódott mind nyugatabbra az Amerikai Egyesült Államok populációs súlypontja. Ez a függetlenség elnyerése után egészen a keleti parton, Marylandben volt, majd ahogy a nyugati területek elkezdtek benépesülni, fokozatosan tolódott mindinkább az ország belseje felé Virginián, Nyugat-Virginián, Ohion, Indianán és Illionison keresztül, és most már Missouriben járunk (egészen pontosan Plato városánál, kb. 1500 km-re a kiindulási ponttól). De persze még mindig messze vagyunk attól, hogy a populációs súlypont az ország közepére essen, tehát kérdés, hogy erre mikor fog sor kerülni - ha sor fog rá kerülni egyáltalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.noaanews.noaa.gov/stories2011/20110509_cop.html
Természetesen a mai értelemben vett "Európa" fogalma sem szilárdult meg a reformációig, amikor az emberek nem annyira "keresztényként" mint inkább "európaiként" kezdték magukat megkülönböztetni a környező világtól, de azért tanulságos végignézni, hogy az idők folyamán mikor hol húzódott a képzeletbeli választó vonal. A történet ott kezdődik, ahol a "görögök" szembeállították magukat a perzsákkal - és a római rendszeren meg az iszlám előretörésén, illetve az ottomán hódításokon valamint a hidegháború kelet-nyugati szembenállásán keresztül egészen máig tart, amikor kevésbé egyértelműek a határok, mint eddig. Mindenesetre tanulságos észrevenni, hogy az időben mennyire változóak az efféle értelmezések. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Nem csak aktuális, de jól összefoglalja az amerikai történelem egy fontos vetületét is 1856-tól máig. Infografika a republikánusok és demokraták közötti küzdelmekről az aktuális elnöki pozíció megszerzéséért olyan, valószínűleg nem mindenki által ismert részletekkel, mint például, hogy ki és mikor használta először a fotót és a filmet széles körben a kampánya során (Harding, 1920-ban mint republikánus); és mikor jelenik meg az első, melegségét nyíltan vállaló ember a jelölő gyűlésen (1972-ben, a demokratáknál). És így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az Amexit azt jelenti, hogy 1776. július 4-én Nagy-Britanniától elszakadtak akkori amerikai gyarmatai. A gazdasági következmények pedig több, mint kellemetlenek voltak: mind a brit export, mind az import visszaesett, és a háború hatására az államadósság majdnem másfélszeresére nőtt. Az alábbi ábra a részvényindex (barna) és a hosszú lejáratú államkötvények hozamának (kék) változásait mutatja a különböző, a függetlenséggel kapcsolatos eseményeket is (mint amilyen a bostoni teadélután vagy éppen a háború vége) jelölve közben. Természetesen ne feledjük, hogy a történeti példák mindig csak példák, és nem azonosságok - de azért így is érdekes. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az, hogy a történelmet, illetve egyes eseményeit térképen ábrázoljuk, megszokott - az alábbi alkalmazás viszont földgömbön mutatja meg, hogy mi, hol és mikor történt. Lekérdezhetjük időszakra: mondjuk a napóleoni háborúk korára vagy megnézhetjük, hogy a nagy amerikai emberjogi mozgalmak idején milyen világesemények történtek, és a megfelelő helyre klikkelve még rövid, szöveges magyarázatot is kapunk hozzá. Aki szereti a történelmet, biztosan jól fog szórakozni - részletekért kattintson az alábbi képre.
Maga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Vagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen nem kevesebb mint 8049, és korok/korszakok szerint is lekérdezhető. A csaták eloszlása persze két okból is a valóságtól minden bizonnyal eltérő eloszlást mutat: egyfelől, mert a nagy és ritkán lakott területeken viszonylag kevésre került sor; másfelől, mert természetesen erősen nyugatcentrikus az összeállítás abból a szempontból, hogy csak azok az összecsapások szerepelnek benne, melyekről a nyugati történetírás tud. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.