Valószínűleg a legtöbben nem gondolnánk, hogy a világ harmadik, legaktívabban marihuánát fogyasztó országa Új-Zéland: éppen csal le van maradva az USA mögött (14,6, illetve 14,8 százalék rendszeres marihuána-fogyasztó), míg a listavezető: Izland (18,3 százalék felnőtt kannabiszfogyasztó). Az opiátok esetén persze más a rangsor; és az alábbi interaktív térképen nem csak azt tudjuk lekérdezni, hogy hol melyik kábítószer a legnépszerűbb, hanem azt is, hogy hányan halnak meg túladagolás miatt (nálunk a hivatalos adatok szerint 9,5 ilyen halál esik 1 millió lakosra, míg Ausztriában több mint 35; az USA-ban 200 (!) körül van – és Romániában kevesebb mint 3). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.recoverybrands.com/drug-treatment-trends/
Az antibakteriális gyógyszerek akár 20 évvel növelték meg a várható élettartamot – viszont az antibiotikum rezisztencia (amikor a kórokozó ellenáll a gyógyszernek) meglehetősen komoly gondot jelent. Az Escherichia coli például (E. coli) nagyjából mindenütt ott van (de választhatunk az alábbi interaktív ábrán más kórokozókat is), és egyes válfajai többek között hasmenést, húgy- és légúti megbetegedéseket meg tüdőgyulladást okoznak, miközben sok esetben egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra. Ugyanis lényegében az történik, hogy az adott gyógyszer nem pusztítja el az összes, csak a nagyon-nagyon túlnyomó részüket, és így kitenyésztődnek az ellenálló verziók – és csak ők szaporodnak tovább. Az egyes európai országokban persze nem pontosan egyforma a helyzet. Részletekért kattinson az alábbi interaktív képre.
Méghozzá nem csak Magyarországon, de úgy általában is. Ebben a nemzetközi rangsorban mi a férfiak és nők között nagyobb (bár korántsem legnagyobb) különbségeket mutató országok közé tartozunk. A "rekordot" jelenleg Malajzia tartja (10-es skálán, akármit is jelentsen ez, majdnem 9,5 a különbség); míg az eltérő nemek különbsége Spanyolországban a legkisebb. És hogy mi a magyarázat? Például az, hogy a felmérések szerint a nők több és rugalmasabb tanulási módszert alkalmaznak (különösen gyerek/fiatal korukban), mint a férfiak.És persze az is több, mint elgondolkoztató, hogy általában minél kisebb a nemi alapú megkülönböztetés egy országban, annál közelebb esnek egymáshoz a férfiak és nők eredményei. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi interaktív ábra az 1947 és 2014 közötti nemzetközi kereskedelmi szerződéseket mutatja be kimondottan jól áttekinthetően (ki, kivel, mit és mikor), és eközben nem csak az egyes országokat és egyes éveket tudjuk lekérdezni, de az interaktív ábrához tartozó összefoglalóból azt is megtudhatjuk, hogy az 1960-as és '70-es évek a "blokkszerződések kora" volt, amikor a későbbi EU gazdaságilag mintegy összezárt a Szovjetunióval szemben; meg azt is, hogy miként jelennek meg az új, regionális blokkok; illetve hogyan alakulnak a kereskedelmi kapcsolatok a "fejlődő" és a "fejlett" országok között. És természetesen azt is megnézhetjük, hogy Magyarország milyen szerződés kötött például Ecuadorral vagy Ciprussal. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A képlet egyszerű: alacsonyabb GDP = több közúti haláleset, de persze néhány egyéb tényezőnek is van szerepe. Magyarország ebből a szempontból (is) a középkategóriába tartozik: nálunk 2013-ban 100 ezer emberből mintegy 7,5 ember halt meg, míg a listavezető Líbiában tízszer ennyien. A második legrosszabb helyzetben Thaiföld van: itt arányait tekintve kb. fele annyian veszítették az életüket a közutakon 2013-ban, mint Líbiában. A legbizotnságosabbak között pedig ott találjuk például az Egyesült Királyságot meg Svédországot - és persze azokat a szigetországokat is, ahol nem nagyon van autós közlekedés. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
Ha lehetőségünk van eldönteni, hogy hol szeretnénk élni, az alábbi interaktív oldal kapóra jöhet, ugyanis néhány feltétel megadása után (pl. legyen alacsony az erőszak aránya; az emberek keressenek jól; legyen alacsony a munkanélküliség-ráta) azonnal megmutatja, hogy melyek lehetnek a potenciális célországok. Meg azt is, hogy Magyarország mennyire felel meg a megadott elvárásoknak. De külön is lekérdezhetjük a kritériumoknak megfelelő top 10-et. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez kellőképpen népszerű téma ahhoz, hogy többféle verzióban találkozhassunk vele az interneten, de ez például kimondottan szórakoztató. Kiválaszthatjuk, hogy a bor-, a sör- vagy a töményfogyasztás eloszlását akarjuk-e látni; netalán azt, hogy az adott országnak melyik a kedvence; és persze a kurzort a megfelelő hely fölé víve az egy főre és hétre lebontott adatokat is megkapjuk Mi egyébként a fogyasztásunk alapján inkább sörivóként vagyunk elkönyvelve. Részletekért kattintson az alábbi képre.
... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ha fontos a környezet megóvása (márpedig az), akkor ugye a fák is fontosak, és miközben a legutóbbi számítások szerint 422 darab jut minden emberre, aközben a Földön ma kb. fele annyi annyi van, mint a civilizáció kezdetén (ami még rosszabbul hangzik, ha elkezdjük kiszámolni, hogy amikor még csupán néhány száz millióan voltunk, akkor milyen volt az ember/fa arány). Magyarország felszínének az ötödét borítja erdő a 2013-as adatok szerint, de a fafogyási listán szerencsére csak a 81. helyen állunk. Az első Oroszország; a második Brazília; majd pedig Kanada és az USA következik. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A legtöbb embert - a lakossághoz viszonyítva - az Indiai-óceánon található Seychelle-szigeteken tartják fogva: az alig 90 ezer lakos mellett 100 ezerre számítva közel 800 ül börtönben. A második helyen az USA áll - ez átszámolva több mint 2 millió embert jelent, és ezen a listán (a bebörtönzöttek abszolút száma) az első helyet foglalja el, míg Kína a második (több mint 1,6 millióval). Ami viszont, tekintve, hogy mennyivel többen élnek itt, mint az USA-ban, azt jelenti, hogy a százalékos mezőnyben csak a 126-dik (Magyarország amúgy a 80-dik). Leghátul pedig (ismét csak a 100 ezer lakoshoz viszonyított listán) olyanok találhatóak, mint a Feröer-szigetek, a Közép-Afrikai Köztársaság és San Marino. A kép természetesen nagyon árnyalt, de talán ennyiből is kiderül, hogy nincs feltétlenül közvetlen összefüggés a bebörtönzöttek száma és aközött, hogy mennyire demokratikus (vagy sem) egy adott ország. Részletekért kattintson az alábbi képre (ahol különböző szempontok szerint lekérdezni az adatokat).
Méghozzá azért nem, mert egy tavalyi vizsgálat szerint az EU-ban egyre inkább az a jellemző, hogy a 18 - 29 éves fiatalok nem hagyják el a szülői házat. Nálunk az adatok szerint az adott korosztály háromnegyede (!) él így, de vannak olyan országok is, ahol több mint a négyötödük -- ez az utóbbi években egyre erősödő tendencia, és minden bizonnyal számos tényező játszik benne szerepet a tanulástól a jövedelmi viszonyoktól kezdve. Részletekért és az az interaktív térképért kattintson az alábbi képekre.
Összességében ha valaki az EU-ban parlamenti tag, akkor ezt 71%-os valószínűséggel férfiként teszi. Amúgy Svédországban a legjobb az arány: ott ötből valamivel több mint ketten nők a parlamentben, és innentől nagyjából egyenletesen megy lefelé. Az EU-s átlag 30 % körül van - mi pedig a lista legvégén vagyunk - miként az alábbi ábrán is látható - nagyításért kattintson rá.
Az utóbbi időben általában (Botswana, Belorusszia, Paraguay és néhány más kivételtől eltekintve) a világon mindenütt nőtt az emberek várható élettartama - ez azonban nem jelenti azt, hogy az utolsó éveiket egészségesen élnék le. Sőt. Az alábbi interaktív ábra azt mutatja meg, hogy mekkora különbség van az egyes országokban a várható élettartam és az egészségesen töltött évek között. Ez a különbség egyébként a legnagyobb Svájcban (majdnem 13 év) és a legkisebb Pápua Új-Guineában (6 év), míg egy átlagos magyar állampolgár várhatóan 75,8 évig fog élni - és ebből ismét csak átlagosan 66,2 éves koráig lesz egészséges (amivel persze valamivel jobbak vagyunk a világátlagnál). Részletekért kattintson az alábbi képre.
A Gini-index azt méri, hogy mekkora a társadalmi egyenlőtlenség egy országon belül - leginkább a jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőtlenségeit tekintve. A KSH által 2014-ben közzétett ábra azt mutatja, hogy Magyarország ebből a szempontból jobb az EU-s átlagnál, ami 30,5, míg a miénk csak 28 (és persze minél kisebb, annál jobb). Szlovákia, Szlovénia, Csehország viszont jócskán megelőz minket. Az első helyen álló Norvégia pedig 22,7-et mutat, míg az ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő Bulgáriánál 35,4 a Gini-index. Perzsze a Gini-index nem a jólétet méri: egy egyenletesen szegény országban is jó eredményt adna.Az alábbi kép forrása:
Az ötlet kézenfekvő, az eredmény pedig kimondottan szórakoztató: Oroszország helyére Kína kerülne (ezzel egyben európai nagyhatlommá is válva), Ausztrália Pakisztáné lenne Kanadába pedig India költözne át, míg Magyarország helyére Dánia (azt, ha valakinek van türelme hozzá, keresse ki maga a térképen, hogy mi melyik mai országot kapnánk). Az USA viszont a jelek szerint éppen jó ott, ahol most van, mert maradna (akárcsak Jemen, Brazília és Írország is).Részletek: 
A válasz lehet, hogy meglepő: nem darabra, hanem egymillió lakosra számítva nem az USA-ban, hanem Finnországban. A Világbank szerint itt 2012-ben egymiilióból durván 7 500 tudományos kutató dolgozott, míg az USA-ban ismét csak durván 4 ezer. Az EU-s átlag valamivel több, mint 3 100 volt, nálunk, Magyarországon pedig olyan 2 400 körül. A világátlag eközben kb. 1100. A Világbank interaktív grafikonjához az ember kedve szerint adhat hozzá más országokat/régiókat is, hogy megnézze, azok hogyan teljesítenek (és ami azt illeti, mi például 2006 óta egészen komoly fejlődést produkáltunk ezen a téren: akkoriban 1700 körül jártunk). Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
Európán belül természetesen nem csak nálunk volt, van, vagy lesz kerítés a menekültek megállítására (miként az első térképen is látszik). És ismét csak természetesen ezek mellett is jó néhány van a világon: az embernek feltehetően az USA - Mexikó határszakasz jut először az eszébe; azt viszont talán kevésbé tudjuk, hogy Marokkó például több, mint 2700 km hosszú kerítést húzott fel az ún. Polisario gerillák ellen. És persze ott van az indiai kerítés a terroristák, csempészek stb. kívül tartására 3300 km hosszan - és így tovább (ld. a második térképet). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Attól függ, hogy milyen. Aki finn, svéd vagy angol útlevéllel van felszerelve, az nem kevesebb, mint 173 országot kereshet fel különösebb nehézségek nélkül - egy afganisztáni útlevél viszont mindössze 28 országra jó. Egy osztráké pedig 168, míg a miénk 157 országba (amivel megelőztük a többi szomszéd országunkat). A schengeni övezeten belül pedig (ami útlevél szempontjából sajátos képződmény) a dolgok jelenlegi állása szerint szabadon utazhatunk. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Ezek a térképek azt mutatják meg, hogy a Föld melyik részén melyik autómárkára keresnek rá a legtöbbször az emberek. A Toyota pl. egyaránt népszerű az USA-ban és Kínában, míg az európai ízlés néhány más mellett talán a BMW felé látszik hajlani (miként Magyarországon is). De mint ahogy nálunk sem BMW-ből fut a legtöbb az utakon, általában véve is hiba lenne túlságosan messzire menő következtetéseket levonni abból, hogy melyik nagy autómárka áll a keresések első helyén. További térképekért kattintson az alábbi linkre; nagyításhoz kattintson az alábbi képekre.
Persze az ilyen, hosszú távú előrejelzéseket (amely esetünkben 2100-ra vonatkozik) nem szabad túlságosan komolyan venni, mert a számok az idő előrehaladtával egyre jobban szórnak, és a 21. század lezárulásakor különböző tényezőktől függően akár radikálisan kisebb vagy éppen nagyobb is lehet a végeredmény (például a bevándorlás hatására). De mindenképpen elgondolkoztató, hogy az aktuális számítások szerint több, mint egyharmadával leszünk kevesebben. Egyébként a legnagyobb vesztes ezek szerint a Moldovai Köztársaság: a lakossága kevesebb, mint a felét fogja csak kitenni a mostaninak, miközben a Földön több, mint 11 milliárd ember nyüzsög majd.Részletekért kattintson az alábbi képre.