Maga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
http://www.ravi.io/us-population-trends-cartogram
Valószínűleg nem az, akire gondolnánk, vagyis nem az alacsony képzettségű és jövedelmű amerikai. Floridában például, ahol az átlagjövedelem 48 ezer dollár, Trump szavazói átlagosan 70 ezer dollárt keresnek évente, és persze más államokban is az átlagosnál gazdagabbak állnak mögéje (bár Kasich támogatói például még magasabb jövedelműek voltak). És hogy még érdekesebb legyen: míg az amerikaiak kevesebb mint egyharmada (egészen pontosan 29 százalék) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Trump támogatói között ez az arány 44 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt a nem kevesebb mint 1,100 célpontot mutatja meg, amely az amerikai National Security Archives most nyilvánosságra hozott adatai szerint hidegháborús atombomba-célpont lett volna. Természetesen Magyarország sem maradt volna ki, és az interaktív térképen nem csak azt nézhetjük meg, hogy melyik települések (magyarok vagy nem magyarok) szerepeltek a listán Tököltől Ferihegyen át Veszprémig, de azt is, hogy mekkora kárt okozna ez emberéletben. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bostonban az ember a fizetése közel harmadát költi lakbérre; Mexico Cityben viszont, bár az élet általában véve olcsóbb, az átlagjövedelemhez képest majdnem kétszer annyiba kerül lakni. Vagyis még London is olcsóbb, ha helyi fizetésből élsz (kb. 50 százalék). Egyáltalán nem olcsóbb viszont Peking, ahol az átlagjövedelem 120 (!) százaléka kell a lakásbérléshez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Hivatalosan kronizmusnak (cronysm) nevezik, és az a lényege, hogy a hozzánk közel állóknak juttatjuk a zsíros falatokat, és az utóbbi 20 évben Mexikótól Malajziáig egyre meghatározóbbá vált. Ami nem igazán jó hír: eközben a megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező urambátyám kapitalisták vagyona közel négyszeresére nőtt - és ma mintegy 2 trillió (!) dollárt tesz ki. Természetesen megvannak azok a szektorok, ahol kimondottan könnyű a "személyes kapcsolatokból" meggazdagodni: ilyenek például a kaszinók, a védelmi szolgáltatások, az olaj és a pálma olaj- és így tovább. A kronizmussal kapcsolatban jelenleg a legjobban Németország, a legrosszabbul Oroszország teljesít (itt a GDP közel egyötödét teszik ki a mutyigazdagságok). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Van, amit valószínűleg kitalálnánk belőle, és van, amit nem. Arra például nem biztos, hogy gondolnánk, hogy a leggyakoribb a Washington (32 találat) mellett holtversenyben Greenville, míg a második helyen Franklin áll (alig eggyel lemaradva), a harmadik leggyakoribb városnév pedig Springfield. De ott találjuk a listán Franklint, Clintont, Salemet és Bristolt is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Természetesen nem valami pontos, mert senki sem képes pontosan előre látni, hogy milyen következményei lennének, ha a hőmérséklet nem nőne, hanem csökkenne. Mindenesetre egy csúszka segítségével hidegebbre fordíthatjuk az éghajlatot, és megnézhetjük például azt, hogy milyen volt a világ az utolsó jégkorszak idején;és közben különböző információkat kapunk például arról is, hogy a mezőgazdaság milyen lehűlés mellett válna lehetetlenné vagy éppen az emberi élet mikor tűnne el végleg.Bár a közeljövőben minden bizonnyal nem ez vár ránk, azért tanulságos szemügyre venni ezt a forgatókönyvet is. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
A válasz nagyon egyszerű: közel a kétharmaduk Kínában, és a második helyen álló Törökország kevesebb mint huszadannyit hoz forgalomba. A hamisítványok között a Rolexek mellett Louis Vuitton termékeket csakúgy találunk, mint számítógépeket, játékokat vagy éppen gyógyszereket - de legtöbbet mégiscsak a cipőket hamisítják. A 2013-as adatok szerint ez a piac ugyanakkora, mint az illegális drogkereskedés (több mint 450 milliárd dollár, ami a 
Már egy 2013-as felmérésből is az derült ki, hogy számos európai nem csupán úgy gondolja, hogy az iszlám hit összeegyeztethetetlen az "európaisággal", de tart is a jelenlététől. És ez persze befolyásolja, hogy hány százalékra becsüljük az iszlám hitűek jelenlétét az országunkban. Egy 2014-es felmérés szerint például az átlagos belga válaszoló véli úgy, hogy náluk a lakosok 29 százaléka az iszlámot követi - miközben ez a valóságban inkább a 6 százalékhoz van közel.Mi pedig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországon 7 százalék, noha valójában 0,1. Az alábbi ábra a terrortámadások adatait is feltünteti (2015-ig) - nagyításért kattintson rá.
Az alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
MÁrmint az OECD-országokban. Japánban és Dél-Koreában például jól keresnek, de nagy különbségek vannak a munka mennyiségében (az előbbiben 37, míg az utóbbiban 54 óra hetente). A legrosszabbul fizetett tanárok (Észtország) diákjai eközben jobban teljesítenek a PISA-felmérésben, mint a (munkaórára lebontva) ötször annyit kereső hollandoké.Az OECD-országok kétharmadában egy tanár, ha több pénzt szeretne, akkor érdemes lenne Hollandiába költöznie - vagy pedig többet kell dolgoznia .Az infografikából az is kiolvasható, hogy hol mennyi egy tanár jövedelme;heti hány órát tölt munkával, és mennyire számít az eredményesnek. Kár, hogy Magyarország nem szerepel rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Erzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
De tényleg minden, nem pedig csak az IT (internet). Ennek megfelelően a vasutak, a hajózható folyók/csatornák, gázvezetékek, utak, repülőterek, és így tovább. Eközben külön lekérdezhetjük (Themes címszó alatt) a globális energiahálózatot, közlekedést és kommunikációt is.Nagyon tanulságos ebből a szempontból is megnézni például a különböző kontinenseket. Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képekre.
Bár a természeti csapások közül minden bizonnyal az árvizeknek van a legtöbb áldozata, az ecuadori földrengés miatt most tragikus módon - ismét - előtérbe kerültek a földrengések is. Ez több mint 600 emberéletet követelt, és a Richter-skálán 7,8-s erősségű volt - ilyenből évente mintegy 15 van. Az ennél is erősebbekből (8-as erősség vagy annál nagyobb) évente egy szokott lenni. Az, hogy hányan halnak meg, természetesen nagyban függ attól, hogy mennyire lakott és milyen infrastruktúrájú az adott terület. Az alábbi grafikon az utóbbi, kb. negyven év áldozatainak (becsült) számát mutatja a 2010-es évek elejéig. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár Brüsszelben számos Eu-s központi intézmény található, és tíz lakosából hat külföldi, mégis csupán a második helyet tudta megszerezni Dubai mögött, ahol az emberek több mint négyötöde (!) máshonnét jött. A harmadik Toronto (46 százalék külföldivel); London pedig csupán a nyolcadik (és többek között Szingapúr meg Sydney is megelőzi). A következő, a listán szereplő kozmopolita európai nagyváros pedig Amszterdam, amely tizenegyedikként például Párizsnál is jobban teljesített a 2014-es adatok szerint. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Jó kérdés: azóta, hogy 1959-ben Alaszka és Hawaii elnyerte a 49., illetve az 50. tagállam címét, egy újabb sem jött létre - márpedig az USA történetében még sosem volt ilyen hosszú szünet ebben a tekintetben. A legesélyesebbnek Puerto Rico látszik, de számításba jöhet például Washington, D.C. is, amely jelenlegi állapotában nem választhat kongresszusi képviselőt. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a Google szerint az "51. tagállam" milyen országokkal együtt jelent meg az utóbbi bő évtized kereséseiben. Furcsa módon ott van közöttük Alaszka és Hawaii - meg még furcsább módon Irak és Észak-Korea is (ez utóbbiak talán azért, mert az amerikai internetezők úgy gondolták, hogy mivel az adott ország biztonsági kockázatot jelent az USA számára, ezért annektálni fogja). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis, ahol a legtöbb plasztikai műtétet hajtják végre. Az abszolút számokat tekintve az USA a világvezető: 2013-ban a nagyjából 20 millió szépítő műtét közel egyötödét itt hajtották végre. Brazíliára a 10; az ötödik helyen álló Spanyolországra pedig kb. 2 százalék jutott. De persze megnézhetjük azt is, hogy milyen lesz a sorrend, ha nem a műtétek számát, hanem az egy főre jutó műtétek számát vesszük figyelembe, és ekkor Dél-Korea ugrik az élre (20 műtét/1000 emberrel). Az USA a második (13) és Japán a harmadik, itt ugyanis 1000 emberből 10 veszi igénybe plasztikai sebészek szolgáltatásait. Az abszolút arányokat ábrázoló 2013-as térkép nagyításáért kattintson az alábbi képre.
Az Uber jelenleg több mint 50 milliárd dollárt ér, és ezzel egyfelől az első a mintegy 150 különböző, 1 milliárd dollárnál értékesebb, ún unikornis között (=privát startup). Másfelől, ha így nézzük, akkor értékesebb, mint a Ford vagy GM, miközben csupán 2009-ben alapították. A tizedik helyre egyébként a SpaceX került valamivel több mint 10 milliárd dollárral, míg a Magyarországon is jól ismert Airbnb kb. fele olyan értékes, mint az Uber, és ez a harmadik helyre volt elég neki a Xiaomi nevű kínai elektronikai cég mögött. A Palantir a negyedik (ez egy szoftverekben és szolgáltatásokban utazó amerikai cég), míg az ötödik ismét kínai (Meiduan-Dianping), és mögötte a - valószínűleg nálunk is ismerősen csengő nevű - Snapchat áll a listán... Jó kérdés, hogy a 2000-es dot.com buborék analógiájára beszélhetünk/nem beszélhetünk-e valamiféle startup-buborékról, és ha igen (ha nem), akkor ennek milyen, hosszú távú következményei lesznek. Addig is, amíg ez kiderül, nagyításért kattintson az alábbi képre.
A 20. század egyik nagy egészségügyi áttörése volt az antibiotikumok megjelenése - a 21. századra pedig kiderült, hogy a kórokozók túlságosan gyorsan rezisztenssé válnak. Háromnegyed évszázaddal a penicillin megjelenése után évi 700 ezer ember hal meg bakteriális fertőzésektől, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-ben már évi 10 millióan fognak. Eközben az új antibiotikumok előállítása drasztikusan csökken az 1970-es évek óta. Többek között (de csak többek között, nem pedig kizárólagosan) azért, mert a gyártónak jobban megéri más gyógyszereket fejleszteni, ugyanis az antibiotikumot nem szedjük hosszú időn át, és így - más gyógyszerkehez viszonyítva - keveset lehet csak eladni belőle. Részletekért kattintson az alábbi képre.