Néhány évvel ezelőtt valószínűleg még senki sem számított volna rá, de idén a bakelit látványosan jobban teljesített a digitális adathordozóknál Nagy-Britanniában. Az Entertainment Retailers Association (ERA) adatai szerint tavaly 1,2 millió font értékben adtak el belőle, míg a digitális formátumokért 4,4 millió fontot fizettek az emberek, idén viszont 2,4 millió fontot adtak ki a hagyományos hanglemezekért - a digitális formátumokért viszont csupán 2,1 milliót. Ami persze nem csupán azt jelenti, hogy a bakelit kapósabb, hanem azt is, hogy összességében az emberek több, mint 2 millió fonttal kevesebbet szántak ilyen vásárlásokra.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/7105/vinyl-turns-the-tables-on-digital/
Valószínűleg korántsem mindenki hallott róla, pedig nem éppen kis formáció lenne, ha létrejönne. Az egyeztetések a 2010-es évek eleje óta folynak az EAC (East-African Community) független államai között egy föderáció létrehozásáról, és jelenleg öt állam támogatja a tervet (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda). A főváros a tanzániai Arusha lenne; a pénznem a kelet-afrikai shilling, a közvetítő nyelv a szuahéli (míg a hivatalos nyelv az angol). A területe több, mint 1,8 millió négyzetkilométerre terjedne ki, és ezzel Afrika negyedik, a Föld 17. legnagyobb kiterjedésű államszervezete jönne létre. Ja igen, és ami a lakosságot illeti: 153 millió állampolgárával Nigéria után Afrikában a második, a világon pedig a tizedik legnépesebb lenne. Összehasonlításként megmutatjuk, hogy Európához viszonyítva mekkora lenne - nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Az utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Talán nem azokat, akikre gondolnánk, és a 2016 novemberi adatok szerint egészen biztosan nem minket. A lista élén ugyanis Nagy-Britannia áll: öt emberből kettőt nagyon is foglalkoztat a probléma, míg a második helyen lévő Németországban csupán alig valamivel kevesebb ember aggódik (38 helyett 37 százalék). Az USA-ban az embereknek valamivel több, mint egyötöde, Magyarországon viszont csupán 12 százalék találja nyugtalanítónak a dolgot. Az utolsó helyen álló Spanyolországban pedig még ennél is 1 százalékkal kevesebben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ma ugyanis évforduló van: Japán 75 évvel ezelőtt, 1941 december 7-én támadta meg Pearl Harbort, és ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen, természetesen tudniuk kellett, hogy mi, hol található. Ehhez nem valamiféle szuperkém, hanem egy Takeo Yoshikawa nevű japán készítette a térképet, aki a japán konzulátuson dolgozott, és egyszerűen "mint egy turista" végezte megfigyeléseit. Tehát ha az amerikai elhárítás számított volna a támadásra, akkor könnyen elkaphatták volna. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a japán térkép pedig az okozott károkat mutatja - túlbecsülve azokat:
Ez a térkép azt mutatja meg, hogy az Amerikai Védelmi Minisztériumon belül a Föld mely részei melyik katonai parancsnokságokhoz tartoznak. A USCENTCOM-hoz (más néven): CENTKOM például a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia egyes részei, így többek között Afganisztán és Irak is, tehát a különböző iraki háborúk (a Sivatagi Vihar Hadművelettől az Eredendő Megoldásig bezárólag) is a USCENTOM égisze alatt folytak. a USACOM (United States Atlantic Command, mai nevén: United States Joint Forces Command) az atlanti térségért felelős - és így tovább. Természetesen akad olyan térség is, amely egyik parancsnoksághoz sem tartozik - részletekért kattintson az alábbi képre.
A világ hagyományos boldogságindexei mellett (amelyek azt mutatják be különböző mérőszámok alapján, hogy mely országok lakói a legboldogabbak), van egy észak-koreai boldogságindex is - amely azt mutatja be, hogy szerintük kik/melyik országok lakói a legelégedettebbek. Erről viszonylag keveset lehet tudni (azt például nem, hogy milyen paramétereket vettek figyelembe az összeállításánál). Az viszont biztos, hogy e szerint a maximálisan megszerezhető 100 pontból a 2011-es adatok szerint a legboldogabb Kína (100 ponttal), míg maga Észak-Korea csak a második (98 pont). Harmadik helyen Kuba végzett (93 pont), Iránnak (4. hely) 88 és Venezuelának (5. hely) 85 pontja van - Dél-Korea viszont csupán 18, míg az "Amerikai Birodalom" alig 3 pontot mondhat a magának. Az ENSz által összeállított boldogságindexekkel ez természetesen egyáltalán nem korrelál - nagyításért kattintson az alábbi térképre.
A mintegy 30 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérés szerint az EU-ban élők közel egynegyede elfogadhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexet - pl. alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság esetén, illetve, ha a nő "kihívóan" öltözködik. 7 százalék pedig úgy véli, hogy a dolgot megengedhetőbbé teszi, ha a nő korábban flörtölt; több szexuális partnere volt vagy éppen egyedül sétál éjszaka. Ezen a felmérésen Magyarország a második legrosszabbul teljesítő ország (Románia után);nálunk a megkérdezettek 47, míg a szomszédos országban az 55 százalék tartotta bizonyos esetekben elfogadhatónak a beleegyezés nélküli szexet. A legkevésbé megengedők a nőkkel szembeni erőszakot illetően a svédek és a spanyolok (6 - 6 százalék). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Először is szögezzük le, hogy az egyes országokhoz rendelt IQ-érték nem azt tükrözi, hogy mennyire okosak vagy nem okosak az ott élők, hanem azt, hogy milyen az oktatás színvonala. Másodszor is: a térkép nem csak a puszta IQ-adatokat, hanem a különböző, oktatással kapcsolatos felmérések eredményeit is figyelembe veszi - de azért Magyarország így sem áll rosszul. Látványosan a legjobban ugyan a finnek teljesítenek (101 pont), és a közvetlen környezetünkben az osztrákok meg a csehek is jobbak nálunk 1 ponttal, de a saját 98 pontunkkal ugyanolyan jók vagyunk, mint a franciák - és jobbak, mint például a norvégok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Az amerikaiak közül vannak a legtöbben (41 százalék), aki ezt gondolja, míg az indiaiak 36 százaléka van meggyőződve róla, hogy a lehető legjobb országban él. A skála közepén olyan országokat találhatunk, mint például a Fülöp-szigetek (15 százalék) és Nagy-Britannia (14 százalék), míg a legkevesebb olyan, aki a lehető legjobb helynek tartja az országát, Németországban (7 százalék), Vietnamban (6 százalék) és Franciaországban (5 százalék) él. Érdekes lenne tudni, hogy nálunk az emberek miként vélekednek, de sok mással együtt Magyarország sem szerepelt a megvizsgált országok listáján. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy valóban - és valóban sokféle módon - összekapcsolt Földön élünk. Ott vannak például a gyorsvasutak, az olajvezetékek, folyók, magasfeszültségű vezetékek stb., és persze nem csak azt nézhetjük meg, hogy jelenleg milyen kapcsolatok vannak az egyes országok/területek között, de azt is, hogy pl. a tervek szerint hol fog új kőolajvezeték vagy csatorna épülni. Az összhatás lenyűgöző - nagyításért kattintson az alábbi képekre; további részletekért az alábbi linkre.
Természetesen vannak, akik különböző okokból kimondottan nem - például Anglia és Svédország (itt a nem azt jelenti, hogy az emberek legalább 20 százaléka ellene van). És persze az állást sem pro, sem kontra nem foglalók mellett ott vannak azok is, akik határozottan jó ötletnek tartanák egy európai hadsereg felállítását (tehát 20 százalék vagy több erre szavazna): például Románia, Lengyelország, Franciaország - meg mi, magyarok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Mármint amíg a Föld felszínén maradunk, és ehhez persze nem a Himalája legmagasabb pontjára kell felkapaszkodnunk. Hanem a Csimborasszóra Ecuadorban - ugyanis a Föld nem tökéletesen gömbölyű, és a sugara 21 km-rel nagyobb az Egyenlítőnél, mint a pólusoknál. Ebből a szempontból a Kilimandzsáró is "jó helyen" van; csakúgy, mint további tűzhányók ismét csak Ecuadorban és Peruban.Az alábbi térképen a Föld középpontjától való távolságot színek jelölik: a fehér van a legmesszebb és a fekete a legközelebb. Nagyításért kattintson a képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a jelenlegi ismereteink szerint az Északi-sarkon hol, mekkora valószínűséggel található kőolaj vagy földgáz lelőhely. Ismét csak jelenlegi (vagy nagyjából jelenlegi, 2008-as) ismereteink szerint az északi pólus környékén mintegy 240 milliárd barrel kőolaj, illetve ennyinek megfelelő fosszilis tüzelőanyag található (ami kb. a földi készletek 10 százaléka) .És akkor arról még nem is beszéltünk, amiről egyelőre csak feltételezzük, hogy ott van. Ugyanekkor - figyelmeztet a témát tárgyaló összefoglaló - az északi-sarki lelőhelyek kiaknázásával kapcsolatban számos, nehezen kalkulálható bizonytalansági tényező is van a felmelegedés esetleges hatásaitól a politikai kérdésekig és addig bezárólag, hogy miként változik a jövőben a világgazdaság. Az alábbi térképen minél kékebb az adott terület, annál érdemesebb bányászatba kezdeni rajta - nagyításért kattintson rá.
Két ország akkor ekvipopulációs (=equipopolous), ha azonos méretű a lakosságuk. A dolgot továbbgondolva miért is ne osztanánk fel az Európai Uniót ekvipopulációs zónákra? Ezzel el lehetne kerülni az abból fakadó problémákat, hogy bizonyos esetekben egy-egy országnak - a lakossága nagyságától függetlenül - egy-egy szavazata van (és persze újabb problémákat lehetne generálni). Mindenesetre kreatív elképzelés, és mivel a jelenlegi 28 Eu-s tagállam 506 millió embert jelent, ezért logikusnak látszik az EU-ban 28 különböző,18 millió lakosú egységet kialakítani (gondolati játékként), és még azzal is eljátszhatnánk, hogy melyik területet hogyan nevezzük. Az alábbi térképen pl. olyanok találhatóak, mint Adriatica (értelemszerűen az Adriai-tenger környéke); Danovia (ide tartoznánk mi is) vagy éppen Saxonia és a Mediterrán Unió. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg minden hatodik másodpercben meghal valaki cukorbetegségben - vagyis többen, mint ahányan a becslések szerint AIDS-ben, tuberkolózisban és maláriában együttvéve.Ráadásul az ilyen halálozások száma egyre gyorsabban nő. Az áldozatok közel fele 60 év alatti, és nem szükségképpen gazdag országban él (sőt). Amúgy pedig a cukorbetegség ma az emberek 9 százalékát sújtja, és 2040-re várhatóan az emberiség egytizede (!) cukorbeteg lesz. Eközben a kettes típusú cukorbetegség teszi ki az esetek 90 százalékát: ez a rossz étkezésre, ülő életmódra stb. vezethető vissza. De azért az egyes típusú diabéteszes esetek száma is - melyekről nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza - aggasztóan nő. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásai - nem különösebben meglepő módon - a következő évtizedben az előrejelzések szerint egyre jövedelmezőbbé válnak. Ezek közül jó néhány már ma is jelen van számítógépes (internetes) mindennapjainkban, és ha minden igaz, akkor a statikus képfelismeréssel, kategorizálással, tag-eléssel lehet majd a legnagyobbat kaszálni. A második helyen az algoritmikus kereskedelem, illetve mesterséges intelligencia segítette teljesítménynövelés fog állni, míg a tizediken a cyberfenyegetések elleni fellépés (ez az előrejelzések szerint olyan 2 milliárd dolláros üzletté növi ki magát az első hely több, mint 8 milliárd dolláros üzletével szemben). Mármint ha tényleg így lesz, ugyanis egy évtized bőven elég ahhoz, hogy olyan, új területek jelenjenek meg, és váljanak sikeressé, amikre ma még nem is gondolunk. Szóval annyi ugyan bizonyosnak látszik, hogy a mesterséges intelligenciának egyre nagyobb szerepe lesz az üzleti életben (is), de az összkép azért sokat változhat 2025-ig. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A 2016-os választások után mintha csak két, különböző nemzet lenne az USA-ban azt tekintve, hogy hol, melyik elnökjelöltre szavaztak, írja a Washington Post. Trump megnyerte magának a földterületek 80 százalékát, míg Clintonra a "sziget nemzet" szavazott: azok a népességkoncentrációk (pl. nagyvárosok), amelyek mintegy beékelődtek Trump "szárazföldi birodalmába". Meg persze ott voltak a "partvidéki demokrata" régiók is, akik Trump ellen voksoltak. Mindent egybevetve Clinton alig 530 ezer négyzetmérföldjével szemben Trump három millió négyzetmérföldet szerzett meg. Ugyanekkor a populációt tekintve "Clinton szigetein" él a lakosság 54 százaléka (174 millió ember) Trump 148 millió állampolgárával szemben. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A legújabb adatok szerint a munkanélküliséget tekintve jól állunk az EU-n belül, az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban viszont kevesebb (méghozzá sokkal kevesebb) büszkélkedni valónk van. Ami az előbbit illeti, jelenleg Görögországban a legrosszabb a helyzet (több, mint 20 százalékos munkanélküliség). A másik véglet Csehország: bőven 5 százalék alatt, míg minket olyan 5 százalék körülre számolnak, és csak négy országban jobb a helyzet (amely számítás persze nem veszi figyelembe, hogy a külföldön dolgozik, az szintén a statisztikát javítja). Ami pedig a GDP-t illeti, itt Luxemburg (egészen mellbevágó mértékben) listavezető - és nálunk is rosszabbul csak Bulgária, Románia és Horvátország teljesít. További részletekért kattintson a linkre; míg nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A lista élén ugyan nem mi állunk, de azért nekünk is előkelő hely jutott. Az elsők, vagyis a politikával kapcsolatban a legközömbösebbek a kolumbiaiak: náluk az emberek fele (!) csak a vállát vonogatja, ha a téma szóba kerül. Brazíliában és Portugáliában 41 százalék közömbös, nálunk pedig 36 százalék. Persze jó kérdés, hogy ennek konkrétan mi az oka, az viszont nem kérdés, hogy szerencsés-e a dolog, Ugyanis egyértelműen nem az: egy működőképes demokráciához a közügyek (és így a politika) iránt érdeklődő állampolgárok is kellenek. A lista másik végén Németország és Japán található: ezekben az országokban az emberek 95 százaléka számára nem közömbös a politika. Nagyításért kattintson az alábbi képre.