szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Mekkora egymáshoz képes? USA, Oroszország, Afrika...

és a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság

2016. szeptember 30. - zoltan galantai phd

globe-icon.pngHa egy Mercator-vetülettel készült térképre nézünk, akkor az nem helyesen mutatja a különböző földrajzi alakzatok egymáshoz viszonyított nagyságát. Az alábbi ábrákból viszont kiderül, hogy míg Oroszország területi kiterjedését tekintve majdnem kétszer nagyobb az USA-nál, míg Afrika majdnem kétszer nagyobb Oroszországnál (és mindenki döntse el maga, hogy Oroszország nagy vagy Afrika kicsi). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság területe. Az alábbi linken további érdekességek is találhatóak. Nagyításért kattintson a képekre.

http://www.businessinsider.com/map-overlays-comparing-size-2013-12

united-states-into-russia.jpg

russia-into-africa-map.jpg

uk-into-great-lakes.jpg

Miben legyen jobb az okostelefonod?

phone-icon.pngA nők és a férfiak jövőre vonatkozó elvárásai nem pontosan egyformák ugyan, de abban mindenki egyetért, hogy a legvágyottabb "feature" egy olyan akku, ami lassabban merül le. Ez egyébként valamiért a férfiaknak, míg a második, harmadik és negyedik helyen álló jobban látható képernyő, vízállóság és jobb kamera a nők számára lenne fontosabb (5-5 százalékkal). A férfiak közül pedig egy százalékkal többen (=6 százalék) szeretné, ha a gyártók a "hand free" technológiákra jobban rámennének. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5995/the-most-wanted-smartphone-features/

smartphone-most-wished.jpg

Meddig jutnál 22 óra alatt ingyen vonatjeggyel Európában?

interrail.pngManfred Weber német politikus azt vetette fel nem régiben, hogy "mi lenne, ha minden 18 éves egy ingyen Inter-Rail jegyet kapna a születésnapjára, hogy megtapasztalhassa Európát?" Az elképzelés mögött az áll, hogy ekkor a fiatalok jobban rájönnének/érzéklenék, hogy az EU nem is olyan rossz hely (sőt), és ez erősítené az európaiságot. Az alábbi térképek azt mutatják meg, hogy egy ilyen ingyen jegy birtokában a különböző európai fővárosokból indulva meddig juthatnánk 22 óra alatt - és eközben jól észrevehető, hogy egyes országok jóval kevésbé elérhetőek vasúton, mint mások, és ez azt eredményezi, hogy azok a fiatalok, akik a mostani, pénzért vehető Inter-Rail jegyekkel utaznak, sokszor inkább Nyugat-Európán belül maradnak (esetünkben Nyugat-Európához értve Budapestet is). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/09/23/the-latest-idea-to-save-the-e-u-give-18-year-olds-a-free-ride-to-travel-the-continent/

eu-young-travel2.jpg

eu-young-travel1.jpg

USA, 1945: legalább 123 atombombát dobni a szovjetekre (térkép)

atombomba200.pngDe 466 még jobb lenne - amiben persze már a járulékos célpontok atombomba-igénye is benne van. Vagy legalábbis két héttel Nagaszaki után az amerikai légierő arra a következtetésre jutott, hogy egy megelőző atomcsapáshoz a Szovjetunió ellen ennyi atombombára lenne szükség, és szép akkurátusan azt is berajzolták a térképre, hogy melyik lenne a 15 elsődleges (Moszkva, Baku, Novoszibirszk stb.) és melyik az összesen 66 célpont. Eközben nem a populációs nagyság vagy a kulturális fontosság számított, hanem - értelemszerűen - az, hogy mekkora az adott hely háborús gyáripari kapacitása. Persze Mandzsúria atombombázása is felmerült, és további 10 atombombát szántak volna esetleges "nyugat-európai" célokra, és ismét csak 10-et "a hadszíntér stratégiai izolációjára" (pl. Szuezi-csatorna, Dardanellák). Meg néhány egyéb helyre is "kellhettek volna". A valóságban az amerikaiaknak 1948-ra volt csak 100 és 1951-re 400 atombombájuk, és persze élesen meg kell különböztetnünk egy ilyen "hány atombomba kellene ahhoz..." típusú kérdést az atombombák valódi bevetésétől - de az akkor is eléggé elgondolkoztató történet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://blog.nuclearsecrecy.com/2012/05/09/weekly-document-the-first-atomic-stockpile-requirements-september-1945/

1945-russian-and-manchurian-strategic-urban-areas.jpg

Yahoo!: a legnagyobb adatlopás - és amit az ilyenek ellen tehetsz

icon_hacker.pngMint kiderült, a Yahoo!-tól 500 millió felhasználó adatait/hozzáférhetőségét szerezték meg a hackerek. Ami egyfelől negatív rekord; másfelől azért vannak eszközeink a védekezésre (a lehetőség szerint gondosan megválasztott jelszón túl is, ami azt jelenti, hogy ne használjuk különböző site-okhoz ugyanazt). Például a https://haveibeenpwned.com/-on beírva az email címünket, kérhetünk értesítést, ha egy nyilvánosságra hozott (értsd: ellopott) adatbázisban mi is benne vagyunk-e. Illetve ismét csak például a Google lehetővé teszi, hogy még az ellopott jelszavunk birtokában se lehessen feltörni a fiókunkat. Ennek az a lényege, hogy a jelszó beírása után a rendszer megerősítést kér sms-ben vagy máshogy, hogy tényleg mi akarunk belépni, és persze azt is beállíthatjuk, hogy az általunk rendszeresen eszközökön keresztül (=böngésző) erre ne legyen szükség. Vagyis az accountunk csak akkor válik feltörhetővé, ha a hacker magához a gépünkhöz is hozzáfér: https://www.google.com/intl/hu/landing/2step/. Mindenképpen érdemes beállítani - ami pedig az egy-egy alkalommal ellopott adatmennyiség-rekordokat illeti, nagyításért kattintson az alábbi képre.

Az infografika forrása: https://www.statista.com/chart/5983/data-breaches/

Ellopták a miénket is? https://haveibeenpwned.com/

Google: kétlépcsős azonosítás: https://www.google.com/intl/hu/landing/2step/

data_breaches.jpg

süti beállítások módosítása