Persze, az angol számít majdnem mindenütt a legfontosabb idegen nyelvnek (csak Luxemburgban, Angliában és Írországban a francia). Az viszont sokkal többet elárul az egyes országok kapcsolatairól, hogy Litvániában például az orosz, Magyarországon a német, Franciaországban a spanyol az a nyelv, amelyet az emberek a második leghasznosabbnak tartanak. Az pedig különösen érdekes, hogy mennyire..
A kép forrása: http://www.statista.com/chart/3580/europes-second-most-useful-foreign-languages/
Mármint úgy, mindent egybevetve 1901 és 2013 között, amikor az alábbi összeállítás készült. A válasz pedig az, hogy nem, nem Észak-Amerika. Az USA és Kanada együttesen is „csak” 371 Nobelt söpört be, míg a nyugat-európaiak 471-et. Másfelől viszont ha úgy nézzük, akkor az európaiak és észak-amerikaiak „koalíciójához” képest az összes többi terület teljesítménye elhanyagolható. Ismét másként fogalmazva: eddig valamivel több, mint 70 ország állampolgárai tarthatták meg a beszédüket Stockholmban – csak éppen több mint a felük vagy vagy az USA-ból, vagy Nagy-Britanniából, vagy Németországból érkezett. További részletekért kattintson az alábbi linkre.
https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2013/10/15/the-amazing-history-of-the-nobel-prize-told-in-maps-and-charts/
Az EU-n belül természetesen Német- és Franciaországban vannak a legtöbben - azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy míg az európai országok közül Oroszország vezet a létszámot illetően (14 millió), addig százalékosan Ciprus után (több, mint 25 százalék) Bulgária áll a második helyen (majdnem 14 százalékkal). Az előrejelzések szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra Európa lakosságának 8 százalékát fogják adni. Magyarországon viszont jelenleg - miként már szó volt róla - a populáció kevesebb, mint 0,1 százaléka iszlám hitű. Összehasonlításként a második térképen megnézhető az is, hogy hol/melyik régióban vagy földrészen hányan vannak (Európában kb. 43,5 millióan). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/01/15/5-facts-about-the-muslim-population-in-europe/
Európán belül természetesen nem csak nálunk volt, van, vagy lesz kerítés a menekültek megállítására (miként az első térképen is látszik). És ismét csak természetesen ezek mellett is jó néhány van a világon: az embernek feltehetően az USA - Mexikó határszakasz jut először az eszébe; azt viszont talán kevésbé tudjuk, hogy Marokkó például több, mint 2700 km hosszú kerítést húzott fel az ún. Polisario gerillák ellen. És persze ott van az indiai kerítés a terroristák, csempészek stb. kívül tartására 3300 km hosszan - és így tovább (ld. a második térképet). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Kerítések Európában:
Kerítések világszerte:
Ezek a térképek azt mutatják meg, hogy a Föld melyik részén melyik autómárkára keresnek rá a legtöbbször az emberek. A Toyota pl. egyaránt népszerű az USA-ban és Kínában, míg az európai ízlés néhány más mellett talán a BMW felé látszik hajlani (miként Magyarországon is). De mint ahogy nálunk sem BMW-ből fut a legtöbb az utakon, általában véve is hiba lenne túlságosan messzire menő következtetéseket levonni abból, hogy melyik nagy autómárka áll a keresések első helyén. További térképekért kattintson az alábbi linkre; nagyításhoz kattintson az alábbi képekre.
A nagyvilágban...
...és Európában
A Missing MIgrants Project azt próbálja nyilvántartani, hogy a menekültek közül hányan halnak meg/tűnnek el. Durva közelítéssel: az útnak indulók valamivel kevesebb, mint 1 százaléka soha nem éri el a célját: idén eddig 255 152-ből 2365-en haltak meg (tavaly egész évben 1779), és a legtöbb áldozatot az ún. Central Med route (mint tengeri út) szedi. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
http://missingmigrants.iom.int/mediterranean-update-20-august-2015
kapcsolódó blogbejegyzéssek:
Az valószínűleg senkit nem lep meg, hogy az abszolút összeget tekintve az USA a listavezető - viszont mivel a GDP-jének "mindössze" a 3,5 százalékát fordítja katonai célokra, ezért csupán a negyedik ezen a listán. Az első helyet Szaúdi-Arábia szerezte meg GDP-jének több, mint 10 százalékát fegyverekre és katonákra fordítva, míg a második helyen Izrael, a harmadikon Oroszország található.Az EU-s országok közül a legelőkelőbb helyen Franciaország van: 6.lett valamivel India mögött és valamivel Törökország előtt, míg Kína a kilencedik.Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.statista.com/chart/3591/the-biggest-military-budgets-as-a-percentage-of-gdp/
Vagyis olyan területek, melyek Európán kívül találhatóak ugyan, de afféle geopolitikai zárványként az egyik vagy a másik EU-s tagország fennhatósága alá tartoznak. Meglepő módon van belőlük szép számmal: az embernek talán eszébe jut a Falkland-szigetek, amelyek a britekhez tartoznak, és amelyekre az argentinok mindmáig jogot formálnak (bár az talán már kevésbé rémlik, hogy milyen messze van), de más valószínűleg nem nagyon. Pedig a Föld legkülönbözőbb pontjain találunk francia, holland, portugál, spanyol és dán ellenőrzés alá eső részeket is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://dailyinfographics.eu/european-union-overseas-territories/
Az adatok szerint 100 Eu-s, felsőoktatásban tanuló férfira átlagosan 121,6 nő jut. Magyarországon ez az arány 124,7, míg a két szélsőség: Lengyelország, ahol majdnem másfélszer többen vannak a nők (149,1), illetve Görögország, ahol viszont kevesebben vannak a férfiaknál (96,6). Amúgy pedig az Eu-ban ma már többen vannak a felsőfokú diplomát szerző nők; viszont a mérnökök alig valamivel több, mint egynegyedét adják, és más szempontokból is (pl. fizetés) rosszabb helyzetben vannak a férfiaknál. Részletekért kattintson az alábbi képre: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20150305IFG31557/html/Infografika-n%C5%91k-a-fels%C5%91oktat%C3%A1sban-%C3%A9s-a-munkaer%C5%91-piacon
Magyarország Európán belül vezet az egyfőre eső menedékkérők számát tekintve, írja az Economist. 2014-hez képest ugrászerű volt a növekedés. Ausztriában is jelentős, de ennél azért jóval enyhébb a megugrás, és Svédország az, ahol még csökkent is menedékkérők száma (akik a lakossághoz viszonyítva kevesebb, mint harmadannyian vannak, mint nálunk, miközben a svédek ezzel is a második helyen állnak mögöttünk). Ami nem jelenti azt, hogy a bevándorlás kizárólag vagy első sorban európai vagy éppen magyar probléma lenne: korábbi bejegyzés a migrációról: itt.
Részletekért kattintson az alábbi képre: http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/07/daily-chart-3
Azt, hogy mekkorának látszik egy térképen; illetve mekkora a valóságban, nagymértékben befolyásolja, hogy egy gömböt nem lehet (és így a Föld felszínét sem) síkban torzulásmentesen kiteríteni, tehát választanunk kell a szög- és területtartó megoldás között. Mivel pedig a navigációhoz az előbbi fontosabb, például a Mercator-féle vetület is szögtartó – az alábbi, interaktív alkalmazáson viszont a két bal oldali gömböt forgatva „élőben” tudjuk összehasonlítani, mondjuk, Brazíliát és Európát. A végeredmény kimondottan elgondolkozató tud lenni; kattintson az alábbi képre az interaktív felületre való eljutáshoz.
Persze sok olyan térkép van, amely azt mutatja meg, hogy mely területeken/régiókban fogy, és hol növekszik a népesség. Ez azonban egészen meghökkentő részletességgel teszi: Magyarországra ráközelítve például lekérdezhetjük akár még azt is, hogy mi helyzet Dánszentmiklóson (nő) és a mellette lévő Pusztavacson (csökken). Ami pedig Európa összképét illeti, ez mintha nagyjából két régióra oszlana: Németországtól keletre és délre egyre kevesebben élnek (olyan, vegyes képet mutató országokkal együtt is, mint Cseh- vagy Lengyelország), nyugatra pedig inkább többen. A kék értelemszerűen a csökkenést, a narancssárga a növekedést jelenti. Kattintson az alábbi képre az interaktív részletekért.
http://interaktiv.morgenpost.de/europakarte/#5/47.190/18.545/en
