Ez az a Nobel-díj, amely egyfelől egészen a legutóbbi évtizedekig nem különösebben sok figyelmet kapott; másfelől - értelemszerűen - mindig is a legátpolitizáltabb (és ezért sokszor vitatott) volt. A legtöbb Béke Nobelt az amerikaiak vihették haza (19); a második helyen a britek állnak (11); a harmadikok pedig a franciák (10). A nem európai területek képviselői az 1960-as évek utántól, a dekolonizáció hatására kaptak egyre több Béke Nobelt - és ezzel párhuzamosan több nő is lett a korábbiaknál a nyertesek között. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/10/08/map-the-nobel-peace-prize-ignored-much-of-the-worlds-population-until-a-few-decades-ago/

Az amerikaiak és az oroszok erősen eltérő területeket kezelnek fő célpontként Szíriában, miként az alábbi térkép is mutatja. Természetesen mindkét ország a terrorizmus elleni harcot nevezi meg fő céljául, viszont a jelek szerint eltérően értelmezik, hogy ki számít "terroristának", és így amellett, hogy az oroszok támadnak az USA által is terroristának tekintett csoportokat, támadnak az USA által támogatott felkelő-csoportokat is. Kattintson az alábbi linkre részletekért.

http://www.nytimes.com/interactive/2015/09/30/world/middleeast/syria-control-map-isis-rebels-airstrikes.html?smid=pl-share&_r=1

Az abszolút számokat tekintve tulajdonképpen nem meglepő, hogy Kína áll az első helyen, és India a másodikon. De persze egyéb tényezők is szerepet játszhatnak, hiszen míg Kínából majdnem 700, addig Indiából "csupán" kevesebb mint 200 ezren tanulnak külföldön, miközben az előbbiben durván 1,4, míg az utóbbiban ismét csak nagyon durván 1,3 milliárdan élnek. Az USA pedig - bár a világ harmadik legnépesebb országa - nem szerepel a top 10-es listán. Dél-Korea viszont a harmadik helyen áll - és akadnak olyan, értelemszerűen leginkább kis országok is, ahol többen tanulnak külföldön, mint otthon (pl. Andorra, Bermuda vagy Lichtenstein). További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3624/the-countries-with-the-most-students-studying-abroad/

Mármint globálisan és a World Bank adatai szerint, melyekből az derül ki, hogy míg 1900-ben 1990-ben közel 2 milliárdan éltek kevesebb mint napi 2 dollárból, addig ez a szám (a populációnövekedés ellenére) "mindössze" 700 millióra csökkent (ami egyébként még így is azt jelenti, hogy kb. minden tizedik ma élő ember nyomorog). A legtöbb szegény még mindig a szub-szaharai Afrikában található, miközben az arányuk 50 százalékról 35-re csökkent. Más szavakkal immár az ottaniaknak sem a fele, hanem "csak" a harmada van extrém rossz helyzetben.A képet egyébként árnyalhatja (és komorabbá teheti), hogy a közel-keleti országokból aktuálisan nincs adat az ott uralkodó konfliktusok miatt, illetve az is, hogy összességében csak az országok feléből vannak megbízható adatok. További részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/10/05/for-the-first-time-less-than-10-percent-of-the-world-is-living-in-extreme-poverty-world-bank-says/

Mármint azért, mert a körülötted lévők átlagosan öregebbek nálad. Vagyis: a kérdés az, hogy melyik országban mennyi az átlagéletkor. Ez nálunk majdnem pontosan annyi, mint a svédeknél (nekünk, 41,1, nekik 41,2 év), és nem különösebben meglepő módon az európai "korelnökök" a németek a maguk 46,1 évével. De azt is érdemes észrevenni, hogy az észak- és közép-amerikai térségben mennyire csökken az átlagéletkor északról dél felé haladva (Kanadától Mexikóig több mint 14 évvel), és azt is, hogy Közép-Afrikában egy magyar egyetemista is idősebb lenne az átlagnál. A világ legfiatalabb országában, Nigerben az átlag alig több, mint 15 év... úgyhogy itt már egy magyar érettségiző is az idősebbek közé tartozna. Részletekért kattintson az alábbi képre:

http://www.globalpost.com/dispatch/news/health/140904/map-youth-elderly-world-political-unrest-economy-unemployment