szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Melyik országokból tanulnak a legtöbben külföldön?

2015. október 07. - zoltan galantai phd

graduate.jpgAz abszolút számokat tekintve tulajdonképpen nem meglepő, hogy Kína áll az első helyen, és India a másodikon. De persze egyéb tényezők is szerepet játszhatnak, hiszen míg Kínából majdnem 700, addig Indiából "csupán" kevesebb mint 200 ezren tanulnak külföldön, miközben az előbbiben durván 1,4, míg az utóbbiban ismét csak nagyon durván 1,3 milliárdan élnek. Az USA pedig - bár a világ harmadik legnépesebb országa - nem szerepel a top 10-es listán. Dél-Korea viszont a harmadik helyen áll - és akadnak olyan, értelemszerűen leginkább kis országok is, ahol többen tanulnak külföldön, mint otthon (pl. Andorra, Bermuda vagy Lichtenstein). További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3624/the-countries-with-the-most-students-studying-abroad/

students_studying_abroad_n.jpg

Ha a legnépesebb országok kapnák a legnagyobb területűeket

globe_1.pngAz ötlet kézenfekvő, az eredmény pedig kimondottan szórakoztató: Oroszország helyére Kína kerülne (ezzel egyben európai nagyhatlommá is válva), Ausztrália Pakisztáné lenne Kanadába pedig India költözne át, míg Magyarország helyére Dánia (azt, ha valakinek van türelme hozzá, keresse ki maga a térképen, hogy mi melyik mai országot kapnánk). Az USA viszont a jelek szerint éppen jó ott, ahol most van, mert maradna (akárcsak Jemen, Brazília és Írország is).Részletek: http://yourtubenews.ning.com/forum/topics/weird-map-of-the-world-s-countries-rearranged-by-population

Nagyításért kattintson az alábbi képre:

wordmap-nagysag-populacio.jpg

 

 

Hol fizetik a külföldi diákok a legtöbbet az egyetemért?

student-sil.jpgTermészetesen az USA-ban, de Ausztrália is szinte pontosan ugyanolyan drága (az előbbi közel 25, míg az utóbbi 24 ezer dollár, ami olyan sok, hogy jobb is nem átszámítani forintra). És Anglia sem sokkal olcsóbb, egy maláj egyetem viszont alig a tizedébe kerül egy amerikainak. És egy kínai is kevesebb mint 4 ezer dollár. Általában véve pedig az USA-tól a hongkongi felsőoktatási intézményekig nagyjából egyenletes az árcsökkenés, Hongkong és Indonézia között viszont 9 ezer dollár van. Nagyításért kattintson az alábbi képre. http://www.statista.com/chart/3673/where-foreign-students-face-the-highest-university-fees/

highest_university_fees_n.jpg

Így áramlott a kőolaj a világban - 2014


olajkut.jpgKína a világ legnagyobb kőolaj-importőre (7 mb/d vagyis 7 millió barrel/nap, míg az USA "csak" 5,1 mb/d-t fogyaszt). Amúgy olyan nagy változások nincsenek a korábbi évekhez képest, úgyhogy talán annyit érdemes még kiemelni, hogy ebben az évben a globális energiafogyasztás növekedése szokatlanul alacsony: alig 0,9 százalék volt az utóbbi évtized átlagos 2 százalék körüli növekedéséhez képest. És Kína is kisebb energiafogyasztás-növekedést produkált a szokásosnál (ami persze még mindig elég az első helyhez az energiafogyasztói listán). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.bp.com/en/global/corporate/about-bp/energy-economics/statistical-review-of-world-energy/review-by-energy-type/oil/oil-trade-movements.html

http://www.bp.com/en/global/corporate/about-bp/energy-economics/statistical-review-of-world-energy/2014-in-review.html
oil-major-trade-movements-bp-2015.jpg

 

Kínai segélyek a pacifikus térségbe

kina.jpgMéghozzá nem is elhanyagolható mennyiségben. Bár sem a kínai kormány, sem a "címzettek" nem szívesen hoznak nyilvánosságra részleteket, a Lowry Institute alábbi, interaktív térképnek köszönhetően tudható, hogy a Csendes-óceán térségében hová; milyen összegben, illetve milyen célra stb. adtak pénzt. A Foreign Policy cikke szerint pl. kínai támogatást kapott a Nemzeti Egészségügyi Központ építése Szamoán; vízvezetékek a Cook-szigeteken; hálóterem egy Pápua Új-Guineán található egyetem számára - és így tovább. Ez 2006 és 2013 között közel 170 projekt keretében közel 1,5 milliárd milliárd dollárt jelent, és ezzel Kína a térség egyik legnagyobb jótékonykodója lett, bár Ausztrália 7 milliárd dollár körül költött hasonló célokra, de az USA, Japán meg Új-Zéland is megelőzte a listán. Az interaktív térkép használatához kattintson az alábbi képre.

http://www.lowyinstitute.org/chinese-aid-map/

kina-adomanyok.jpg

 

 

 

 

Ahol nincs kivel házasodni

man-woman.jpgEgyes helyeken nincs elég férfi vagy nő, aminek persze az a következménye, hogy az egyik nem képviselőiből jó néhányan nem találnak párt maguknak. Az már legalább a 90-es évek óta tudott, hogy Ázsia bizonyos részein "nőhiány" van, és pl. Kínában több, mint 106, míg Indiában több, mint 107 férfira jut 100 nő, de az alábbi interaktív térképről az is kiderül, hogy Szaúdi-Arábiában az arány több, mint 130 (!) férfi 100 nőhöz képest. Izlandon viszont gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott a nemek aránya, míg az USA-ban valamivel több, mint 98 férfira jut 100 nő. Érdekes módon a szub-szaharai Afrika dél felé eső részére az jellemző, hogy a nők vannak egy kicsivel többen, míg az északi részeken a férfiak. Részletekeért kattintson az alábbi interaktív térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/08/19/see-where-women-outnumber-men-around-the-world-and-why/

owmen-men-arany.jpg

 

A világ (majdnem) összes atomtöltete egy képen

nuclear-head.jpgMéghozzá egy eléggé megrázó képen, ha jobban belegondolunk, hogy ez mit jelent - arról már nem is beszélve, hogy lehetetlen pontosan tudni, hogy valójában mennyi van belőlük. Az élen mindenesetre az USA áll 2468 robbanófejjel (az interkontinentális, a levegőből, a tengeralattjáróról stb. indíthatóakat is beleszámítva és nem téve különbséget az egyes töltetek ereje között); Oroszországnak 2430 van; és persze vannak olyan "kis atomnagyhatalmak" is mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína... És Észak-Korea birtokában is van néhány (bár ezeket nem találtam a képen - minden bizonnyal azért, mert nem lehet róluk pontos vagy akár csak hozzávetőleges adatokat tudni). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://dailyinfographics.eu/every-nuclear-weapon-in-the-world/

nuclear-all.jpg 

 kapcsolódó blogbejegyzés: atomergia-nagyhatalmak

Atomenergia-nagyhatalmak

atom.jpgJelenleg a világ elektromos energiájának egytizede atomreaktorokból származik, és miközben olyan atomenergia-termelők, mint Német- és Franciaország, egyre inkább visszavesznek a programból, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint az atomenergiának fontos szerepe van/lehet a károsanyag kibocsájtás csökkentésében. Amúgy pedig az atomenergiát tekintve az első helyen az USA; a második helyen Kína (amely tervezett, összesen 49 reaktorából 28 még nem készült el); a harmadikon Japán áll, míg Francia- a negyedik és Oroszország az ötödik. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.popsci.com/article/science/shift-nuclear-powers-infographic

atomenergia.jpg

Nem GDP, hanem GFP: globális tűzerő 2014-ben

tank-2.jpgJelenleg (nem különösebben meglepő módon) az USA a legnagyobb katonai hatalom, viszont a második helyen Oroszország áll, és Kína csak a harmadik. Az első tízben ott van többek között India, Dél-Korea és Törökország is. Ami a védelmi kiadásokat illeti, itt is az Amerikai Egyesült államok vezet, és Kína a második; a rendelkezésre álló katonák számát tekintve az az USA a harmadik Kína és India mögött, a levegőben viszont a legerősebbnek számít. De Vízen nem: itt Észak-Korea az első. Az interaktív lista természetesen az egyes országokra lebontva is lekérdezhető. További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://knoema.com/wxzygqd/global-firepower-world-military-strength-rankings-2015

katonai-ero2014.jpg

 

süti beállítások módosítása