Van, amit valószínűleg kitalálnánk belőle, és van, amit nem. Arra például nem biztos, hogy gondolnánk, hogy a leggyakoribb a Washington (32 találat) mellett holtversenyben Greenville, míg a második helyen Franklin áll (alig eggyel lemaradva), a harmadik leggyakoribb városnév pedig Springfield. De ott találjuk a listán Franklint, Clintont, Salemet és Bristolt is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://shithotinfographics.wordpress.com/2016/04/27/common-city-names-in-the-us/
Bár Brüsszelben számos Eu-s központi intézmény található, és tíz lakosából hat külföldi, mégis csupán a második helyet tudta megszerezni Dubai mögött, ahol az emberek több mint négyötöde (!) máshonnét jött. A harmadik Toronto (46 százalék külföldivel); London pedig csupán a nyolcadik (és többek között Szingapúr meg Sydney is megelőzi). A következő, a listán szereplő kozmopolita európai nagyváros pedig Amszterdam, amely tizenegyedikként például Párizsnál is jobban teljesített a 2014-es adatok szerint. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/4262/the-worlds-most-cosmopolitan-cities/
Bár az USA-ban is folyamatosan nő a várható élettartam, az arányokat tekintve az 1990-es évek óta egyre inkább a vidéken élő fehér, fiatal vagy középkorú nő hal meg a vele egykorú férfiakhoz, városiakhoz, illetve afroamerikaiakhoz képest. 60 éves kor körül a különbség már nem ilyen jelentős. Az okok között ott található (fiatal, fehér, vidéki nők esetében) a drog és az öngyilkosságok; illetve a szív- és a tüdőbetegségek a középkorúaknál. Az interaktív inforgrafikák eléréséhez kattintson az alábbi képek egyikére.
https://www.washingtonpost.com/graphics/national/white-death/
Az előrejelzések szerint 2030-ra közel minden tizedik ember ún. megacityben (=több mint 10 millió lakos) fog élni - méghozzá mindössze kb. 40 megacityben. Jelenleg a mintegy 30 szupernagy város fele Ázsiában található, viszont a következő évtizedben az afrikai megacytik is előre fognak törni: Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) az 1950-es alig 200 ezerről 20 millióra fog hízni; a nigériai Lagosban pedig 24 millióan laknak majd. Az alábbi interaktív térképen évről évre végignézhetjük, hogy miként alakul 1950 és 2030 között (várhatóan) a városiasodás (megacitysedés:-), lekérdezhetjük az egyes városok (pl. Budapest) adatait és annak változásait stb. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/node/21642053?fsrc=scn/tw/te/dc/brightlightsbigcities
Ha olyan szorosan egymás mellé állítanánk őket, hogy összeér a válluk (immár több, mint 7 milliárd emberrel számolva), akkor mindenki elférne egy kevesebb, mint 30 km élű négyzetben (és ha minden igaz, akkor amennyiben még inkább összezsúfolnánk őket, akkor bőven elég lenne egy bőven kevesebb, mint 2 mérföld oldalélű kocka is, ami tényleg nem valami nagy:-). Ha pedig városokban gondolkodunk, szorosan összeérő testekkel számolva mindenkit be tudnánk zsúfolni New York területére is. És mivel ugye New York ugyan több, mint 1200 négyzet km, ám ebből több, mint 400 km vízfelület, ezért már nem is vagyunk olyan messze Budapest 525 négyzet km-étől. Nagyításért kattintson a képre.
Kapcsolódó bejegyzés: Ha az egész emberiséget bezsúfolnánk egy városba... 1.
...akkor az nagyjából így nézne ki (az alábbi kép még a 6,9 milliárdos populációra készült, tehát képzeletben adjunk hozzá egy kicsit, mert ma már valamivel többen vagyunk). A lényeg mindenképpen az, hogy attól függően, hogy a népsűrűség akkora lenne-e, mint Párizsban (nagy), vagy akkora, mint Houstonban (relatíve kicsi), az adott "város" kisebb vagy nagyobb területet foglalna el az USA-ból. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://persquaremile.com/2012/08/08/if-the-worlds-population-lived-like/
Kapcsolódó korábbi bejegyzés: ahol az emberiség több, mint fele él.