Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az idők folyamán melyik országok dominálták a vívást. Ahogy a New York Times fogalmaz: a vívás mindig is európai sport volt, és Olasz-, Francia- meg Magyarország volt a legsikeresebb, amióta csak van olimpiai vívás (bár az utóbbi évtizedekben azért kevésbé, mint korábban). Tekintettel a 2016-os Olimpiára, mellékelem azt a grafikont is, amely megmutatja, hogy miként változott a magyar úszok sikeressége 1896 óta. A vízszintes tengely értelemszerűen az időt jelöli; az egyes országoknál pedig az eredményességet az arany, ezüst és bronz érmek összességével mérik. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
http://www.nytimes.com/interactive/2016/08/08/sports/olympics/history-olympic-dominance-charts.html
vívás:
úszás:
Természetesen attól függ, hogy melyik ország színeiben indulunk. A briteknél ugyanis nem jár érte pénz, az amerikaiaknál pedig "alig' 25 ezer dollár - igaz, Németországban, Kanadában és Ausztráliában még ennél is kevesebbet fizetnek érte (az utóbbi két országban csak 15 ezer dollárt). A másik véglet Szingapúr, ahol az arany mellé több mint háromnegyed millió dollár is jár; de említhetnénk Indonéziát (383 ezer dollár) vagy Azerbajdzsánt is (255 ezer dollár). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár az utóbbi évtizedekben csökken az USA-ban elkövetett bűncselekmények száma, a bebörtönzötteké nőtt, és jelenleg arányaiban jóval többet költenek a börtönökre, mint az alap- és középfokú iskolákra. 1991-ben száz ezer emberre 1311 elkövetés jutott, míg 2013-ban csak 689, viszont mintegy 2,3 millió ember ült börtönben, és ez rabonként több mint 31 ezer dollárba került, bár államról államra erősen változik, hogy pontosan mennyibe. A legdrágább a New York-i börtönök fenntartása (60 ezer dollár/fő), míg a legolcsóbb Kentucky-ban bebörtönzöttnek lenni (valamivel több mint 14,5 ezer dollár). És még ez is több, mint amennyi egy átlagos iskolásra jut (ami egyébként államról államra kevésbé ingadozik, mint a börtön költségei). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az utóbbi időben Német- és Franciaországban is terrortámadások történtek: miként köztudott, Nizzában például tragikus módon 84 embert öltek meg egy kamionnal.Érthető hát, hogy sokak számára fenyegetőnek tűnik a menekültek európai jelenléte - eközben azonban nem Német- és nem is Franciaországban félnek a legjobban attól, hogy terrorista támadásnak esnek áldozatul. Ezek a tíz vizsgált európai országból csupán a negyedik (Németországban az állampolgárok 61%-a fél), illetve a kilencedik (Franciaország, 46%) lett, míg a listát jelenleg Magyarország vezeti (76%), és a második helyen Lengyelország áll (71%), Spanyolország pedig az utolsó (40%). Röviden: nem biztos, hogy korreláció van a fenyegetettség-érzés meg a valódi fenyegetettség között. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Igen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a megállapítás persze közhely, de azért tanulságos megnézni azt, hogy az időben előre haladva miként változik a legnagyobb/legértékesebb cégek sorrendje. Ugyanis míg tíz évvel ezelőtt viszonylag diverz volt a mezőny, és volt benne olajcég csakúgy, mint pénzintézet - meg persze infokommunikációs óriás -, most az első hat helyből ötön IT-céget találunk (és a valaha legnagyobb, az ExxonMobil csak az ötödik helyre fért be). Az első pedig az Apple; a második az Alphabet (=Google), míg a harmadik a Microsoft - akárcsak 2006-ban. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez a kép mennyire fog megváltozni mondjuk 2026-ra, és vajon más típusú cégek lesznek-e addigra dominánsak. Mondjuk a biotechnológia? Valami más? Vagy ugyanez a trend fog folytatódni? Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az utóbbi negyven évben háromszorosára nőtt annak a valószínűsége, hogy valaki kövér lesz (ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent). Az alábbi, animált, és interaktív térkép (melyről lekérdezhetjük az egyes területek adatait is) évről évre mutatja meg, hogy miként ölt már-már járványos méreteket a kövérség egyes országokban - legyenek bár fejlődők vagy fejlettek. Magyarországon például 1975-ben 13, 2014-ben a lakosság 22 százaléka volt elhízva . Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez valószínűleg olyan kérdés, ami magunktól nem jutna az eszünkbe, viszont még olyan is akad, aki a Föld összes országát az alapján állította sorrendbe egy program segítségével (amely egyébként szabadon 
A top 100-as listán az első helyen jelenleg J. Michael Pearson áll (Valeant Pharmaceutical International) több mint 143 millió dollárral (ami átszámolva ugye több mint 40 milliárd (!) forintnak felel meg), míg a századik "csupán" kb. 20 millió dollárt kapott. A nagy számítástechnikai cégek közül az Oracle CEO-ja például kilencedik; a szórakoztató iparból a Walt Disney pedig a tizenegyedik helyet tudta megszerezni, míg az éppen a napokban eladásra kerülő Yahoo! vezetője a tizennyolcadik, de sem az Apple-t, sem a Microsoftot nem találjuk a legjobban fizetett CEO-k listáján.Amúgy pedig az USA-ban egy átlagos CEO átlagosan 331-szer keres jobban, mint egy átlagos alkalmazott.Az alábbi kép csak az első 20-at mutatja - további részletekért kattintson az alábbi linkre.
Ez a 3200 km hosszú amerikai - mexikói határon húzódna, és bár tekintettel a természetes akadályokra (Rio Grande), "csak" 1000 km-t kellene megvédeni a 12 m magas fallal, így sem lenne éppen olcsó. A beton és cement valamivel kevesebb mint 1 milliárd dollárba kerülne, illetve a munkadíjakkal, szállítási költségekkel stb. együtt az egész összesen 15 - 25 milliárd dollárba ahhoz képest, hogy Trump mintegy 10 milliárd dollárról beszélt (és azt is felvetette, hogy mexikói pénzen kellene megépíteni). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg több mint 320 millió internetes domain nevet tartanak nyilván, és ebből mintegy 30 milliót az utóbbi egy évben regisztráltak. A legnépszerűbb a .com végződés (kb. 126 millió), és persze az új domain nevek megjelenése mellett vannak olyanok is, melyek olyakor jó áron gazdát cserélnek. És ismét csak persze van egy top lista is, amely azt tünteti fel, hogy melyek minden idők legdrágább domain név vásárlásai. Az első helyen a sex.com áll (13 millió dollárért), de az első 25-be nem csak egyéb, szexualitással vagy éppen alkohollal kapcsolatos nevek fértek be, mint amilyen a whisky.com a 13. helyről, de pl. a fund.com is (ami rögtön a második, majdnem 10 millió dolláros áron). Vagy éppen ott van a we.com (5 hely, 8 millió dollár); a diamond.com (6. hely, 7,5 millió dollár) meg a z.com (7. hely, közel 6,8 dollár). További részletekért kattintson az alábbi linkre.
A recept valójában egyszerű: olyat, amire nagy a kereslet, és innentől kezdve nem mindegy, hogy milyen zsánerben alkotunk. 2014-ben ugyanis az USA-ban látványosan a legkevesebbet a westernből adták el, de, bár a fantasyból majdnem négyszer annyi fogyott, mint a vadnyugati történetekből, ez a zsáner sem érhet a nyomába a romantikus regényeknek, illetve a legsikeresebb kategóriának: az általában véve fikciónak (miközben még a képregények is kétszer olyan jól teljesítettek, mint a sci-fi). És ami talán még ennél is fontosabb: teljesen átrendezi a könyvpiacot, hogy a szerzők számára immár az a legjobb üzleti modell, ha önmaguk adják ki a művüket, majd pedig az Amazonon keresztül árulják. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Törökországban - ami ennek a bejegyzésnek az apropójául szolgál - 6 puccsot hajtottak végre, és ebből 3 volt sikeres, míg Bolíviában került sor a legtöbbre (23-ból 11 sikeres hatalomátvétel, miként átlagban is nagyjából ez az arány). Az alábbi térképen az a nem különösebben meglepő tény is jól látszik, hogy a puccs nem az ún. fejlett nyugati társadalmakra jellemző. Másutt viszont (Mauritania, Egyiptom, Burkina Faso, Mali, Guinea-Bissau, Thaiföld és Madagaszkár stb. majdhogynem menetrendszerűen kerül rájuk sor. Általánosságban véve egyfelől a szegénységtől és politikai instabilitástól sújtott harmadik világbeli országokban, másfelől viszont az utóbbi évtizedekben az ún. "új demokráciák" egy részében is. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
A Brexit megszavazását követően a britek legfőbb aggodalma immár nem a migránsok, hanem Európa, illetve az Európával való kapcsolatuk (és ennek következményei). Majdnem 20 éve (egészen pontosan 1997 óta) nem fordult elő, hogy ez foglalkoztatta volna legjobban az embereket - az utóbbi időben maga mögé utasítva a gazdasággal és az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmakat is. Ami, ha jobban belegondolunk, nem is olyan meglepő... Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem csak aktuális, de jól összefoglalja az amerikai történelem egy fontos vetületét is 1856-tól máig. Infografika a republikánusok és demokraták közötti küzdelmekről az aktuális elnöki pozíció megszerzéséért olyan, valószínűleg nem mindenki által ismert részletekkel, mint például, hogy ki és mikor használta először a fotót és a filmet széles körben a kampánya során (Harding, 1920-ban mint republikánus); és mikor jelenik meg az első, melegségét nyíltan vállaló ember a jelölő gyűlésen (1972-ben, a demokratáknál). És így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Még az is leképzelhető, hogy az oroszok a doppingbotrány miatt nem vehetnek részt a 2016-os olimpián, mivel a dologban vezető orosz sport szakemberektől a titkosszolgálatig nagyjából mindenki benne volt. Az eddigi adatok szerint összesen 510 esetben titkolták el a doppingtesztek eredményeit (mármint azokét, amelyek szerint az adott sportolók bizony doppingoltak az utóbbi négy évben). Nem csak a futók (139 esetben) vagy a súlyemelők (117-szer) érintettek, de például paralimpikonok, focisták és evezősök is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A dark web három központi elosztó helye, illetve 1,5 terabyte adat elemzésének köszönhetően jelenleg legalább hozzávetőleges képünk van arról, hogy mi folyik a Slik Road utódain. Eszerint értékét tekintve ectasyt adtak el legnagyobb értékben, míg a legtöbbször eladott termék a marihuána, de az egyes legálisan beszerezhető termékek (pl. válium) is népszerűek, és a palettát például a kábítószerek használatához szükséges kitek, hitelkártya-adatok és hasonlók egészítik ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A Life magazin 1942-ben több, afféle "Ember a fellegvárban" térképet is közzétett arról, hogy a tengelyhatalmak (melyek ekkor sikereik csúcsán voltak) miként indíthatnának támadást az USA ellen. Az előzmény egy Philip Wylie sci-fi szerző írása volt annak a lehetőségéől, hogy az Amerikai Egyesült államok elveszítheti a II. világháborút, és bár ma már nem gondoljuk, hogy egy német invázió (tekintettel a meghódítandó területek nagyságát, populációját, ipari potenciálját, távolságát stb.) életszerű lett volna, azért mindenképpen érdemes ismerni ezeket az elképzeléseket. Részletekért (és további térképekért) kattintson az alábbi képre.
Nem a terrorizmus - az csak a második helyen áll 80 százalékkal. És nem is mondjuk a bevándorlás (70 százalék, 6. hely). És persze nem is a környezetvédelem, amely 52 százalékkal a 12 helyet tudta megszerezni a top 14-es listán, hanem a gazdaság: a válaszadók 84 százaléka tartotta ezt "nagyon fontos" kérdésnek, míg az LGBT emberek (lesbian, gay, bisexual, transgender) helyzetét (14. hely) 40 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Vagy legalábbis a 70-dik helyről az 53. helyre lépett előre a nemzetközi repülőtérrel rendelkező városok ranglistáján (ezekből egyébként több mint 1200-at tartanak nyilván). Ma London az első és a második Párizs; a velünk szomszédos országok közül pedig Ausztria (Bécs) található a legelőkelőbb (11.) helyen. Mi Velencével és Athénnal vagyunk egy szinten; amúgy pedig az ázsiai városok közül Isztambul az 5. helyen áll ; míg a legjobban teljesítő afrikai város Casablanca (64.). Észak-Amerikában Toronto az első (17), míg New Yorknak csak a 25. helyet sikerült megszereznie világviszonylatban. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.