1965 és 1975 között az amerikaiak több, mint 7,5 millió tonna bombát dobtak le Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára. Ezzel különböző céljaik voltak: az Operation Steel Tiger például a Ho Si Minh utánpótlásellátó útvonalat akarta tönkre tenni (lényegében eredménytelenül), az Operation Rolling Thunder (ez is érdekes név) pedig demoralizálni akarta a kormányt és az embereket - és ismét csak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Érdemes megfigyelni, hogy miközben ez alatt a tíz év alatt zajlott minden idők legnagyobb bombázása, aközben 1973 után a korábbiakhoz képest elhanyagolhatóvá vált az amerikai légi tevékenység (ide értve pl. a helikoptertámadásokat is). Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://cooper-thomas.com/portfolio/vietnam-bombing/

Méghozzá mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból sikertelenség. Amióta szeptember 11-re válaszul az USA megtámadta Afganisztánt, mintegy 100 milliárd dollár költöttek különböző külföldi kormányok  a béke és biztonság megteremtésére/fenntartására. Az USA-nak pedig eddig mintegy 700 milliárd dollárjába került a dolog, és volt olyan időszak, amikor 130 ezer külföldi katona állomásozott az országban. Az eredmény azonban - sajnos - nem meggyőző: mostanra 1,2 millió afgán menekült el, jelenleg itt a világon a negyedik legalacsonyabb a várható élettartam, és míg 2005-ben a halálozások 0,6, addig 2015-ben a 10 százaléka következett be háborús cselekmények miatt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-3?

A történelem foylamán a brit csapatok vagy éppen fegyveres kalóz-kereskedők a Föld országainak mintegy 90 százalékában - eufemisztikusan fogalmazva - olykor fegyveres jelenléttel is próbálták képviselni önnön érdekeiket. A számos ismert példa mellett ott van például az, amikor 1940-ben Izlandon szállt partra 745 brit katona, mert a semleges ország nem akart a Szövetségesek oldalán belépni a háborúba. Az eredmény: erőteljes izlandi tiltakozás fegyveres ellenállás nélkül. Vagy említhetnénk Vietnámot, ahol 1945 - 1946-ban harcoltak a britek a kommunisták ellen - és így tovább.

Végül a következő országok maradtak ki: Andorra, Belarusszia, Bolívia, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Guatemalai Köztársaság,  Kirgizisztán, Kongó, Középafrikai Köztársaság, Liechtenstein, Luxemburg, Mali, Marshall-szigetek, Monaco, Mongólia, Paraguay, Sao Tome és Principe, Svédország, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Vatican City.
Megjegyzés: az alábbi térképről pedig, ki tudja miért, kimaradt az egyik - de melyik is az?

http://www.telegraph.co.uk/history/9653497/British-have-invaded-nine-out-of-ten-countries-so-look-out-Luxembourg.html

A három éves, halott Aylan Kurdi fényképe bejárta a világot, és sajnos korántsem ő az egyedüli gyerekáldozat. Ami a vele egykorúakat illeti, a Syrian Revolution Martyr Database szerint 2011 óta legalább 232, három éves szíriai gyerek halt meg a háború következtében (de a lista persze több, mint valószínű, hogy nem teljes). Közülük 115-tel tüzérségi támadás végzett; 42-vel légi bombázás; 29-cel pedig kézi fegyver lövedéke. A többivel egyéb háborús ártalmak (füstmérgezés és hasonlók). Összesen pedig közel kétezer, tíz évesnél fiatalabb gyerek esett a háború áldozatául. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/09/05/hundreds-of-3-year-old-toddlers-have-died-as-a-result-of-the-syrian-war/

A 10 évesnél fiatalabb szíriai halott gyerekek statisztikája 2011 óta: