És női vezetőt választottak. A történet ugyanis nem csak arról szól, hogy Trump nyert, hanem arról is, hogy Hillary Clinton nem. Jelenleg 15 nő által vezetett ország van, és az elmúlt fél évszázadban további 34 volt, ahol legalább egy alkalommal nő töltötte be a legmagasabb politikai funkciót - 145-ben viszont ez sosem fordult elő. Mindenesetre az első női miniszterelnök Sirimavo Bandaranaike volt 1960-ban Sri Lankán (azt követően, hogy a férjét: az előző miniszterelnököt meggyilkolták), de eszünkbe juthat Indira Gandhi is (India első miniszterelnökének, Nehrunak a lánya). Meg persze Angela Merkel és Theresa May - és eközben azt is érdemes észrevenni, hogy ők például nem politikus dinasztiák tagja. Meg azt is, hogy az ilyen női vezetők leginkább az 1980-as évektől kezdtek megjelenni Európában és Latin-Amerikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Az amerikai Collier's magazin 1951-ben egy teljes számot szentelt a legjobb újságírók és illusztrátorok bevonásával annak a forgatókönyvnek, melyben azt követően, hogy Tito ellen 1952 elején merényletet hajtanak végre, és a szovjet blokk katonasága bevonul Jugoszláviába, nem csupán a III. világháború tör ki, de a szovjet katinai-ipari komplexumokra ugyanúgy atombombát dobnak, mint pl. New Yorkra vagy Londonra is. Az egész természetesen azzal fejeződik be 1960-ra, hogy a nyugati erők győznek. A hátborzongatóan részletes forgatókönyv az alábbi linken olvasható - nagyításért pedig kattintson az alábbi képre.
Nos,ez bármikor megtörténhet. Egy felmérés, mely során hét különböző tudományterületet vizsgáltak a biológiától és a közgazdaságtanig bezárólag, azt az eredményt adta, hogy akár rögtön a pálya elején előállhatunk egy, az egész diszciplínát forradalmasító eredménnyel; akár középkorú, immár befutott kutatóként, akár pedig a végén, idős korunkban. Mármint ha nem klasszikus "humán" tudományokról van szó, ahol - mondjuk a történelem vagy az irodalomtudomány esetében - elengedhetetlen, hogy viszonylag hosszú idő alatt, óriási mennyiségű információt halmozzunk fel. További, interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az USA nagy részében például van - de csak a nagy részében, mert Arizonában és Hawaiin ugyanúgy nincs, mint ahogy Kanadában Saskatchewan lakosai sem állítgatják előre-hátra az órákat. Általában véve pedig úgy tűnik, hogy leginkább az európaiak által lakott területeken népszerű ez a szokás, pl. bár Új-Zéland, Chile, Brazília stb.mellett ott van többek között Namíbia, Marokkó, Irak és Törökország is.Afrikára, Ázsiára, Latin-Amerikára viszont mindent egybevetve nem éppen jellemző. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Amikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.
Méghozzá a saját szájunk íze szerint, ahol a lényeg az, hogy úgy húzogassuk meg a kongresszusi választókerületi határokat, hogy politikai riválisunk számára minél hátrányosabb legyen (tehát pl. egy nagyobb, rá szavazó gócot azokhoz a különböző, környező területekhez csoportosítsunk, ahol a mi híveink vannak többen, és így ellenlábasunk szavazói ne tudjanak érvényesülni). A gerrymandering természetesen nem csak az USA-ban bevett módszer, hanem számos más országban is, de különösen tanulságos lehet a dolog az Amerikai Egyesült Államok esetében közvetlenül a 2016-os választás előtt. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.
És tíz, húsz vagy negyven nap alatt? Ez az izokrón térkép, ahol azonos színek jelölik az azonos időtartam alatt elérhető helyeket, azt mutatja meg, hogy az akkor Osztrák-Magyar Monarchia nem csak térben, de utazási időben is közel volt, és az USA-t is legfeljebb tíz nap alatt el lehetett érni. Afrika, Latin-Amerika vagy éppen Ausztrália belseje viszont nem is lehetett volna messzebb: ezekhez a helyekhez negyven nap is kevés volt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet két, hozzávetőleg egyenlő nagyságú részre felosztani a világot a katonai kiadások alapján: a kék (NATO) adja az összes 51, míg a világ többi része a további 49 százalékot. Ez a kettő (NATO és egyebek) együtt hozzávetőleg 1,7 trillió dollárt tesz ki évente (ami a globális GDP 2,3 százalékát jelenti), és az USA egymaga közel 600 milliárdot költ katonaságra, ami a NATO-költések 70, míg nem mellékesen az amerikai GDP több, mint 3 százaléka. Abszolút skálán mérve a kínaiak a második legnagyobb hadseregre költők 215 milliárddal: ők a GDP-jük durván 2 százalékát fordítják erre.További részletekért kattintson az alábbi képre.
A kérdésnek még a felvetése is ostobaságnak hangzik, pedig valójában nem az. Ugyanis arról szól, hogy ha lenne egy zombitámadás (ami ugye nem lesz:-), akkor hol lenne a legkoncentráltabb a katonai ellenállás; a legjobb az élelmiszer-utánpótlás és egészségügyi ellátás meg a mérnöki háttér. Az eredmény pedig az, hogy Boston, Baltimore, Kansas City, Salt Lake City és San Diego a legjobbak ebből a szempontból. De például Miami vagy Los Angeles nem ajánlott. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
... mindenki azon az életszínvonalon akarna élni, mint egyes, iparilag fejlett társadalmak? A válasz meglehetősen látványos, maga a kérdés pedig lényegében arra vonatkozik, hogy mekkora az egyes országok ökológiai lábnyoma, és nem csak az az elgondolkoztató, hogy túlságosan is nagy. Hanem az is. hogy mindet egybevetve már most is kevés számunkra a Föld. Emellett ott van pl. a más bolygók (=Mars) terraformációja, vagyis földszerűvé alakítása és lakhatóvá tétele is - ezzel az elképzeléssel kapcsolatban azt érdemes észrevenni, hogy mivel a Mars felszíne kb. ugyanakkora, mint aktuálisan a szárazföldjeink, ezért azt sem tartana sokáig kinőni. Vagyis: ezek szerint alapvetően nem a terjeszkedés, hanem a környezettudatosság a megoldás. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ha a felmelegedés elleni eszközként kívánjuk használni, akkor attól függ - ugyanis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy például az akkumulátorok előállítása mennyire járul hozzá a környezetszennyezéshez/felmelegedéshez. Hanem azt is - és ezen fordul meg minden -, hogy az elektromos energia előállítása mennyire környezetbarát. Az alábbi térképen az látható, hogy a különböző európai országokban végső soron több, kevesebb vagy nagyjából ugyanannyi üvegházhatás-gázt eredményez-e az autókhoz felhasznált elektromosság, mintha fosszilis tüzelőanyagot használnánk, ugyanis ha mondjuk olajat vagy éppen szenet égetünk el ahhoz, hogy maga a jármű aztán környezetbarát legyen, akkor nem vagyunk előrébb. Nagyításért kattintson a képre.
Magyarország abból a szempontból, hogy mennyi egy 2015-ben született gyerek várható élettartama, nagyjából az európai középmezőnyben van a maga 75 évével: vannak országok (elsősorban kelet felé), ahol 4-5 évvel kevesebbre lehet számítani, míg a nyugatabbra eső, illetve északi országokban akár 5 - 8 évvel is tovább élhetnek az emberek. Ebből a szempontból Görögország persze kivétel a 81 évvel, és persze akadnakolyan anomáliák is, mint amilyen Galsgow, ami persze nem ország, hanem csak város: itt az átlagéletkor évtizedekkel kisebb, mint a környező részeken - ki tudja, miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Például mi. A különböző OECD-országok olykor látványosan eltérő nagyságú támogatást nyújtanak az újonnan született gyerekek családjának (=az apának és anyának). Van, ahol hosszabb időtartamú, de nem teljes fizetést biztosítanak, ha az anya (vagy apa) otthon akar maradni; másutt rövidebb időre ugyan, de teljes fizetést kaphat a szülő. Észtországban vagy éppen, hogy haza beszéljünk, Magyarországon akár három évig otthon maradhatunk, és eközben kb. a fizetésünk felét megkapjuk, és általában véve is a közép-, illetve kelet-európai országok a legnagyvonalúbbak, míg a skála másik végén az USA található nulla kedvezménnyel, és ezzel az egyetlen ilyen OECD-ország. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Vagy legalábbis erről jelent meg a Forbes-ban egy cikk néhány éve, amely arra akarta felhívni a figyelmet, hogy az ok-okozatisággal mindig óvatosan kell bánni. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy valóban igaz, hogy miközben a kalózok száma csökken a világtengereken, aközben nő a Föld átlaghőmérséklete - csak éppen abból, hogy a két dolog egyszerre történik, nem biztos, hogy az egyik az oka a másiknak. Lehetséges az is, hogy semmi összefüggés nincs közöttük. Vagy éppen az, miként valószínűleg ebben az esetben is, hogy ugyanaz a mechanizmus: az, ahogy az ember egyre inkább az uralma alá hajtja a bolygónkat, és egyre inkább az élet minden területére kiterjedő kontrollt gyakorol, oda vezet, hogy a kalózkodás eltűnőben van, és ezzel párhuzamosan, de nem a kalózkodás eltűnése miatt, egyre melegebb lesz.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Attól függ: például nem mindegy, hogy a földrajzi Európáról (kb. a kontinens) vagy a politikairól beszélünk-e. Meg, hogy Törökország például ide számít-e (és ha igen, akkor milyen mértékben); és hogy melyik szigeteket vesszük figyelembe, és hogyan. És így tovább. Úgyhogy nem különösebben meglepő módon több, mint fél tucat hely jöhet számításba mint Európa közepe - és még egy magyar is van közte. A legrégebbi jelölt a lengyel Suchowa 1775-ből; az 1800-as években a Monarchia térképészei a mai Romániában vélték megtalálni; a 20. század elején a németek Drezda mellett, és 1992-ben mi, magyarok Tállyát neveztük meg Tokaj környékén, mint Európa földrajzi közepét (bár ez egyelőre nem vált széles körben támogatottá a határon túl, és az alábbi térképrészleten sem szerepel). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egy vásárló utcában természetesen mindig többe kerül, mint egy félreesőbb hely - és a vásárló utcákon belül is van az a top 10-es kategória, ahol igencsak mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha azt szeretnénk, hogy az emberek a mi kirakatunk előtt is elsétáljanak. New Yorkban, a a legdrágább helyen egy négyzetlábnyi (vagyis durván 30x30 cm) területért évi 3500 dollárt kérnek el (ami ismét csak nagyon hozzávetőleg valahol 1 millió forint körül járhat); és ez egy alig 10 négyzetméteres helyiség esetén is 100 millió forint körül lenne. Ugyanekkor a tizedik legdrágább helyen, a bécsi Kohlmarkton "csupán" kevesebb, mint 500 dollárba kerül egy négyzetlábnyi terület. Persze azt is érdemes észrevenni, hogy a 10-ből 7 ilyen extrémdrága bevásárló utca még mindig a "nyugati világban" található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép a leghosszabb olyan, leszállás nélküli légi utakat tünteti fel 2014-es adatok szerint, amelyre mi is jegyet vehetnénk. A távolsági rekordot eszerint a Sydney - Dallas vonal tartja: itt a 8578 mérföld megtételéhez (ami jócskán több 10 ezer km-nél) 15 és fél órára van szükség. Ha pedig az alapján mérjük, hogy mennyi ideig kell a levegőben tartózkodnunk, akkor a Johannesburg - Atlanta távolság a rekorder: a 8439 mérföldhöz nem kevesebb, mint 17 órai repülés szükséges. És azt is érdemes kiemelni, hogy a leghosszabb légi utak közül egyik sem Európából indul. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Röviden: nem nagyon (sőt). A felmérés arra kérdezett rá, hogy az egyes európai országok lakosai mennyire gondolják úgy, hogy a legfontosabb vagy második legfontosabb csoport, amihez tartoznak, az "európai", a válasz pedig az, hogy nálunk például az emberek 0 - 5 százaléka (és ez persze nem csak ránk jellemző). Párizs környéke vagy például Németország egyes részei ebből a szempontból ugyan jobban teljesítenek (akár 10 - 13 százalék), és akad olyan régió is, ahol a lakosságnak akár az egyötöde, de mindent egybevetve az "európaiság" a jelek szerint ma nem számít erős hívó szónak. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.
Hanem jelenleg már a svájci ETH Zürich vezeti a ranglistát, ahol a top 100-ba csak 37 angol vagy amerikai jutott be - bár ez a "csak" azt jelenti, hogy az egyharmadot azért még mindig ők adják. Érdekes módon az angol és amerikai felsőoktatási intézmények minden egyéb területen jobban teljesítenek ennél. Mint ahogy az is érdekes, hogy a svájciak mellett 23 más ország is ott van a 100-as listán, és míg a franciák a nyolcadik, addig a németek a kilencedik helyet tudták megszerezni (és előttük - Svájc kivételével - csak angolszászok vannak). Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.