szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció

Mikor épült a legtöbb otthon az egyes európai országokban?

2016. szeptember 19. - zoltan galantai phd

house-128.pngAz alábbi térkép értelemszerűen azt mutatja meg az Eurostat adatai alapján, hogy az egyes európai országokban mikor épült a legtöbb otthon - és így például azt is, hogy Magyarországon leginkább (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan falak vesznek minket körül, melyeket 1971 és 1990 között emeltek.Ehhez képest Franciaországban nagy területekre jellemző, hogy a lakóházak 1919 előttiek, míg a másik véglet Spanyolország, ahol viszont rengeteg 1991 után épült ház van. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Urban_Europe_%E2%80%94_statistics_on_cities,_towns_and_suburbs_%E2%80%94_housing_in_cities

 europai-lakasepites.png

Megöli-e az okostelefon a digitális fényképezőgépet?

digital-camera-icon.pngMármint azt, amit külön, digitális fényképezőgépként árulnak a boltban. Erre a kérdésre röviden az a válasz, hogy igen. Ami persze nem különösebben meglepő, ugyanis ahogy a fényképész Chase Jarvis mondta, "az a legjobb fényképező gép, ami nálad van." Az első érintő képernyős telefonok megjelenésekor, 2007-2008-ban még a világ legnagyobb digitális kamera gyártói 120 milliót adtak el a digitális fényképező gépekből - azóta viszont folyamatos és látványos a visszaszorulásuk, és ez várhatóan a jövőben is folytatódni fog, ahogy az okos telefonok beépített kamerái egyre jobbak lesznek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5782/digital-camera-shipments/

digital_camera_shipments_n.jpg

Az 50 legfurcsább helynév az USA-ban

culture-map-usa.pngEzen a listán olyan nevek szerepelnek, mint például a Dull (=Unalmas/Buta); a Worms (=Férgek); vagy éppen a Santa Claus, a Smartt (=kb. Okoss), vagy a Chili, a Ding Dong és a Parachute (=Ejtőernyő). Helyenként az ember csak találgat, hogy mi állhat a konkrét elnevezés mögött, de mivel azt szokás mondani, hogy egy vicc poénját sose magyarázzuk, úgyhogy én sem magyarázom ezt a térképet, amely minden bizonnyal nem csupán a számomra kimondottan szórakoztató. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/150406386318/the-weirdest-town-names-in-all-50-us-states

citiy-names-usa.jpg

Akik eladják a fegyvereket - és akik megveszik

man-with-gun.jpgA három legnagyobb fegyverexportőr az USA, Orosz-, illetve Németország; őket Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína követ a listán, a legnagyobb fegyvervásárló pedig - és ezt talán kevésbé gondoltuk volna - India. Az alábbi térkép azt is feltüntetni, hogy miként aránylik a fegyverekből származó bevétel a békefenntartásra szánt összegekhez, és valószínűleg senkit sem lep meg, hogy az előbbi minden, a fegyverüzletben részt vevő országban jócskán nagyobb az utóbbinál. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://visionscarto.net/who-is-selling-arms-and-who-buys

fegyverterkep.jpg

Így fogja Japán megtámadni az USA-t: térkép 1937-ből

airplane-wwii.jpgA térkép a Los Angeles Examiner-ben jelent meg négy évvel az igazi Pearl Harbor-i támadás előtt, és a kiindulási pont az volt, hogy Japán, amely éppen akkoriban indított inváziót Kína ellen, nem fog itt megállni, hanem az USA nyugati részét is lerohanja (a gondolat ismerős lehet Philip K. Dick. Ember a fellegvárban című művéből is). És ahhoz, hogy lerohanja a nyugati partot és például Los Angelest is lebombázza, előbb Pearl Harborban meg kell semmisítenie az amerikai flottát. Amihez tegyük hozzá, hogy a Los Angeles Examiner annak a Hearst-nek a tulajdonában volt, aki akkor már évtizedek óta emlegette a "sárga veszedelmet", bár magát a fogalmat nem ő találta ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.slate.com/blogs/the_vault/2016/03/23/map_imagining_japanese_attack_of_the_west_coast_of_the_united_states_four.html

 japan-usa-attack.jpg

Észak-Korea és az összes eddigi atomrobbantás

atombomba200.pngÉszak-Korea felrobbantotta az ötödik atombombáját (ez földalatti robbantás volt, és állítólag készülnek a hatodikra is), Jelenleg leginkább úgy szokás gondolni, hogy az atomfegyverkezés/atomfenyegetés kora lezárult - legalábbis az iparilag fejlett nagyhatalmak között. Az pedig más kérdés, hogy Dél-Korea például egy esetleges észak-koreai atomtámadással kapcsolatban hagyományos rakétákon alapuló ellencsapást helyezett kilátásba. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy eddig hány atomrobbantásról tudunk biztosan, és persze az a nem különösebben meglepő dolog is kiderül belőle, hogy messze a legtöbbet az USA hajtotta végre, míg a második helyen a volt Szovjetunió/Oroszország áll több, mint háromszor annyi robbantással, mint a harmadik helyezett franciák. Talán mondanom sem kell, hogy igyekszem mindig érdekes, aktuális vagy éppen fontos témákat választani ebbe a blogba - és azt sem, hogy nagyon remélem, hogy ez a mostani távlatilag nem fog fontosnak bizonyulni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/900/number-of-nuclear-tests-conducted-since-1945/

nuclear_tests_conducted_since_1945_n.jpg

Mi a legfontosabb az életben?

family-icon-1.pngTermészetesen attól függ, hogy kinek. Az alábbi felmérés 60 ország és több, mint 60 ezer ember bevonásával készült, de azért ha egyetlen szóval kellene válaszolnunk, akkor a család lenne az. A barátok csupán egyetlen helyen (Hollandia) végeztek az első helyen; mint ahogy a munka is csupán Ghánában a legfontosabb - viszont több olyan ország akad, ahol a vallást sorolják legelőre (Algéria, Egyiptom és Quatar). a képet tovább árnyalja, hogy a felmérés az alapján is lekérdezhető, hogy például hol a leginkább és hol a legkevésbé fontos a politika (Egyiptom és Szlovénia). Amúgy érdekes módon ez szerepelt a leggyengébben a "fontos dolgok közül", míg globális átlagban - a család után - a munka a legfontosabb. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://knoema.com/infographics/hxpxvpg/world-values-family-work-friends-leisure-religion-and-politics

mi-a-legfontosabb-az-eletben.png

 

USA: a katonaságban bízunk, a Kongresszusban nem

trust-icon.pngEgy 2016-os Gallup-felmérés szerint a legtöbb amerikai a legjobban a katonaságban bízik, de a kisvállalkozások és a rendőrség is relatíve jó eredményeket ért el. Mármint a többi kategóriához képest: a szervezett vallások például kevésbé élvezik az adófizetők bizalmát, a Legfelsőbb Bíróság még annyira sem, és akkor még nem is beszéltünk az utolsó helyen álló Kongresszusról (az USA törvényhozó testületéről): ez még az újságokhoz és a nem éppen bizalomra méltónak tekintett "big business"-hez képest is rosszul szerepel. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.gallup.com/poll/1597/confidence-institutions.aspx

bizalom-intezmenyek-usa.png

A legdrágább brandek 2016-ban

brand.pngJelenleg (akárcsak egy évvel ezelőtt) az Apple áll az első helyen; a Google pedig (beelőzve a Microsoftot) a második. Az autóipar csak a negyedik helyre fért be (Porsche - amúgy több, mint 70-et (!) ugorva előre), A Coca-Cola az ötödik; és az első tízbe éppen belefért a McDonald's is. Amúgy a tavalyihoz képest az IBM az ötödikről a nyolcadik helyre esett vissza, a McDonald's pedig 2015-ben még a hatodik volt. Részletekért és a 2015-ös meg az idei rangsor összehasonlításához kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/qrcffp/the-world-s-most-valuable-brands

brand-ek-2016.jpg

Inváziók Nagy-Britannia és Írország ellen

great-britain-flag-icon.pngBár az utóbbi idők történeti tapasztalatai alapján úgy szoktuk érezni, hogy Nagy-Britannia és Írország - háborúk esetén - nagyon is izolálva volt Európától, és ennek megfelelően nagyon is védett volt az invázióktól, ez az eredetileg 1914 karácsonyán a német Illustrirte Zeitung-ban megjelent térkép azt sugallja, hogy nem (és nyilván azt is,hogy az aktuálisan folyó világháborúban is meg lehet támadni). Ami két szempontból is tanulságos.Egyfelől, hogy valóban nem vagyunk a tudatában annak, hogy hányszor került sor a szigetország elleni támadásra. Másfelől, hogy a történeti tapasztalatok csak nagyon nagy óvatossággal általánosíthatóak, és attól, hogy korábban (akár több-kevesebb rendszerességgel) bekövetkezett valami, a jövőben nem biztos, hogy így lesz. De az is lehet, hogy mégis. Mivel máskülönben a nagy felbontású kép nem biztos, hogy rendesen megjelenik, ezért nagyításért kattintson a jobb egérgombbal a képre, és válassza a "kép megjelenítését".

http://longstreet.typepad.com/thesciencebookstore/2016/07/infographic-on-the-invasions-of-great-britain.html

invatziok-gb.jpg

A világ védelmi szövetségei

soldier_icon.jpgMéghozzá kimondottan látványosan. Az USA a II. Világháború befejeződése óta például 64 országgal kötött megállapodást (ez a Föld lakosságának kb. a negyedét jelenti). Az alábbi, interaktív térképen országra lebontva is lekérdezhető, hogy ki és kivel (nekünk pl. van egy csatlakozási pontunk az USA mellett Kanadához is), a diagrammos forma pedig talán még könnyebben áttekinthetővé teszi a dolgokat addig bezárólag, hogy Kínának jelenleg kizárólag Észak-Koreával van ilyen megállapodása. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://metrocosm.com/tangled-web-alliances/

defense-pacts_pg.JPGdefense-pact-venn.JPG

A legnépszerűbb utcanevek Európában

street-icon.pngÉs persze Magyarországon is. Angliában (nem Nagy-Britanniában, csak Angliában) például a HIgh Street, A Sation Road és a Main Street a legkedveltebbek/leggyakoribbak, míg Franciaországban a Rue de l'Église; Place de l'Église (Église = templom) és a Grande Rue. Olaszországban a Via Roma, Garibaldi, illetve Marconi - nálunk pedig a Petőfi Sándor, a Kossuth Lajos és a Rákóczi utca (miként ez vidéki településeken valószínűleg jól megfigyelhető). Egyéb részletek az alábbi linken - például a legnépszerűbb utcanevek fordításaival, ami egyes országok esetén komoly segítség. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://jakubmarian.com/most-common-street-names-by-country-in-europe/

utcanevek.jpg

A Megbízhatatlan Nagy Testvér születése

big-brother-eye.pngKérdés: mi lenne, ha a Facebook-on szereplő adatainkat összekapcsolnánk a Google Street View-val? Válasz: két szempontból is érdekes végeredmény. Egyfelől, ha korábban elmentünk egy, a Facebook-on keresztül (is) meghirdetett rendezvényre, akkor most elég egy kattintás, hogy akár ismét a vendéglátóipari hely belsejében találjuk magunkat. Másfelől - és innentől kezdve válik igazán elgondolkoztatóvá a történet - ha csak terveztük, hogy csatlakozunk, de végül valami más dolgunk akadt, most ez mégis úgy jelenik meg, mintha ott lettünk volna.Ráadásul meghökkentően hiányos is az egész, mert ugye azért vannak fontos dolgok, amiket nem a Facebook-on keresztül intézünk. Vagyis Nagy Testvérnek éppen Nagy Testvér, de eléggé megbízhatatlan, és ez talán nem rosszabb, mintha "mindent" tudna, de mindenképpen teljesen félrevezető. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.remembereverything.com/en/

 facebook-emlekszik.JPG

2025: amikor Novoszibirszk lesz a világgazdaság gravitációs középpontja

world-economy.pngAmi persze nem jelenti azt, hogy az orosz-kazah határ környékére fog esni a világgazdaság középpontja is (még akkor sem, ha Novoszibirszknek azért 1,5 millió lakosa és 200 gyára van). A "világgazdaság gravitációs középpontja" ugyanis éppen az, mint amit a neve sugall: ha gazdasági fejlődésüknek megfelelően a különböző országokat nagy tömegű testeknek képzeljük el, akkor ez kirajzolja, hogy hová esik a centrum (egy hasonlattal élve: a Föld - Hold gravitációs középpont a Föld és a Hold közé esik). Vagyis önmagában az, hogy Novoszibirszk, nem különösebben izgalmas- az viszont már inkább, hogy ez az előrejelzés az IMF azon várakozásain alapul, melyek szerint a következő években a legnagyobb növekedést nem az európai/nyugati országok fogják produkálni, hanem olyanok, mint Mianmar, Elefántcsontpart, Szenegál, vagy éppen - hogy egy kevésbé meglepő nevet is említsünk - India. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/novosibirsk-the-economic-centre-of-the-world

novosibirsk.jpg

Interaktív olajvilág

oil-icon.pngAz alábbi, interaktív alkalmazás gyorsan - és látványosan - mutatja meg, hogy évről évre miként változik a világ olajpiaca, és a kik a legnagyobb exportőrök, illetve importőrök. Ami az előbbit illeti, talán nem mindenki számára köztudott, hogy jelenleg nem (jelenleg sem) az arab világ, hanem Oroszország; ami pedig a legnagyobb kőolajvásárlókat, nekem például újdonságot jelentett, hogy Dél-Korea az ötödik legnagyobb. Mint ahogy azt is érdekes látni, hogy az öt legnagyobb importőrből immár négy ázsiai. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.gsmlondon.ac.uk/global-oil-map/

oil-importers.JPG

Földrengések Olaszországban 1900 óta

earthquakes-icon.pngA 20. század eleje óta nem kevesebb, mint 125 jelentős földrengés volt Olaszországban; ebből a legerősebbre 1905-ben, Kalábriában került sor (7,2-es erősség; az áldozatok száma valahol 600 és 2500 között lehetett). A mostani, augusztus 24-i, 6,2-es erősségű és mint ilyen, a nyolcadik legerősebb volt - viszont a probléma természetesen nem csak az, hogy nagyok voltak a rengések, illetve, hogy lakott térségeket sújtottak. És még csak közvetlenül nem is az, hogy miként az alábbi térképből is látszik, Olaszországban - sajnálatos módon - azért elő szokott fordulni ilyesmi. Hanem az, hogy miként a témával foglalkozó szakirodalom mondja, az embereket nem a földrengések, hanem a leomló házak ölik meg. És ez viszont olyan, ami ellen lehetne tenni, Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.dw.com/en/3-things-you-need-to-know-about-italy-the-norcia-earthquake-and-airbag-housing/a-19503035

foldrenges-olaszorszag.png

http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/eventpage/us10006g7d#executive

foldrenges-olasz-2016s.JPG

És még ezt nevezik világháló korának?

www.pngNagyjából annyira indokolt "a világháló koráról" beszélni, mintha azt mondanánk, hogy az emberiség lényegében férfiakból (vagy nőkből) áll. Ugyanis a becsült 2016-ös adatok szerint míg Európában minden ötből négy embernek van internet hozzáférése, az arányok másutt korántsem ilyen jók. Észak- és Dél-Amerikában együttesen csak 65 százalék; Ázsiában pedig 10-ból 6 ember nincs fent a világhálón. Hogy Afrikát a maga alig 25 százalékos internet penetrációjával már ne is említsük. Összességében pedig jelenleg az emberiség kevesebb, mint fele fér hozzá a World Wide Webhez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/3512/internet-adoption-in-2015/

 internet_adoption_in_2015_n.jpg

Majdnem mindenki ezen a félgömbön él

globe-icon.pngEgészen pontosan: az emberiség 93 százaléka, ha megfelelően elforgatjuk a földgömböt. Egyébként az is elmondható, hogy 88 százalék jut a nyugati féltekére; illetve 82 százalék a keletire. Ami, akárhogy is nézzük, azt jelenti, hogy a Föld egyik (leginkább vízzel borított) fele leginkább üres. Szóval nem feltétlenül kell a Marsig mennünk, ha kolonizálni akarunk - feltéve persze, hogy nem tesszük közben tönkre. Nagyításért kattintson az alábbi linkre.

 http://www.radicalcartography.net/index.html?human-hemisphere

human-hemisphere.jpg

human-population-2000.JPG

 

Felmelegedés: inkább a tehén, mint a kocsi

cow-head-icon.pngVagy, hogy pontosabban fogalmazzunk: inkább a háziállatok, mint a közlekedés. Jelenleg az üvegházhatás-gázok kibocsátásában az elektromos áram és a hő előállítása áll az első helyen (30 százalékkal), rögtön a másodikon viszont a háziállatok: az antropogén eredetű üvgházhatás-gázok15,5 százalékáért felelősek, míg a közlekedés "csak" 15 százalékért. Amúgy a háziállat-eredetű üvegházhatás-gázok közel kétharmadát a tehenek állítják elő (egy tehén ebből a szempontból károsabb, mint egy Ferrari), és mindebben az  legelgondolkoztatóbb, hogy a modern civilizáció milyen nagy mértékben a környezetszennyezésre épül - vagyis nem lesz éppen könnyű változtatni rajta. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://knoema.com/infographics/maodxhb/global-greenhouse-gas-emissions-from-livestock

global_greenhouse_gas_emissions_from_livestock.png

A nyári szünet hossza Európában

school-icon.pngIlletve Európa egyes országaiban. Aki iskolába jár (vagy éppen van iskolás korú gyereke), az nagyon is a tudatában van annak, hogy a nyári szünet hamarosan véget ér. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy Európában hol és mennyi ideig tart a vakáció, és persze az is kiderül belőle, hogy Magyarország inkább a hosszú, mint a rövid nyári szünetek országa. Igaz ugyan, hogy ott van Olaszország is a maga 13 hetével, míg nálunk csak 11 hét jut a diákoknak, a másik véglet viszont Hollandia, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság, ahol a két tanév között a diákok csupán fele annyi ideig szabadok, mint nálunk. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5355/schools-out-for-summer/

vakacio.jpg

süti beállítások módosítása