Természetesen attól függ, hogy kicsoda, de adott esetben sokat. Az sem teljesen mindegy hogy mióta nem él, de nem csak ez számít: Marylin Monroe régebben (1962) halt meg, mint John Lennon, mégis közel másfélszer annyi folyt be az örököseinek 2015-ben (több mint 15 millió dollár). A legtöbb bevétel Michael Jackson nevéhez fűződik (több mint 100 millió dollár); és szerepel a top listán egy tudós is: Einstein 10 millió dollárral, vagyis majdnem annyival, mint John Lennon. Persze azt is érdemes észrevenni, hogy a mezőnyt az amerikai celebek uralják. Részletekért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/4516/many-dead-celebrities-still-earn-huge-sums-of-money/
Avagy: ha az egyes területek akkorák lennének, mint ahány top domain név tartozik hozzájuk. Miközben alig három atollból áll, alig 10 négyzetkilométer (és még csak nem is független ország), aközben Tokelau .tk végződését többen választották, mint a világ bármely országáét. Ugyanis egyfajta freemium modellt követve a .tk top domaint bizonyos feltételek mellett ingyen adja, és jelenleg több mint 31 millióan használják. Összehasonlításként: a két másik domain név nagyhatalomnak: Kínának és Németországnak összesen alig valamivel több regisztrációja van az országnév-végződéseikre. A másik véglet az USA: a .us végződés kevesebb embernek kellett, mint a kolumbiai vagy a spanyol (na persze, az amerikaiak inkább a .com végződést kedvelik). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár az USA-ban is folyamatosan nő a várható élettartam, az arányokat tekintve az 1990-es évek óta egyre inkább a vidéken élő fehér, fiatal vagy középkorú nő hal meg a vele egykorú férfiakhoz, városiakhoz, illetve afroamerikaiakhoz képest. 60 éves kor körül a különbség már nem ilyen jelentős. Az okok között ott található (fiatal, fehér, vidéki nők esetében) a drog és az öngyilkosságok; illetve a szív- és a tüdőbetegségek a középkorúaknál. Az interaktív inforgrafikák eléréséhez kattintson az alábbi képek egyikére.
Talán meglepő, De Japánban a legnagyobb a bizalmatlanság: az emberek nem kevesebb mint 60 százaléka nincs meggyőződve róla, hogy a cége jól csinálja a dolgokat. A másik véglet Mexikó: itt 89 százalék meg van róla győződve, hogy de igen. AZ USA és Kanada pedig valahol a kettő között helyezkedik el a saját 64 százalékos "bízom a cégemben" eredményével. Kínában a bizalom 79; Indiában 83; míg Németországban 62; Oroszországban pedig 48 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mármint azok, akik a saját erejükből lettek azzá, valószínűleg nem olyanok, mint amilyenre tippelnénk. A világon jelenleg 73 milliárdos nő él, és közülük nem kevesebb mint 49 kínai. A második helyen az USA áll 15-tel (ami egyébként a népesség arányait tekintve kb. ugyanakkora), a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia (3 milliárdos nővel), Spanyolországból kettő, Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban és Nigériában pedig egy-egy származik. De sem egy orosz, sem egy japán, sem egy német nincs - és így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá interaktív térképen, és az egyes országokhoz tartozó körök nagysága azt jelzi, hogy hány cég érintett. A körökre klikkelve pedig azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak az ügyfelek, részvényesek, kedvezményezettek. Hong Kong-ban pl. közel 40 ezer érintett cég található; és Svájcban is közel ugyanennyi. Az USA-ban pedig mintegy 3 ezer - míg Magyarországon 90 (ami egyébként a népesség nagyságát figyelembe véve és arányait tekintve közelítőleg annyi, mint az amerikai). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképekre.
Avagy: mit, mennyit, mennyiért esznek, isznak és vásárolnak az amerikaiak egy másodperc vagy éppen öt perc alatt. az alábbi interaktív grafika valós időben mutatja meg a benzinre, könyvre, kávéra kifizetett összegeket; meg azt is, hogy mennyi az Amazon és a Walmart bevétele ugyanennyi idő alatt, illetve mennyi pénz áramlik keresztül a hitelkártyákon. De például azt is megtudhatjuk, hogy a szexuális segédeszközökre (bármit értsünk is ez alatt:-), kutyatápra vagy sörre mennyit fizetnek ki... Nem mellékesen igencsak tanulságos ezeket az adatokat összehasonlítani. További részletekért kattintson az alábbi, animált képre.
És ennek megfelelően annak a környéknek a zajtérképe is, ahol mi lakunk/élünk vagy dolgozunk. A térkép (amely értelemszerűen a Google Maps-et használja) természetesen nem közvetlen méréseken alapul: ezt az egész világesetében azért eléggé nehéz lenne megcsinálni. Hanem azon, hogy pl. hol milyen forgalmas utak vannak, és azoknak mennyi lehet a zajszennyezése. Vagyis arra biztosan jó, hogy megnézzük, a környékünk mennyire zajos (én a BME környékét választottam), de a túl hangosan zenét hallgató szomszéd meg az utcai randalírozás azért biztos nem látható rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Érdekes megfigyelni, hogy nem csak nálunk változik (olykor meglehetősen vadul) az ingatlanok ára. Görög vagy Oroszországban, illetve Szingapúrban (ki gondolta volna) például az utóbbi időben jóval kevesebbet kell fizetnünk azért, hogy tető legyen a fejünk felett, mint korábban, míg Ausztráliában, Kanadában vagy éppen Angliában és Németországban többet. Az alábbi, interaktív grafikonról egyébként lekérdezhetjük (különböző időszakokra is), hogy mindez hogy viszonyul a helyi átlagjövedelemhez. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
A kérdés ez esetben nem az, hogy melyik nyelvet beszélik a legtöbben, hanem az, hogy az adott országban hányféle nyelv van jelen. Illetve: melyek azok a nyelvek, amelyeket (a beszélők számától függetlenül) a legtöbb országban beszélnek, és ha így nézzük, akkor érdekesen alakul a lista: egyáltalán nem biztos például, hogy hallottunk már a domari nyelvről - márpedig ezt nem kevesebb, mint 13 országban használják. És hasonlóképpen: az alábbi, interaktív térképről azt is megtudhatjuk, hogy a legtöbb nyelvet (összesen 839-et) Pápua Új-Guineában beszélik, míg több mint 60 olyan ország van, amelynek nincs olyan nyelve, amely egyedül nála található meg: a Magyarországon nyilvántartott 15 nyelvből mindegyiket beszélik valahol máshol is (az összeállítás kitér a jelnyelvekre is, melyekből szintén jó néhány van). Elgondolkoztató ebből a kevésbé szokványos szempontból is szemügyre venni a nyelveket - részletekért kattintson az alábbi képre.
A tervek szerint több mint száz országnak összesen több mint 33 milliárd dollár értékben jövőre. A listán mi is ott szereplünk 1 millió dollárral ("security and peace"), mindent egybevetve pedig a legtöbbet egészségügyre (majdnem 9,3 milliárd dollár) és a fentebbi, minket is érintő kategóriára (8,3 milliárd dollár) fognak kiadni. De a humanitárius segítség is közel 6 milliárd dollár, míg a demokráciára, emberi jogokra, kormányzásra kb. 2,7 milliárd dollár jut (míg a környezetvédelemre fele ennyi). Természetesen az is nagyon tanulságos, hogy mely országok nem kapnak semmit. Az interaktív térképről 2010-ig visszamenőleg és országonként is le lehet kérdezni az adatokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mit gondolnak az egyes országok egymásról, és ez mennyire van összhangban azzal, hogy mit gondolnak magáról az illető országról a lakosai (mármint, hogy mennyire jó ott élni). Az olaszok például jobbnak ítélik a szomszéd országok helyzetét, mint a szomszéd országok a sajátjukat, és a 70 százalékuk irigyli Franciaországot, míg a franciák kevesebb mint fele van csak meggyőződve róla, hogy nekik jobb, mint az olaszoknak. Általában véve pedig a felmérésben részt vevők túlértékelték Franciaország mellett Német- és Olaszországot, Svédországot és Svájcot is. Magyarország nem vett részt a felmérésben (pedig biztosan az is érdekes eredményeket hozott volna). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez az animáció nagyon egyszerűen - és nagyon érzékletesen - mutatja meg, hogy az elmúlt 30 évben miként változott az USA és Kína exportja egymás felé. 1985-ben még fej-fej mellett haladtak (3,9 milliárd dollár kivitel), 2015-ben viszont a különbség már majdnem 366 milliárd dollár volt Kína javára - ami nem csak az amerikai - kínai, de a világtörténelem során bármilyen bilaterális kereskedelmi kapcsolatot tekintve is egyedülállóan nagy. Eközben Kína kivitele az USA-ba majdhogynem exponenciálisan nőtt az utóbbi időben - ami nem mondható el az amerikairól az ellenkező irányba. A végeredmény még akkor is elgondolkoztató, ha hosszú távon azért változhatnak az arányok. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A jelek szerint egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen nemű, ha vallásos, ugyanis a különböző vallások hívei között különböző arányban fordulnak elő például a hetente templomba/imaházba járó férfiak és nők (az előbbiek kékkel, az utóbbiak sárgával jelölve az alábbi képen). Emellett aközött is jelentős különbség van a nemeket illetően, hogy ki imádkozik naponta az egyik vagy a másik (esetünkben a kereszténység vagy az iszlám híveként), és így tovább egészen addig, hogy sok országban a nők vallásosabbak a férfiaknál. Az adatokat nem csak interaktívan, de táblázatos formában is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A térkép kivitelezése nem, a tartalma viszont annál izgalmasabb (és vitatottabb). Ugyanis azt mutatja meg, hogy a feltételezések szerint a nácik hol rejtették el a kincseiket a II. világháború végén. A különböző lehetséges helyszínek között egyaránt szerepelnek az Alpokban található tavak; dán tengerpartok és kastélyromok alatt futó alagutak (meg persze Latin-Amerika). Azt persze senki sem tudja, hogy mi az igazság - és az egészben a legelgondolkoztatóbb, hogy ha minden igaz, akkor még egy ilyen nagy népsűrűségű, sűrűn lakott és jól ismert területen is, mint Európa, ilyen jól el lehet rejteni valamit, ami nem is kicsi - és nem is keveset ér. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
És hol a legnehezebb? Finnországban 10 ezer emberre számítva több mint ezren szöknek meg a 2013-as adatok szerint, és ez persze az európai rekord. Ennek az ottani "open prison" politika az oka, mely lehetővé teszi, hogy az elítéltek többé-kevésbé szabadon kijárhassanak dolgozni, vásárolni stb. - csökkentve ezzel a fenntartási költségeket és a visszaesés valószínűségét. Cserébe viszont "lelépni" is sokkal könnyebb - még az elvileg nem szabadon vagy legalábbis szabadabban mozgó elítélteknek is.Eközben egyébként az utóbbi években szignifikánsan csökkent az európai börtönökben ülők száma.És ismét csak eközben: az embernek jelenleg Törökországban van a legkisebb esélye arra, hogy megszökjön (Magyarország nem szerepel a statisztikában). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Ez 42 ország diplomáciai kapcsolatait mutatja - ezek persze csak a G20 és az OECD országok. De a lényeg mindenképpen az, hogy ha mondjuk Budapest fölé visszük a kurzort, akkor megtudhatjuk, hogy ezen a körül belül például hol van nagykövetségünk; de ugyanígy össze is hasonlíthatjuk az egyes országokat vagy éppen lekérdezhetjük, hogy hol állnak (állunk) a globális rangsorban. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az EFA (European Free Alliance) a különböző szeparatista európai mozgalmakat tömöríti kezdve a baszkokon és befejezve a függetlenségre törekvő szardíniaiakon. Összesen 40 tagja van, és mivel csak a "progresszív" mozgalmakat veszik fel, lehetne jóval több is - mindenesetre érdemes eltűnődni rajta, hogy (még a rendezett) Európában is hányan érzik úgy, hogy nem az adott országhoz szeretnének tartozni. Miként egyébként a térképen is látszik, Magyarországon nincsenek ilyen törekvések. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
