Az alább grafikon 1960 és 2014 között mutatja meg, hogy melyik évben hány rendőrt öltek meg az Amerikai Egyesült Államokban, és az is kiderül belőle, hogy a legtöbbet (280-at) 1974-ben, míg tavaly 124-en estek erőszak áldozatául. Ugyanekkor a mostani dallasi rendőrgyilkosságok (öt halottal) a legtöbb hivatalos személy életét követelő, erőszakos akció volt szeptember 11 óta. Mindent egybevetve viszont bár 1974 óta is voltak kiugróan rossz évek, átlagosan egyre kevesebb rendőrgyilkosságra kerül sor az időben előre haladva. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5216/124-police-officers-were-killed-in-the-us-last-year/
A Föld nagyjából 6-7 ezer nyelvéből 3 ezret fenyeget a kihalás a 21. században. Természetesen különböző fokozatok vannak a "veszélyeztetettől" a már valóban "kihaltig" - itt egy 
Az általános meggyőződés szerint a mindennapi életben a nők beszélnek többet - ehhez képest több mint 2000 hollywoodi film elemzése elsöprő férfibeszéd-dominanciát mutat. Méghozzá nem is csak az olyan filmekben, mint amilyen a Schindler listája (ahol ugye első sorban férfi környezetben zajlanak az események), de még az olyan animációs filmeknél is, mint mondjuk a Némo nyomában, amit teljesen ötletszerűen választottam ki. Akit érdekelnek a részletek (akár filmműfajokra és egyes filmekre, a szereplők életkorára stb. lebontva), az kattintson az alábbi linkre.
Miközben a gazdagok, akik 1 millió dollárnál többel rendelkeznek, 2015-ben már 59 trillió (!) dollárt birtokoltak, aközben a gazdagság súlypontja eltolódni látszik. A milliomosok száma 2014-hez képest egy év alatt 4 százalékkal nőtt, és jelenleg az USA-ban élőkhöz képest az ázsiaiak nem csupán többen vannak, de összességében több a pénzük is: az előbbiek "csak" 16,61 trillió dollárjuk van, míg az utóbbiak 17,39 trillió (a fennmaradó 25 trillió dollár felett pedig mások rendelkeznek). A HNWI egyébként azt jelenti, hogy "high net worth individuals". Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A társadalom elöregedésével egyre többen halnak meg amiatt, hogy elesnek. A lépcső természetesen mindig is veszélyes volt az idősek számára, de a legtöbbször azért az ágyból felkelve történik végzetes baleset. Az USA-ban például évről évre egyre többen halnak meg így: az ezredforduló évi 6 - 700 halálos áldozata mára évi több mint 1200-ra nőtt. Ami többek között azt jelenti, hogy a bútorgyártóknak ideje lenne átállniuk a "nyugdíjasbiztos" ágyakra, székekre, bútorokra. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az Amexit azt jelenti, hogy 1776. július 4-én Nagy-Britanniától elszakadtak akkori amerikai gyarmatai. A gazdasági következmények pedig több, mint kellemetlenek voltak: mind a brit export, mind az import visszaesett, és a háború hatására az államadósság majdnem másfélszeresére nőtt. Az alábbi ábra a részvényindex (barna) és a hosszú lejáratú államkötvények hozamának (kék) változásait mutatja a különböző, a függetlenséggel kapcsolatos eseményeket is (mint amilyen a bostoni teadélután vagy éppen a háború vége) jelölve közben. Természetesen ne feledjük, hogy a történeti példák mindig csak példák, és nem azonosságok - de azért így is érdekes. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
2015-ben az Amerikai Egyesült Államokban legalább 892 gyűlöletcsoport működött, míg egy évvel korábban "csak" 784 (2011-ben viszont még többen voltak). Ezek csoportok a legkülönbözőbb "szempontok" szerint jelölik ki gyűlölködésük célpontjait a vallástól és a szexuális orientáción keresztül az etnikai hovatartozásig bezárólag, és ha minden igaz, akkor jeleleg is legrégebbi gyűlöletcsoport a legnagyobb: a Ku Klux Klannak összesen 5 - 8 ezer tagja lehet.Ugyanekkor előtörőben vannak a leszbikusokkal, homoszexuálisokkal, transzgenderrel szemben gyűlölködők, míg a neonácik a jelek szerint egyre inkább visszaszorulnak. Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A top 10-es listát az angolok Roy Hodgson-ja vezeti, és az izlandiak szövetségi kapitánya zárja: míg az előbbi több mint 4 millió fontot (tehát nem eurót) kapott egy év alatt, az utóbbi ennek kevesebb mint a tizedét. Amúgy Conte az olaszoktól a második, Faith Terim a törököktől a harmadik, és Joachim Löwnek csak a negyedik hely jutott (évi 2,7 millió font). Vagyis figyelemre méltó módon nincs közvetlen korreláció a szövetségi kapitányok fizetése meg a csapat sikeressége között - de hát ezt eddig is tudtuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ezt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.
Határozottan szellemes kérdés: hogyan nézne ki az Amerikai Egyesült Államok vallási térképe, ha lehagynánk róla a kereszténységet (a mormonokat is ideszámítva), és csak a többi, az országban meghatározó irányzatot tüntetnénk fel? Az amerikaiak 70 százaléka kereszténynek vallja magát, és közel az összes amerikai fele protestáns. Ugyanekkor az összlakosság több mint 20 százalékában ateista, agnosztikus, felekezeten kívüli stb.; és csak a maradék kevesebb mint 10 százalékon osztoznak a nem keresztény vallások. A két "ábrahámi vallás": a judaizmus és az iszlám ebből összesen majdnem 3 százalékot tesz ki (kétszer annyi zsidó, mint muszlim hívővel), de az iszlám dominálja a legtöbb: összesen 20 államot (ismét csak ha kihagyjuk a kereszténységet), míg a judaizmus 15 és a buddhizmus 13 államban van hangsúlyosan jelen. De megemlítendőek a a hinduk (2 államban) és a Baha'i is (egy államban). Részletekért kattintson az alábbi képre.
A II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország - Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nyilván az USA vagy Kína jöhet számításba - de melyik is? Jó lenne, ha egyértelmű választ tudnánk adni, ám a valóságban a végeredmény attól függ, hogy hogyan számolunk.A GDP a kiindulási pont, de ha különböző mérőszámokat használunk, akkor különböző eredményeket kapunk. Egyfelől megtehetjük, hogy - kissé pongyolán fogalmazva - az aktuális árfolyamon átváltjuk az egyik ország valutáját a másikra, és megnézzük, hogy így melyik lesz több. Másfelől megnézhetjük a PPP-t (purchasing power parity, vagyis vásárlóerő-paritás), és ez a két módszer nem is kevéssé eltérő eredményt ad. Az első ugyanis az USA egyértelmű fölényét hozza ki, míg a második azt, hogy kissé Kína vezet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A dologban az az érdekes, hogy a kétféle módszer (telefonos, illetve online kérdezés) nem pontosan ugyanazt hozza ki Nagy-Britanniában. Persze (lévén olcsóbb) online több közvéleménykutatás született, viszont a megbízhatóbbnak tartott telefonos kérdezősködések inkább a maradás felé mutatnak. És ismét csak persze olyan tényezők is befolyásolják a felmérések eredményét, mint például az, ha elhagyjuk a lehetséges válaszok közül a "nem tudom" opciót. Úgyhogy bár mindent egybevetve inkább a "maradás" a valószínű, az, hogy valójában mi lesz, majd csak a valódi szavazást követően fog kiderülni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá eléggé látványos, és bár ez önmagában nem meglepő, azért érdemes a tudatában lenni, hogy röviden és kissé leegyszerűsítve: minél inkább fiatal valaki, a hírfogyasztás annál inkább online forrásokról szól a számára. Viszont minél inkább idős, annál inkább a televízióról - miközben életkortól függetlenül mind a nyomtatott sajtó, mind pedig a rádió egyre inkább eljelentéktelenül. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.
A drágaságot tekintve a városok közül ugyan Szingapúr (Singapore City) áll az élen, de rögtön utána európaiak következnek: Párizs, Oslo és Zürich, és csak az ötödik helyre fért be egy nem európai (Sydney), de az első tízből is öt található az Óvilágban. A drágaságindex (ahol 100-nak a New-York-i árak számítanak) persze különböző komponensekből állnak össze, és a márkás cigarettáért például az ausztrál városokban kérik a legtöbbet (átszámítva majdnem 19 dollár: Melbourne, Sydney) . A legolcsóbb városok listáját eközben Karacsi vezeti (Pakisztán); a második az indiai Bangalore; a harmadik pedig Mumbai. És persze egyetlen európai (vagy "nyugati") város sem tartozik ide. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Persze mindenki tudja, hogy az USA listavezető a fejlett országok között a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságokat tekintve - az alábbi ábra azonban megmutatja, hogy mennyire az.Itt ugyanis az látható, hogy hány embert ölnének meg lőfegyverrel Norvégiában, Kanadában, Görögországban stb. naponta (!), ha ugyanakkora lenne a népességük, mint az USA-nak. És természetesen nem csak az elgondolkodtató, hogy az esetükben az USA-hoz képest milyen keveset; hanem az is, hogy az USA-ban milyen sokat. Nagyításért kattintson a képre.
Bár Észak-Korea a világ egyik legizoláltabb országa, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek például különböző európai országokban is nagykövetségei, illetve nincsenek olyan országok, melyeknek van nagykövetsége Észak-Koreában - noha a kettő nem feltétlenül fedi egymást. Mindenesetre ha valamiért egy észak-koreai nagykövetségre szeretnénk menni, akkor ezt legközelebb Romániában Cseh- vagy Németországban tehetjük meg (de például Svédországban is van észak-korai nagykövetség, hogy az olyan, nem európai országokról, mint Brazília, India, vagy éppen Kuba, már ne is beszéljünk). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Természetesen a külső kibertámadások veszélyét sem szabad lebecsülni, de azért 2015-ben az IBM szerint csupán 40 százalék volt ilyen - 60 százalék pedig belülről érkezett (ide értve az alkalmazottak mellett az üzleti partnereket, beszállítókat stb. is, vagyis mindazokat, akiknek más/jobb hozzáférése van a számítógépes rendszerhez, mintha csak úgy az interneten keresztül próbálkozna). A képet persze árnyaltabbá teszi, ha a "belső támadók" között megkülönböztetjük a szándékos meg a szándéktalan károkozókat (ez utóbbi több mint 15 százalékot tesz ki), de még így is egyértelmű az a (viszonylag triviális) tanulság, hogy minél inkább hozzáférhet valaki, annál veszélyesebb lehet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.