Népszerűbb nevén a Tejutat. Ez természetesen a fényszennyezés miatt van, és bár a legtöbben nem figyelnek fel rá (elvégre éjszaka az ember leginkább alszik ahelyett, hogy felfelé nézne), a dolog két szempontból is érdekes/fontos. Egyfelől, mert a Föld egyes részeinek "kifényesedése" jó indikátora a gazdasági/technológiai fejlődésnek. Másfelől, mert a kifényesedésnek hatása van az élővilágra: az emberre és a többi élőlényre egyaránt, miközben a mostanában terjedni kezdő, amúgy energiatakarékosabb LED-világítás következtében az éjszaki égbolt akár háromszor fényesebb lehet majd a jövőben (az ezzel járó következményekkel együtt). Az alábbi, 3D-s földgömb jól mutatja a jelenséget - részletekért kattintson rá.
Megjegyzés: eredetileg egészen ostoba módon az Androméda galaxis szerepelt a címben, pedig - miként egy komment is felhívta rá a figyelmet meg miként elvileg én is tudom - az igencsak más...
http://www.theatlantic.com/science/archive/2016/06/pawnee-sky/486557/
Az utóbbi évek az antiretrovirális (ARV) gyógyszereknek köszönhetően áttörést hoztak: 2005-ben még 2 millióan haltak meg AIDS-ben, 2015-ben már "csak" 1,1 millióan, és többé-kevésbé hasonló ütemben csökken a fertőzések száma is. A következő cél az, hogy 2020-ig a fertőzöttek túlnyomó részét ismerjék; ismerjék az állapotukat és ARV-vel is ellássák őket. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Vagy legalábbis a mostani 18 - 34 évesek egy része arra számít, hogy soha sem fog nyugdíjba menni. Pontosabban: több mint a felük arra, hogy több mint 65 éves koráig fog dolgozni, és kb. az egytizedük arra, hogy élete végéig állásban lesz. Az arányok persze országról országra változnak: a japánok több mint egyharmada gondolja azt, hogy egyáltalán nem lesznek nyugdíjas évei; a skála másik végén pedig Spanyolország található, ahol az emberek 97 százaléka tervez magának békés öregkort. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá nem csak az, hogy hol találhatóak az USA-n belül, de a térképen hozzájuk tartozó kör nagysága azt is megmutatja, hogy mekkora a jövedelmük, illetve egyéb adataik is lekérdezhetőek interaktív módon. Továbbá egy grafikonon azt is lekérdezhetjük (akár szektorra: pl. pénzügy vagy energia), hogy milyen utat futottak be 1996 és 2006 között, és hogyan változott a rangsorban elfoglalt helyük. Egyedül azt hiányolom, hogy ezt a besorolást nem lehet cégre lebontva is lekérdezni, de azért így is tanulságos lehet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Mert hogy erre is vannak adatok (2010-ből), és ezekből az derül ki, hogy Libéria és Sierra Leone az a két ország, ahol csupán egy-egy könyvtár található az egész országban. A másik végletet Belorusszia képviseli nem kevesebb, mint 1894 könyvtárral, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2000 emberre jut egy könyvtár. Persze könyvtár és könyvtár között (méretet és hasonlókat tekintve) biztos vannak különbségek, de azt azért mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a jó könyvtárellátottságú országok 70 százaléka vagy a volt Szovjetunió, vagy a "keleti blokk" területén található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egy
Ez két paraméter alapján méri, hogy mennyire jó egy adott ország állampolgárának lenni: belső és külső. Az előbbibe az tartozik bele, hogy mennyire szabadon mozgunk és választunk lakóhelyet az országon belül, mennyire vagyunk biztonságban stb.; az utóbbi pedig azon alapul, hogy mi van akkor, ha úgy döntünk, hogy mondjuk külföldre akarunk menni dolgozni. Például: kell-e hozzá vízum (illetve melyik országokba kell: az oroszok pl. mintegy száz országba utazhatnak vízum nélkül, viszont ezek egyike sem igazán gazdag). Az lista első helyén Németország áll, és Dánia, Finnország, Norvégia követi; a legvégén pedig Afganisztán meg a Kongói Demokratikus Köztársaság található. Nekünk aktuálisan a 18. hely jutott a QNI (Quality of Nationality Index) szerint (2011 óta egyébként álltunk már a 22. és a 16. helyen is). Részletekért Kattintson az alábbi, interaktív képre.
Avagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben 
Természetesen nagyon, bár ez, gondolom, senkit sem lep meg. A mértéke viszont talán igen: a Forbes 2016-os milliárdos-listáján 1810 milliárdos szerepel (magyar nincs közöttük), 6,5 trillió dollárt birtokolnak, és ez több, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságának, Japánnak a GDP-je. A leggazdagabbak leggazdagabbja, Bill Gates pedig a világ nem kevesebb mint 122 országánál gazdagabb: az ő 75 milliárd dollárja többet ér, mint például Luxemburg GDP-je. De a listán hatodik helyen szereplő Mark Zuckerberg is jobban teljesít Litvániánál...Jó kérdés, hogy ezek a tendenciák fognak-e folytatódni a következő évtizedekben, és a leggazdagabbak vajon "mégleggazdagabbakká" fognak-e válni. Részletekért Kattintson az alábbi képre.
Az, hogy a történelmet, illetve egyes eseményeit térképen ábrázoljuk, megszokott - az alábbi alkalmazás viszont földgömbön mutatja meg, hogy mi, hol és mikor történt. Lekérdezhetjük időszakra: mondjuk a napóleoni háborúk korára vagy megnézhetjük, hogy a nagy amerikai emberjogi mozgalmak idején milyen világesemények történtek, és a megfelelő helyre klikkelve még rövid, szöveges magyarázatot is kapunk hozzá. Aki szereti a történelmet, biztosan jól fog szórakozni - részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint amit a rajongók megvehetnek. Tavaly év végén - nem különösebben meglepő módon - a Barcelona vezette a mezőnyt a majdnem 90 dolláros (kb. 25 ezer ft-os) mezekkel. A második helyen a Napoli állt (több mint 66 dollár), és a harmadik meg a negyedik helyre is olasz csapatok kerültek (Inter Milan és Roma), hogy csak az ötödiken találjunk ismét egy spanyol csapatot (Atletico Bilbao). Érdekes módon az első 15-ben (legalábbis a mezek árát tekintve) egyáltalán nincs német csapat, és ezen a top 20-as listán az olaszok vannak a legtöbben (négy csapattal). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A természetes gyémánt ugyanúgy csak véges mennyiségben áll a rendelkezésünkre, mint az olaj vagy a földgáz, és az egyik alapkérdés az, hogy meddig tartható fent a kitermelés a most várható ütem mellett. A rövid válasz pedig az, hogy eddig 5,4 milliárd karátot dolgoztunk fel a történelem kezdetei óta (ami valamivel több mint 1 millió kg gyémántot jelent). 2004 és 2008 között volt egy kitermelési csúcs (évi 160 - 170 millió karát), majd pedig visszaesés következett, de a jelenlegi tempó mellett a következő két évtizedben még nem várható visszaesés - sőt, a 2009-es 118 millió karáthoz képest 2025-ben több mint 140 millió karátra lehet számítani. Az alábbi ábrákon (interaktív módon) többek kötött az is megnézhetjük, hogy kik a legnagyobb gyémánttermelők, de azt persze más kérdés, hogy mi lesz ötven vagy száz év múlva. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Vagyis: hol mennyiért kapjuk meg dollárra átszámítva. A listán szereplő városok közül Krakkóban, illetve Kijevben a legkedvezőbb az ára; és csak fillérekkel (centekkel) kerül többe) mondjuk Pozsonyban, Mexico Cityben vagy Bangkokban legurítani egyet. Genfben viszont majdnem négyszer több. Budapest amúgy a 75-ös listán az 58-dik (nagyobb szám = kedvezőbb ár). Az alábbi, interaktív infografikán azt is lekérdezhetjük, hogy hol a legolcsóbb közértben venni egy dobozzal. Részletekért kattintson a képekre.
A téma aktualitását többek között az adja, hogy a szélsőjobb alig néhány tízezer szavazattal maradt le a mostani (május 22-i) választásokon Ausztriában, és ha győzött volna, akkor 1945 óta most először győzött volna ilyen politikai irányzat. Vagyis mintha fordulóponthoz érkezne az európai politika, miközben a szélsőjobbot egyre kevésbé lehet marginális jelenségnek tekinteni - különösen, hogy többé vagy kevésbé szélsőségesen, bevándorlás-ellenesen stb. ott vannak Lengyelországtól és Görögországtól Dániáig, Finnországig és Magyarországig sok helyen. Ráadásul több országban is sokkal népszerűbbé váltak 2013 óta, mint nálunk, és csupán egyetlen helyen: Görögországban estek vissza látványosan. Másfelől persze az is igaz, hogy vannak európai országok, ahol gyakorlatilag nincs támogatottságuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem azok a nagy és/vagy közismert nevek, akikre talán gondolnánk, ugyanis (immár második alkalommal) a lettországi airBaltic végzett a dobogó első helyén, de a második helyezett, panamai Copa Airlines és harmadik helyezett brazil Azul mellett az első tízben többek között egy hawaii-i és egy lengyel légitársaság is ott van - feltűnően hiányoznak viszont mind az ismert fapados, mind a nagy európai/amerikai cégek. Egyébként minden évben hirdetnek legpontosabb repülőteret is: idén ezt a címet a Haneda (Tokió) nyerte el. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az orosz milliárdosokat szokás a 19. század végi, 20. század eleji amerikai rablóbárókhoz hasonlítani, Alig valamivel több mint 10 év alatt az 1996-os nulla helyett már 87-en voltak, és összesen 500 milliárd dollár vagyonra tettek szert. A létszámuk egy időben elég jól követte a világ Forbes által jegyzett milliárdosai számának ingadozását - ami viszont nem jelenti azt, hogy ne kb. kétszer annyian lettek volna, mint az Oroszország különböző paramétereit tekintve várható lenne; és azt sem jelenti, hogy ne változna az idők folyamán, hogy miből halmozzák fel a vagyonukat. A fosszilis tüzelőanyag- és fémmilliárdosok például jelenleg visszaszorulóban vannak, míg a kemikáliák (vagy éppen a bank szektor) jól teljesítenek. És hogy miért "nyomorúság"? Mert ha az utóbbi időben viszont a világ milliárdosaihoz viszonyítva határozottan visszaesőben van a számuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A legutóbbi nemzetközi felmérés szerint a különböző országok lakosai különböző mértékben ugyan, de fogadókészek. Arra a kérdésre például, hogy a kormánynak többet kellene-e tennie a menekültekért (ha azok háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elhagyni az országukat), a kínaiak 86 százaléka válaszolta azt, hogy "igen", míg az ebből a szempontból legbefogadóbb európai ország Németország volt (76 százalék); a lista végén pedig Oroszország áll (26 százalék). Ami önmagában nem meglepő; annál meglepőbb viszont, hogy arra a kérdésre, hogy "személy szerint elfogadná-e, hogy háború vagy üldöztetés miatt idegenek érkezzenek az országunkba", a spanyolok 97 százaléka válaszolt igennel (és a németek 96 százaléka). Ismét csak Oroszországban viszont az emberek 2/3-a a nemre szavazna. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.
Hamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg éppen nem nagyon, de ez persze ingadozik. A Gallup által feltett kérdés az volt, hogy "általánosságban véve Ön elégedett vagy elégedetlen azzal, ahogyan a dolgok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban történnek?". Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy 1979 és 2016 között hogyan változott az "általános közérzet", és hogy a csúcspontot (71 százalékos elégedettséggel) az 1990-es évek végén érték el, míg a mélypont (7 százalékkal) a 2008 válság kitörése utáni időszakra esett. Ma pedig egy átlagos amerikai átlagosan annyira elégedett (vagy inkább elégedetlen), mint 1979-ben volt - ami 26 százalékos elégedettséget jelent. Mindenesetre elgondolkoztató, ha a világ vezető hatalmának állampolgárai így érzik magukat. Részletekért kattintson az alábbi képre.