Méghozzá interaktív térképen, és az egyes országokhoz tartozó körök nagysága azt jelzi, hogy hány cég érintett. A körökre klikkelve pedig azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak az ügyfelek, részvényesek, kedvezményezettek. Hong Kong-ban pl. közel 40 ezer érintett cég található; és Svájcban is közel ugyanennyi. Az USA-ban pedig mintegy 3 ezer - míg Magyarországon 90 (ami egyébként a népesség nagyságát figyelembe véve és arányait tekintve közelítőleg annyi, mint az amerikai). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképekre.
http://www.arcgis.com/apps/MapJournal/index.html?appid=1f611be658e74ad48f899d1d6152bdb4
Avagy: mit, mennyit, mennyiért esznek, isznak és vásárolnak az amerikaiak egy másodperc vagy éppen öt perc alatt. az alábbi interaktív grafika valós időben mutatja meg a benzinre, könyvre, kávéra kifizetett összegeket; meg azt is, hogy mennyi az Amazon és a Walmart bevétele ugyanennyi idő alatt, illetve mennyi pénz áramlik keresztül a hitelkártyákon. De például azt is megtudhatjuk, hogy a szexuális segédeszközökre (bármit értsünk is ez alatt:-), kutyatápra vagy sörre mennyit fizetnek ki... Nem mellékesen igencsak tanulságos ezeket az adatokat összehasonlítani. További részletekért kattintson az alábbi, animált képre.
A tervek szerint több mint száz országnak összesen több mint 33 milliárd dollár értékben jövőre. A listán mi is ott szereplünk 1 millió dollárral ("security and peace"), mindent egybevetve pedig a legtöbbet egészségügyre (majdnem 9,3 milliárd dollár) és a fentebbi, minket is érintő kategóriára (8,3 milliárd dollár) fognak kiadni. De a humanitárius segítség is közel 6 milliárd dollár, míg a demokráciára, emberi jogokra, kormányzásra kb. 2,7 milliárd dollár jut (míg a környezetvédelemre fele ennyi). Természetesen az is nagyon tanulságos, hogy mely országok nem kapnak semmit. Az interaktív térképről 2010-ig visszamenőleg és országonként is le lehet kérdezni az adatokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez az animáció nagyon egyszerűen - és nagyon érzékletesen - mutatja meg, hogy az elmúlt 30 évben miként változott az USA és Kína exportja egymás felé. 1985-ben még fej-fej mellett haladtak (3,9 milliárd dollár kivitel), 2015-ben viszont a különbség már majdnem 366 milliárd dollár volt Kína javára - ami nem csak az amerikai - kínai, de a világtörténelem során bármilyen bilaterális kereskedelmi kapcsolatot tekintve is egyedülállóan nagy. Eközben Kína kivitele az USA-ba majdhogynem exponenciálisan nőtt az utóbbi időben - ami nem mondható el az amerikairól az ellenkező irányba. A végeredmény még akkor is elgondolkoztató, ha hosszú távon azért változhatnak az arányok. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mikor megy férjhez/nősül meg egy amerikai férfi vagy nő - attól függően, hogy milyen etnikumhoz tartozik; milyen a végzettsége, dolgozik-e vagy, és így tovább. Ebből az i interaktív ábrából kiderül, hogy a különböző csoportok eléggé eltérő házasodási mintát mutatnak (a nem dolgozók/munkanélküliek például hajlamosabban korábbi életszakaszban összekötni az életüket valaki máséval), és eközben még azt is bevehetjük a paraméterek közé, hogy valaki először mondja-e ki a "boldogító igent" vagy többedszerre. A Végeredmény ha nem is meglepő, de azért mindenképpen érdekes. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Persze mindenütt vannak külföldiek is börtönben - viszont az Egyesült Arab Emirátusokban a börtönben lévők nem kevesebb mint 92 százalékát teszik ki.Monacóban is majdnem 90; de például Luxemburgban is több mint 70 százalékuk külföldi (ezzel az aránnyal Szaúd-Arábiát is megelőzve). Érdekes módon az USA-ban viszont csak a bebörtönzöttek 5,5 százaléka nem amerikai állampolgár. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Elsőre talán nem hangzik izgalmas ötletnek, pedig az: nézzük meg, hogy ha nekiállunk növekvő sorrendben összekötni egymással egy adott ország irányító számait, akkor vajon káosz lesz a végeredmény vagy valamiféle rend? Én példaként Magyarországot választottam (amelynek az irányítószám-struktúrája állítólag Spanyolországéra emlékeztet, és amelyről Budapest sajnos hiányzik)), de persze megnézhetjük például az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol az a szabály, hogy nagyobb népsűrűség = több irányító szám. Vagy éppen Ausztriát, ami szintén sajátos képet mutat. Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A felmérés OECD-országokban készült: 18 - 29 évesek matematikatudását vizsgálták, és az eredmény az volt, hogy a legrosszabbul az USA teljesít: a fiatalok közel harmadának gondjai vannak a számolással. A legjobban pedig Japán, illetve Dél-Korea: ezekben az országokban a fiatalok durván 7 százaléknak voltak nehézségei. Azt mindenki döntse el maga, hogy valójában sok-e vagy kevés, ha minden tizennegyedik ember zavarba jön egy alapfokú matematikai művelettől... Magyarország sajnos nem szerepelt a felmérésben, pedig érdekes lett volna tudni, hogy mi hogyan állunk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.
6
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a hidegháború idején állítólag hogyan képzeltek a szovjetek egy atomfegyverekkel megvívott háborút Európában. Ezt annak idején a lengyelek juttatták el az USA-nak; eszerint a forgatókönyv szerint először a NATO szárazföldi erői támadtak volna, és ezt követték volna a szovjet atomcsapások (piros gombafelhők), majd pedig a nyugatiak válasz-atomcsapásai következtek volna (kék gombafelhők). Vagyis: a Szovjetunió arra számított, hogy az "imperialisták" kezdik; viszont mindkét fél hajlandó lesz a végsőkig elmenni. Magyarország nem lett volna hadszíntér (Budapest egészen a jobb alsó sarokban található), de a következmények persze ránk nézve is katasztrofálisak lettek volna. Nagyításért kattintson a képre.
Ezen az infografikán egyetlen szempillantás alatt átlátható az űrkutatás (vagy inkább űrtevékenység) lényege 2010-ig, az űrsikló nyugalomba vonulásáig. Ugyanis 1957-től, a kezdetektől mutatja meg, hogy mikor, mennyi és milyen célú terhet juttattunk fel a világűrbe: katonait, tudományosat vagy kereskedelmit.Nagyon jól megfigyelhető például, hogy melyik évben hogyan arányul egymáshoz a szovjet/orosz űrtevékenység meg az amerikai; mikor kap nagyobb vagy éppen kisebb prioritást a békés célú űrtevékenység - és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A gazdasági szankciókat az USA mellett Oroszország, az EU és AZ ENSZ is kiterjedten használja a vele ilyen vagy olyan kérdésekben szemben álló országok ellen. Ha Clausewitz annak idején azt mondta, hogy "a háború a politika folytatása más eszközökkel", akkor mi most úgy fogalmazhatnánk, hogy a gazdasági szankció a háború helyettesítése más eszközökkel. Az alábbiak azt mutatják meg, hogy hogyan nézne ki a világ, ha a szankciók egyszerűen kiradíroznák az érintett országokat a térképről, és közben kapunk konkrét felsorolást is azzal kapcsolatban, hogy ki kit büntet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Nos, attól függ, hogy most hány éves az illető; férfi vagy nő-e; és melyik rasszhoz tartozik. Az alábbi, kimondottan szellemes (és látványos), interaktív infografika lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, hogy adott paraméterek mellett mi a legvalószínűbb halálok; és ez hogyan változik az öregedéssel. Az adatbázist a Centers for Disease Control and Prevention hozta létre, és az utóbbi másfél évtized amerikai adatain alapul. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Lehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Az USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
A listát Belgium vezeti (a személyi jövedelemadó akár 64 százalék is lehet), de nem sokkal lemaradva ott van mögötte Finn-, illetve Svédország is. De rajta van a top 9-es listán Aruba is (az Antillákról); vagy, hogy egy térben hozzánk közelebbi országot is említsek, Ausztria a 8 helyen áll (50százalékkal, míg az az USA az ötödik a saját, akár 56 százalékos személyi jövedelemadójával). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az ötlet kimondottan szórakoztató, és azon alapul, hogy normál esetben nem szoktuk érzékelni, hogy földrajzi kiterjedését tekintve milyen nagy az USA - vagy másként fogalmazva: milyen kicsi Európa. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a közöttük lévő távolságokat megtartva Prágától Londonig és Párizstól Milánóig minden ráférne az Amerikai Egyesült Államok egyetlen tagállamának, Texasnak a térképére (bár mi már lelógnánk róla Budapesttel). Na persze Texas (Alaszka után) a második legnagyobb amerikai tagállam, de rajta kívül - akár kisebb, akár nagyobb - van még közel ötven. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Amikor bevezetnek egy védőoltást, akkor a megbetegedések drámaian visszaesnek - legyen bár szó kanyaróról, hepatitisz A-ról vagy himlőről stb., miként például egy, az USA tagállamairól készült interaktív ábrasor nagyon érzékletesen megmutatja (az esetek száma 100 ezer emberre lebontva). Természetesen lekérdezhetjük a konkrét adatokat is - részletekért kattintson az alábbi képre.