szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Ha európa bajnokság, akkor: a legjobban fizetett szövetségi kapitányok

2016. július 01. - zoltan galantai phd

soccer-player.jpgA top 10-es listát az angolok Roy Hodgson-ja vezeti, és az izlandiak szövetségi kapitánya zárja: míg az előbbi több mint 4 millió fontot (tehát nem eurót) kapott egy év alatt, az utóbbi ennek kevesebb mint a tizedét. Amúgy Conte az olaszoktól a második, Faith Terim a törököktől a harmadik, és Joachim Löwnek csak a negyedik hely jutott (évi 2,7 millió font). Vagyis figyelemre méltó módon nincs közvetlen korreláció a szövetségi kapitányok fizetése meg a csapat sikeressége között - de hát ezt eddig is tudtuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5139/the-best-paid-coaches-at-euro-2016/

best_paid_coaches_at_euro_2016.jpg

 

Akiknek van bankszámlája - és akiknek nincs

electronic-card.pngEzt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.

bankszamla.jpg

bankszamla2_1.jpg

 

Az USA vallási térképe - a kereszténység nélkül

pray.pngHatározottan szellemes kérdés: hogyan nézne ki az Amerikai Egyesült Államok vallási térképe, ha lehagynánk róla a kereszténységet (a mormonokat is ideszámítva), és csak a többi, az országban meghatározó irányzatot tüntetnénk fel? Az amerikaiak 70 százaléka kereszténynek vallja magát, és közel az összes amerikai fele protestáns. Ugyanekkor az összlakosság több mint 20 százalékában ateista, agnosztikus, felekezeten kívüli stb.; és csak a maradék kevesebb mint 10 százalékon osztoznak a nem keresztény vallások. A két "ábrahámi vallás": a judaizmus és az iszlám ebből összesen majdnem 3 százalékot tesz ki (kétszer annyi zsidó, mint muszlim hívővel), de az iszlám dominálja a legtöbb: összesen 20 államot (ismét csak ha kihagyjuk a kereszténységet), míg a judaizmus 15 és a buddhizmus 13 államban van hangsúlyosan jelen. De megemlítendőek a a hinduk (2 államban) és a Baha'i is (egy államban). Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/america-without-christians-buddhist-west-muslim-south-jewish-northeast

america_without_christians.png 

A világ új felosztása: nem szegény, fejlődő és fejlett

europe-location-map.pngA II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország -  Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://howmuch.net/articles/maps-divide-the-world-into-four-income-groups

 europe-by-income-group-gni.png

Kié a világ legnagyobb gazdasága?

china-us-logo.jpgNyilván az USA vagy Kína jöhet számításba - de melyik is? Jó lenne, ha egyértelmű választ tudnánk adni, ám a valóságban a végeredmény attól függ, hogy hogyan számolunk.A GDP a kiindulási pont, de ha különböző mérőszámokat használunk, akkor különböző eredményeket kapunk. Egyfelől megtehetjük, hogy - kissé pongyolán fogalmazva - az aktuális árfolyamon átváltjuk az egyik ország valutáját a másikra, és megnézzük, hogy így melyik lesz több. Másfelől megnézhetjük a PPP-t (purchasing power parity, vagyis vásárlóerő-paritás), és ez a két módszer nem is kevéssé eltérő eredményt ad. Az első ugyanis az USA egyértelmű fölényét hozza ki, míg a második azt, hogy kissé Kína vezet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/fsvntfc/usa-vs-china-from-the-perspective-of-gdp?utm_source=Knoema&utm_campaign=b7c614ce07-Viz_of_the_Day_China_vs_USA&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-b7c614ce07-78719569

usa-vs-kina-perspective_of_gdp.jpg

 

süti beállítások módosítása