És ennek megfelelően annak a környéknek a zajtérképe is, ahol mi lakunk/élünk vagy dolgozunk. A térkép (amely értelemszerűen a Google Maps-et használja) természetesen nem közvetlen méréseken alapul: ezt az egész világesetében azért eléggé nehéz lenne megcsinálni. Hanem azon, hogy pl. hol milyen forgalmas utak vannak, és azoknak mennyi lehet a zajszennyezése. Vagyis arra biztosan jó, hogy megnézzük, a környékünk mennyire zajos (én a BME környékét választottam), de a túl hangosan zenét hallgató szomszéd meg az utcai randalírozás azért biztos nem látható rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://lukasmartinelli.ch/maps/noise-pollution.html#14/47.4780/19.0589
Vagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A kérdés ez esetben nem az, hogy melyik nyelvet beszélik a legtöbben, hanem az, hogy az adott országban hányféle nyelv van jelen. Illetve: melyek azok a nyelvek, amelyeket (a beszélők számától függetlenül) a legtöbb országban beszélnek, és ha így nézzük, akkor érdekesen alakul a lista: egyáltalán nem biztos például, hogy hallottunk már a domari nyelvről - márpedig ezt nem kevesebb, mint 13 országban használják. És hasonlóképpen: az alábbi, interaktív térképről azt is megtudhatjuk, hogy a legtöbb nyelvet (összesen 839-et) Pápua Új-Guineában beszélik, míg több mint 60 olyan ország van, amelynek nincs olyan nyelve, amely egyedül nála található meg: a Magyarországon nyilvántartott 15 nyelvből mindegyiket beszélik valahol máshol is (az összeállítás kitér a jelnyelvekre is, melyekből szintén jó néhány van). Elgondolkoztató ebből a kevésbé szokványos szempontból is szemügyre venni a nyelveket - részletekért kattintson az alábbi képre.
A tervek szerint több mint száz országnak összesen több mint 33 milliárd dollár értékben jövőre. A listán mi is ott szereplünk 1 millió dollárral ("security and peace"), mindent egybevetve pedig a legtöbbet egészségügyre (majdnem 9,3 milliárd dollár) és a fentebbi, minket is érintő kategóriára (8,3 milliárd dollár) fognak kiadni. De a humanitárius segítség is közel 6 milliárd dollár, míg a demokráciára, emberi jogokra, kormányzásra kb. 2,7 milliárd dollár jut (míg a környezetvédelemre fele ennyi). Természetesen az is nagyon tanulságos, hogy mely országok nem kapnak semmit. Az interaktív térképről 2010-ig visszamenőleg és országonként is le lehet kérdezni az adatokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez 42 ország diplomáciai kapcsolatait mutatja - ezek persze csak a G20 és az OECD országok. De a lényeg mindenképpen az, hogy ha mondjuk Budapest fölé visszük a kurzort, akkor megtudhatjuk, hogy ezen a körül belül például hol van nagykövetségünk; de ugyanígy össze is hasonlíthatjuk az egyes országokat vagy éppen lekérdezhetjük, hogy hol állnak (állunk) a globális rangsorban. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az EFA (European Free Alliance) a különböző szeparatista európai mozgalmakat tömöríti kezdve a baszkokon és befejezve a függetlenségre törekvő szardíniaiakon. Összesen 40 tagja van, és mivel csak a "progresszív" mozgalmakat veszik fel, lehetne jóval több is - mindenesetre érdemes eltűnődni rajta, hogy (még a rendezett) Európában is hányan érzik úgy, hogy nem az adott országhoz szeretnének tartozni. Miként egyébként a térképen is látszik, Magyarországon nincsenek ilyen törekvések. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nagy-Britannia esetleges kiválása felveti a kérdést, hogy az EU mennyire népszerű - mármint az EU-n belül. A válasz pedig természetesen az, hogy Nagy-Britanniában nem nagyon (éppen csak több, mint az ottaniak fele lenne a bennmaradás mellett a dolgok jelenlegi állása szerint), És Ausztriában meg Dániában sem jobb a helyzet (Svédországban pedig egy százalékkal még rosszabb is). És akkor Csehországot (45 százalék) még nem is említettük. A másik véglet: Málta, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia: náluk 70 százalék fölötti az EU támogatottsága, míg nálunk valahol a kétharmad közelében van (egészen pontosan 61 százalék). Részletekért kattintson az alábbi térképre.
Ilyen például a részvénykereskedő (ami persze nem azonos a brókerrel),sőt, nem csak ilyen, de a legilyenebb. De jól fizet az is, ha például bányásznak megyünk el; úszó olajfúrótornyon dolgozunk, vagy éppen veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozunk. Illetve lehetünk jól megfizetett katonai rendészek vagy újságírók is - igazából érdekes kérdés, hogy ez a lista mennyire érvényes nálunk, Magyarországon. De azért minden bizonnyal az a legbiztosabb megoldás, ha elvégzünk egy egyetemet/főiskolát - és utána még mindig dönthetünk egy olyan munka mellett, amit jól fizet, és nem kell hozzá felső fokú végzettség. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez természetesen attól függ, hogy melyik ország állampolgára vagy. Jelenleg (mint ahogy korábban is) Németország áll a csúcson: az itteniek 218 országból 177--hez nem kell vízum. Svédország 176 országgal a második, az USA jelenleg a negyedik (Belgiummal, Dániával és Hollandiával együtt), míg Pakisztán a 103-dik. Ja igen, Magyarország pedig a 10-dik (Csehországgal, Izlanddal és Szlovákiával együtt). Évek óta nagyjából ezt a szintet hozzuk - miként erről a grafikonos verzión meggyőződhetünk, ahol azt is megnézhetjük, hogy hogyan változott a besorolásunk, illetve összehasonlthatjuk azt is, hogy különböző országok útlevele mikor mennyit ért. Részletekért kattintson az alábbi linkre - nagyításért pedig az alábbi képekre.
Elsőre talán nem hangzik izgalmas ötletnek, pedig az: nézzük meg, hogy ha nekiállunk növekvő sorrendben összekötni egymással egy adott ország irányító számait, akkor vajon káosz lesz a végeredmény vagy valamiféle rend? Én példaként Magyarországot választottam (amelynek az irányítószám-struktúrája állítólag Spanyolországéra emlékeztet, és amelyről Budapest sajnos hiányzik)), de persze megnézhetjük például az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol az a szabály, hogy nagyobb népsűrűség = több irányító szám. Vagy éppen Ausztriát, ami szintén sajátos képet mutat. Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.
6
Vagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nos, ez az a térkép, amit rendszerint használunk, ha a Földről van szó. Persze, mindannyian tudjuk, hogy a térképek szükségképpen erősen torzítanak, de azért szórakoztató azt látni, mintha Magyarország kb. akkora lenne, mint India - mármint ha megfelelő helyen lenne. Ez a Merctor-vetületnek köszönhető, ami kénytelen két dimenzióban kiteríteni/megjeleníteni a három dimenziós Földet, és eközben az Egyenlítő környékén eléggé jól mutatja a valódi méretet, az alsó és felső széleken található területek viszont "szétkenődnek" (ezért aztán Grönland, ami ebből a szempontból a klasszikus példa, pl. óriásinak látszik, pedig annyira azért nem az). Az alábbi alkalmazáson kijelölhetünk egy tetszőleges országot, és az egérrel odavonszolhatjuk egy másik mellé, hogy lássuk: valójában hogyan aránylanak egymáshoz. Mert ugye abból, hogy Észak-Amerikai nagyobbnak tűnik Mercator-vetületben, mint Afrika, nem következik, hogy ez így is van. Az interaktív összehasonlítgatáshoz kattintson az alábbi képre.
Bár már az 1940-es évek vége óta ismert, a zika vírus csak mostanában kapott komolyabb figyelmet - azt követően, hogy Latin-Amerika egyes részein megnőtt az ún. kisfejűséggel született csecsemők száma. Trópusi szúnyogfajták terjesztik, és Magyarország például (illetve általában véve a térkép kék része) nem tartozik ezek hatókörébe - ez azonban nem jelenti azt, hogy nem bukkanhatnak fel nálunk is ebben megbetegedett emberek (ha korábban fertőzött területeken jártak). Ezen az interaktív térképem dátum szerint is lekérdezhetjük az észlelt eseteket. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi, intaraktív grafikán azt kérdezhetjük le, hogy egy ország - mondjuk Magyarország - mennyire teljesít jól a közpoktatását vagy éppen a közintézményeit tekintve; hányadik a világon a bankjai megbízhatóságát illetően - és így tovább. Mi leginkább a középmezőnybe tartozunk, és eközben a különböző területeken kutatott teljesítményünk erősen szór: az pl. nem is olyan rossz, hogy az internetet tekintve a világon a 31. helyet szereztünk meg; és az például nem is olyan jó, hogy az "innovációra való képességben" a 131-dikek vagyunk. Összesítésben pedig: 63-dikok vagyunk. A legversenyképesebbek egyébként Svájc, Szingapur, USA és Németország (ebben a sorrendben); míg a legrosszabbul Sierra Leone (138. hely); Mauritánia, Csád és Guinea teljesítettek (mely ezen a listán az utolsó). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Lehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Ebből a szempontból Monaco és Lichtenstein a legbiztonságosabbak nulla áldozattal. De például Szingapúrban, Izlandon és Japánban is majdnem nulla a valószínűsége, hogy gyilkosság áldozata leszünk – a másik véglet pedig Venezuela és Honduras, ahol százezer emberre több mint ötven, illetve több mint 80 (!) áldozat jut. Magyarország ebből a szempontból Bosznia – Hercegovinával és Nauruval áll egy szinten (1,3 áldozat), és akár Kanada, akár Belgium is egy kicsivel rosszabbul teljesít. Az USA-ban pedig kb. háromszor valószínűbb, hogy megölnek minket, mint itthon (ami még mindig kevesebb mint a tizede mondjuk a venezuelai arányoknak – hogy Hondurasról már ne is beszéljünk). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az alábbi statisztika szerint szerencsére nem igazán, és ez már csak azért is fontos, mert az olyan, közismerten gyilkos betegségek, mint a szívinfarktus vagy a HIV mellett ott van a depresszió is a ranglistán. Illetve az adott betegség miatt elvesztegetett életévek ranglistáján is, és bár Kína pl. azért teljesít kiugróan jól depressziót tekintve (és azért nincsen sok depressziós betege), mert máshogy számolják az eseteket, mint mondjuk Európában, az azért megnyugtató, hogy mi erősen a lista vége felé vagyunk (hátulról a tizenegyedik). És meg a 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma sem igazán rossz nálunk (l. narancssárga oszlop). A legrosszabb helyzetben egyébként depresszió szempontjából Afganisztán van több min 20 százalék beteggel – ez kb. kétszer annyi arányait tekintve, mint a második helyre kerülő Líbia. És talán azt is érdemes észrevenni, hogy az „élmezőnyben” - Hollandia kivételével, akik a hetedikek – kizárólag fejlődő országok találhatóak. Részletekért kattintson az alábbi képrekre.