Röviden: nem nagyon (sőt). A felmérés arra kérdezett rá, hogy az egyes európai országok lakosai mennyire gondolják úgy, hogy a legfontosabb vagy második legfontosabb csoport, amihez tartoznak, az "európai", a válasz pedig az, hogy nálunk például az emberek 0 - 5 százaléka (és ez persze nem csak ránk jellemző). Párizs környéke vagy például Németország egyes részei ebből a szempontból ugyan jobban teljesítenek (akár 10 - 13 százalék), és akad olyan régió is, ahol a lakosságnak akár az egyötöde, de mindent egybevetve az "európaiság" a jelek szerint ma nem számít erős hívó szónak. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.
Hanem jelenleg már a svájci ETH Zürich vezeti a ranglistát, ahol a top 100-ba csak 37 angol vagy amerikai jutott be - bár ez a "csak" azt jelenti, hogy az egyharmadot azért még mindig ők adják. Érdekes módon az angol és amerikai felsőoktatási intézmények minden egyéb területen jobban teljesítenek ennél. Mint ahogy az is érdekes, hogy a svájciak mellett 23 más ország is ott van a 100-as listán, és míg a franciák a nyolcadik, addig a németek a kilencedik helyet tudták megszerezni (és előttük - Svájc kivételével - csak angolszászok vannak). Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
Méghozzá interaktív térképen, ahol az egyes "esettanulmányokkal" kapcsolatban lekérdezhetjük pl. a hajók GPS-koordinátáit is. Jelenleg több, mint 1 millió négyzet km tengeralatti területre van beadva bányászati igény, A bányászati mélység kb. 1,5 és 4 km közötti, és aranyat, rezet, mangánt, kobaltot stb. hoznak fel a valahai hidrotermális kürtőkből - eközben persze súlyosan károsítva az óceáni ökoszisztémát is, úgyhogy a Greenpeace meg a Deep Sea Mining Campaign meg is próbál fellépni ez ellen. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Kétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Amikor nem régiben Erdogan felvetette a visszaállítását, akkor ismét előtérbe került a halálbüntetés kérdése. Az EU egyértelműen nem támogatja, ami viszont nem jelenti azt, hogy egyesi országok lakossága szükségképpen egyetért ezzel, és ami azt illeti, Törökországban például szinte mindenki (92 százalék) a halálbüntetés mellett lenne. De Romániában is majdnem ugyanannyian (91 százalék), míg nálunk a szavazók kétharmada. Nyugat-Európában viszont általában inkább ellene vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból sikertelenség. Amióta szeptember 11-re válaszul az USA megtámadta Afganisztánt, mintegy 100 milliárd dollár költöttek különböző külföldi kormányok a béke és biztonság megteremtésére/fenntartására. Az USA-nak pedig eddig mintegy 700 milliárd dollárjába került a dolog, és volt olyan időszak, amikor 130 ezer külföldi katona állomásozott az országban. Az eredmény azonban - sajnos - nem meggyőző: mostanra 1,2 millió afgán menekült el, jelenleg itt a világon a negyedik legalacsonyabb a várható élettartam, és míg 2005-ben a halálozások 0,6, addig 2015-ben a 10 százaléka következett be háborús cselekmények miatt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A különböző területek/nagyságok összehasonlítgatása mindig is népszerű téma volt, mert érzékletessé teszi, hogy mi mekkora. Ezúttal azonban még izgalmasabb a dolog, ugyanis az összehasonlítás azt is megmutatja, hogy mennyire félrevezető lehet az ilyesmi..Az alábbi ábrán az látható, hogy mekkora Texashoz képest (belülről kifelé haladva) a Ceres, a Plútó és a Hold - és első ránézésre, gondolom, kellőképpen meggyőző is. Csak éppen ne feledjük, hogy Texas gyakorlatilag kétdimenziós, míg a törpebolygók megközelítőleg gömb alakúak, tehát az előbbi esetében hozzávetőleg valóban látjuk a felületet (Texas: kb. 700 ezer km, vagyis kb. hét magyarországnyi), a törpe bolygók esetében viszont nem, és a képen szereplő legkisebb törpe bolygó, a Ceres felszíne is durván 2 millió 8 ezer négyzetkilométer. Azaz hozzávetőleg négyszer (!) nagyobb Texasnál. Bónuszként: a Merkúr és az Atlanti-óceán - ábra az 1950-es évekből.
Ez a térkép többek között azért érdekes, mert jól megmutatja, hogy jelenleg az USA milyen erős - mint ahogy megmutatja azt is, hogy Európa némi kiegészítéssel (ld. Kanada) szintén az. Illetve az egyik ázsiai régió is az (leginkább Kínának, illetve Japánnak és Dél-Koreának köszönhetően). Persze lehetségesek lennének más olyan felosztások is, ahol mindegyik színre a világ GDP-jének egynegyede jutna, de valószínűleg ez tükrözi a legjobban kulturális, gazdasági és történeti kapcsolatokat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Miközben a volt keletnémeteknek a háromnegyed, aközben a volt nyugatnémeteknek csupán a fele gondolja úgy, hogy az egyesítés sikeres volt, és a különbségek sok szempontból nagyon is élesek még ma is a két rész között. Ilyen például a menekültekhez való viszony - a nyugati részek sokkal befogadóbbak. Mind a magasabb munkanélküliség, mind az alacsonyabb jövedelem továbbra is inkább a keleti részre jellemző; mint ahogy ismét csak a keleti rész, ahol kisebb a fiatalok aránya; de említhetnénk akár a szélsőjobboldali eszmék népszerűségét is a volt NDK területén vagy éppen azt, hogy a volt keletnémetek inkább sátorban, míg a volt nyugatnémetek inkább lakókocsiban kempingeznek... Miközben a keletnémetek inkább beoltatják magukat influenza ellen. További részletekért kattintson az alábbi linkre.
A jelenlegi tendenciák szerint évről évre mind idősebbek lesznek a Nobel-díjasok - az egyetlen Béke-Nobel kivételével. Közgazdasági Nobel-emlékdíjat például soha egyetlen, 50 évesnél fiatalabb sem kapott, és van egy olyan kitüntetett is, aki 90 éves korában nyerte el a díjat (Leonid Hurwicz). A 112 irodalmi Nobel közül mindössze 9 került 50 évesnél fiatalabbhoz. 2000 óta a fizika, kémia és orvostudomány díjazottjainak 8 százaléka volt 50 év alatti, míg száz évvel korábban 36 százalék - amiben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy ma sokkal tovább tanulnak az emberek a kutatás megkezdése előtt. Illetve az is, hogy ma az elméleti helyett a kísérleti eredmények díjazottjai dominálnak, és a Nobel-bizottság kivárja, hogy az eredményeik valóban forradalmasítják-e az adott területet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem pontosan ott, mint ahol valószínűleg gondolnánk. A listát ugyanis Izrael vezeti 28,5 százalékkal, és csak utána következik Törökország egészen kicsit lemaradva (28,4 százalék) és Mexikó (25,8 százalék). A felmérés készítői annak megállapításához, hogy a gyerek jól vagy rosszul él-e, azt nézték, hogy ki nő fel olyan családban, amely kevesebbet keres a populáció átlagjövedelmének felénél. A listát amúgy - nem különösebben meglepő módon - Nagy-Britannia, Németország és Dánia zárja. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ha egy Mercator-vetülettel készült térképre nézünk, akkor az nem helyesen mutatja a különböző földrajzi alakzatok egymáshoz viszonyított nagyságát. Az alábbi ábrákból viszont kiderül, hogy míg Oroszország területi kiterjedését tekintve majdnem kétszer nagyobb az USA-nál, míg Afrika majdnem kétszer nagyobb Oroszországnál (és mindenki döntse el maga, hogy Oroszország nagy vagy Afrika kicsi). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság területe. Az alábbi linken további érdekességek is találhatóak. Nagyításért kattintson a képekre.
A nők és a férfiak jövőre vonatkozó elvárásai nem pontosan egyformák ugyan, de abban mindenki egyetért, hogy a legvágyottabb "feature" egy olyan akku, ami lassabban merül le. Ez egyébként valamiért a férfiaknak, míg a második, harmadik és negyedik helyen álló jobban látható képernyő, vízállóság és jobb kamera a nők számára lenne fontosabb (5-5 százalékkal). A férfiak közül pedig egy százalékkal többen (=6 százalék) szeretné, ha a gyártók a "hand free" technológiákra jobban rámennének. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Manfred Weber német politikus azt vetette fel nem régiben, hogy "mi lenne, ha minden 18 éves egy ingyen Inter-Rail jegyet kapna a születésnapjára, hogy megtapasztalhassa Európát?" Az elképzelés mögött az áll, hogy ekkor a fiatalok jobban rájönnének/érzéklenék, hogy az EU nem is olyan rossz hely (sőt), és ez erősítené az európaiságot. Az alábbi térképek azt mutatják meg, hogy egy ilyen ingyen jegy birtokában a különböző európai fővárosokból indulva meddig juthatnánk 22 óra alatt - és eközben jól észrevehető, hogy egyes országok jóval kevésbé elérhetőek vasúton, mint mások, és ez azt eredményezi, hogy azok a fiatalok, akik a mostani, pénzért vehető Inter-Rail jegyekkel utaznak, sokszor inkább Nyugat-Európán belül maradnak (esetünkben Nyugat-Európához értve Budapestet is). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
De 466 még jobb lenne - amiben persze már a járulékos célpontok atombomba-igénye is benne van. Vagy legalábbis két héttel Nagaszaki után az amerikai légierő arra a következtetésre jutott, hogy egy megelőző atomcsapáshoz a Szovjetunió ellen ennyi atombombára lenne szükség, és szép akkurátusan azt is berajzolták a térképre, hogy melyik lenne a 15 elsődleges (Moszkva, Baku, Novoszibirszk stb.) és melyik az összesen 66 célpont. Eközben nem a populációs nagyság vagy a kulturális fontosság számított, hanem - értelemszerűen - az, hogy mekkora az adott hely háborús gyáripari kapacitása. Persze Mandzsúria atombombázása is felmerült, és további 10 atombombát szántak volna esetleges "nyugat-európai" célokra, és ismét csak 10-et "a hadszíntér stratégiai izolációjára" (pl. Szuezi-csatorna, Dardanellák). Meg néhány egyéb helyre is "kellhettek volna". A valóságban az amerikaiaknak 1948-ra volt csak 100 és 1951-re 400 atombombájuk, és persze élesen meg kell különböztetnünk egy ilyen "hány atombomba kellene ahhoz..." típusú kérdést az atombombák valódi bevetésétől - de az akkor is eléggé elgondolkoztató történet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mint kiderült, a Yahoo!-tól 500 millió felhasználó adatait/hozzáférhetőségét szerezték meg a hackerek. Ami egyfelől negatív rekord; másfelől azért vannak eszközeink a védekezésre (a lehetőség szerint gondosan megválasztott jelszón túl is, ami azt jelenti, hogy ne használjuk különböző site-okhoz ugyanazt). Például a 
Vagyis: mennyit kapna az adott ország minden egyes szegénységben élő állampolgára, ha az ottani leggazdagabb ember teljes vagyonát egyenletesen szétosztanánk? A legjobban a norvégok járnának: John Fredriksen vagyonából (olaj és hajózás) mindegyiküknek több, mint 45 ezer dollár jutna (kb. 12 millió forint); de a ciprusiak és tajvaniak sem panaszkodhatnának. Bill Gates vagyonának elosztogatásával viszont az egyes amerikaiak csupán valamivel több mint ezer dollárt kapnának, míg a leggazdagabb indiai, Mukesh D. Ambani 22 milliárd dolláros vagyona alig valamivel több, mint 20 dollár pluszt jelentene honfitársainak. Nálunk pedig Csányi 200 milliárd forintos vagyonából minden szegénynek hozzávetőleg120 - 130 ezer forint jutna. Ezzel kb. Dél-Afrikával tartozunk egy kategóriába. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Kína 2005 és 2013 közötti külföldi beruházásai azt eredményezték, hogy immár nem az USA vagy Európa a vezető pénzügyi hatalom számos fejlődő országban. És persze jelen van a fejlett országokban is: Magyarországon például a külföldi befektetések 6 százaléka volt kínai eredetű, míg az USA-ban 3 (Ausztráliában pedig 16). De ott van a skála másik végén például Észak-Korea (93), Afganisztán (79) és Zimbabwe is (82 százalék). A térképen látható jelek nem abszolút értéket (pl. millió v milliárd dollár) jelölnek, hanem azt, hogy Kína mekkora részét teszi ki az adott országban a külföldi befektetéseknek. Az egyes adatok interaktív módon lekérdezhetőek a térképről - részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis: akik a három éves egyetemi alapképzés után (BSC/BA) még valami mást is elvégeztek - ez természetesen csak a bolognai folyamat óta értelmezhető kérdés.És ismét csak természetesen: miközben az egyes országokon belül is jelentősek a különbségek, vannak, akik meglehetősen jól állnak: például London, Oxfordshire, Helsinki, Zürich és Oslo környékén akár az emberek több, mint fele végzett egyetemi alapképzés után még valamit, míg például Olasz- és Törökország egyes részei kimondottan rosszul teljesítenek. Ebből a szempontból sajnos Magyarország sem tartozik az élmezőnybe. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
2016. Szeptember 18-án Putyin a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, és ez a győzelem olyannyira előre látható volt, hogy a szavazók több mint fele el sem ment. Többek között, mert úgy gondolták, hogy a választási eredmények nem tiszták. Miként egy statisztikai vizsgálat is ezt látszik alátámasztani: eszerint ha valaki manipulálja az eredményeket, ez kimutatható, mivel az emberek a statisztikaitól eltérő módon vonzódnak a kerek (öttel vagy tízzel osztható) számokhoz. Az alábbi grafikon ezt mutatja meg.