Az adatok a WHO-tól származnak, és azt mutatják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás évi 3,3 millió embert öl meg, miközben több, mint 200 betegség okozója. Európa pedig összességében ugyan előkelő helyet foglal el az ivásban a 2010-es adatok szerint, de az abszolút listavezető Belorusszia a fejenként és évente elfogyasztott 17,5 liter tömény szesznek megfelelő alkoholmennyiséggel (Ausztráliában, illetve Kanadában is 12,2, illetve 10,2 liter tömény az éves norma), mi, magyarok pedig pedig belesimulunk az európai mezőnybe. Ugyanekkor azt se felejtsük el, hogy csupán az emberiség kevesebb, mint 40 százaléka iszik alkoholt. Kattintson az alábbi képre a nagyításért/részletekért.
Ez az ábra azt mutatja, hogy Európópa egyes országaiban a melegekhez való viszonyulás hogyan/mennyire változott meg az utóbbi egy évben. Magyarország például (Spanyolországhoz hasonlóan) rontott valamennyit a pozícióján; Oroszország egy keveset javított. Tehát most a százalékos skálán, ahol a 100 a legjobb, az oroszok 8 százalékon állnak; mi 50; a spanyolok pedig 69 százalékon. A 
Magyarország Európán belül vezet az egyfőre eső menedékkérők számát tekintve, írja az Economist. 2014-hez képest ugrászerű volt a növekedés. Ausztriában is jelentős, de ennél azért jóval enyhébb a megugrás, és Svédország az, ahol még csökkent is menedékkérők száma (akik a lakossághoz viszonyítva kevesebb, mint harmadannyian vannak, mint nálunk, miközben a svédek ezzel is a második helyen állnak mögöttünk). Ami nem jelenti azt, hogy a bevándorlás kizárólag vagy első sorban európai vagy éppen magyar probléma lenne: 
61,31 százalék a nemre: ez pontosan 
Azt, hogy mekkorának látszik egy térképen; illetve mekkora a valóságban, nagymértékben befolyásolja, hogy egy gömböt nem lehet (és így a Föld felszínét sem) síkban torzulásmentesen kiteríteni, tehát választanunk kell a szög- és területtartó megoldás között. Mivel pedig a navigációhoz az előbbi fontosabb, például a Mercator-féle vetület is szögtartó – az alábbi, interaktív alkalmazáson viszont a két bal oldali gömböt forgatva „élőben” tudjuk összehasonlítani, mondjuk, Brazíliát és Európát. A végeredmény kimondottan elgondolkozató tud lenni; kattintson az alábbi képre az interaktív felületre való eljutáshoz.
Miközben - nem különösebben meglepő módon - a "legszélesebb sávú" internetet az olyan országok kínálják Ázsiában, mint Szingapúr, Hongkong és Japán, a mobil adatforgalom sebességében nem ők állnak az élen, hanem az olyanok, mint Új-Zéland, Kína és Tajvan. És különben is hatalmas különbségek lehetnek az egyes országok között: Szingapúrban 118,8 MB/másodperc a letöltési sebesség, míg a Fülöp-szigeteken 3,6 MB. Kattintson az alábbi képre a részletekért.
Mivel az utóbbi időben sokat lehetett hallani arról, hogy a Freedom House demokratikusságát tekintve "leminősítette" Magyarországot, összehasonlításként érdemes megnézni más demokrácia-értékeléseket is - például azt, amit az Economist Intelligence Unit évente kiad. Ebből az derül ki, hogy 2006 óta (vagyis azóta, hogy rendelkezésünkre állnak adatok) évről évre rosszabbul teljesítünk, és a "flawed" (kb. hibás, tökéletlen) demokrácia kategóriájába tartozván persze nem vagyunk egy súlycsoportban pl. Norvégiával (a legjobbakba jelenleg 24 ország tartozik, 8 és 10 közötti pontszámmal, ahol persze minél nagyobb = annál jobb). Viszont - szerencsére - nem tartozunk a"hibrid rezsimek" (39 ország 4 és 5,9 közötti pontszámokkal); vagy ami még rosszabb lenne: az autoriter társadalmak közé sem (52 ország). További részletek itt:
Persze sok olyan térkép van, amely azt mutatja meg, hogy mely területeken/régiókban fogy, és hol növekszik a népesség. Ez azonban egészen meghökkentő részletességgel teszi: Magyarországra ráközelítve például lekérdezhetjük akár még azt is, hogy mi helyzet Dánszentmiklóson (nő) és a mellette lévő Pusztavacson (csökken). Ami pedig Európa összképét illeti, ez mintha nagyjából két régióra oszlana: Németországtól keletre és délre egyre kevesebben élnek (olyan, vegyes képet mutató országokkal együtt is, mint Cseh- vagy Lengyelország), nyugatra pedig inkább többen. A kék értelemszerűen a csökkenést, a narancssárga a növekedést jelenti. Kattintson az alábbi képre az interaktív részletekért.
Az utóbbi idők egyik "buzz word"-je a big data - meg persze jóval több is annál, mert valóban egyre fontosabbá válik minden területen, és az üzleti vonatkozásai is egyre komolyabbak. Jelenleg az adatok közel felét használják "csutomer analitycs"-re; több, mint egyharmadát kockázatelemzére; és a negyedét egy-egy kampány optimalizálására. És persze mindenhonnét bányásznak adatokat a log file-októl az emailen és a twitteren keresztül a képekig meg a videókig bezárólag, És így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Több, mint háromszáz év két perc alatt: a Slate magazin animációja pontosan 20,518 rabszolgaszállító hajó adatai alapján készült, és miként jól megfigyelhető rajta, miközben mindenki pontosan tisztában van azzal, hogy a mai USA területére is hurcoltak be rabszolgákat, ide alig tizede annyi érkezett, mint a karibi térségbe vagy éppen Brazíliába. Az idővonalra kattintva tudjuk beállítani, hogy melyik időszak animálódjon. Kattintson az alábbi képre a részletekért.
Az adósságóra azt mutatja meg, hogy egy adott pillanatban egy adott országnak mennyi adóssága van.Lekérdezhetjük például Görögországot (ami ma kiemelt fontosságú témának számít) vagy éppen Magyarországot is; illetve, ha ahhoz van kedvünk, azt is figyelemmel kísérhetjük, hogy miként nő másodpercről másodpercre a világ adóssága. Kattintson az alábbi képre (amint a 2015. június 30-i, helyi idő szerint valamivel reggel fél 8 előtti adat látható) az interaktív adósságóra eléréséhez (amely egyébként időnként azt is kiírja, hogy azóta eltelt másodpercekben, hogy elkezdtük nézni az adósság-órát, mennyit növekedett a végeredmény).
A különböző kultúrákban különböző előírások léteznek arra vonatkozóan, hogy miként szólíthatjuk tárgyaló partnerünket (vezeték- vagy keresztnevén; elé kell-e tenni, hogy "hölgy" vagy "úr" stb.); félbeszakíthatjuk-e a másikat; olvasnunk kell-e a sorok között vagy sem; egy vagy két kézzel fogva adjuk át a névjegykártyánkat, és így tovább. Az alábbi összefoglaló nyilván nem helyettesíti a célország szokásainak alapos ismeretét, de arra mindenképpen jó, hogy megmutassa: ahhoz, hogy mi udvariatlanság és mi nem, olykor teljesen máshogy viszonyulnak a világ egy másik pontján. A részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár jelenleg nálunk is forró téma a migráció - és ennek megfelelően sokat is foglalkozunk vele, miként a New York Times alábbi tréképén látható, a menekültek túlnyomó része csak a legközelebbi országig jut el (amely sokszor szintén szegény); a szíriaiak elsődleges célországai pedig leginkább Törökország, Libanon, Irak. Az ENSZ jelenleg 60 millió menekültet tart nyilván; közülük mintegy 14 millió 2014-ben kelt útra. Kattintson az alábbi képre további részletekért.
A könyvvizsgáló business nem kevesebb, mint 85 százaléka tartozik hozzájuk, és a Négy Nagyból még a legkisebb is nagyobb, mint az őt követő 15 összesen. Az alábbiakról van szó: Deloitte LLP, KPMG, PwC, Ernst and Young. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi kép annyira egyszerű és egyértelmű, hogy nincs sok magyarázni való rajta, bár persze eléggé elgondolkoztató (2013-ból származik amúgy, és a Washington Post azon 40 térkép között említette, melyet mindenkinek ismernie kellene, noha az iskolában nem tanítják). Kattintson az alábbi képre nagyításért.
Az apák napja a múlt század eleje óta létezik, és többé-kevésbé júniusban szokott lenni, bár Romániában például május második, míg Tongán a harmadik vasárnapra esik de pl. Dániában mindig június 5-én van. Nálunk pedig most június 21-e (június harmadik vasárnapja), akárcsak az USA-ban, ahol pl. egy átlagos anyák napi több, mint 70, addig egy apák napi ajándék 40 dollár körül mozog. De persze nem ez a lényeg... AZ amerikai apák napjával kapcsolatban további részletekért kattintson az alábbi képre.
A FIFA-botrány lényegében arról szólt, hogy bő egy tucat embert miként csapolja meg a rendszert és tesz zsebre két és fél évtized alatt mintegy 150 millió dollárt. De különben is érdekes, hogy milyen bevételeik és kiadásaik voltak. Az alábbi ábra a 2011 - 2014 közötti pénzáramlásokat mutatja be: kattintson az alábbi képre további részletekért.
Az egyik közismert internetes óriáscég (az Amazonra gondolok) - és a másik is az: a Flipkart. Csak éppen nem a "nyugati" világban, hanem Indiában, ami azért óriási piacot jelent.A Flipkart nem 1994-ben jött létre az USA-ban, hanem 2007-ben jött létre a szubkontinensen, jelenleg 15 millió különböző terméket árul az Amazon 17 milliójával szemben, és az India Alexa besorolásában a 8. helyen áll, míg az Amazon a 13. Az egyéb hasonlóságokról, különbségekről és rivalizálásról az alábbi képre kattintva kaphat további információkat.
Az alábbi térkép a 